Munka- és bérügyi kézikönyv

Egészségügyi és szociális intézmények részére

Szerző

Budapest

'Benson Róbert: Munka- és bérügyi kézikönyv ' összes példány

Kiadó:	Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1971
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	807 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 18 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az új Munka Törvénykönyve kiadását a gazdasági irányítás reformja tette szükségessé. Az új törvénykönyv azokra a követelményekre épül, amelyeket az MSZMP Központi Bizottságának a gazdasági mechanizmus reformjára vonatkozó határozata jelölt meg. Ennek megfelelően jelentősen megváltozott mind a szabályozás rendszere, mind annak tartalma. A szabályozás rendszerénél az az alapvető elv került érvényesítésre, hogy a központi szabályok csak az elvi jelentőségű kérdéseket rendezzék, a részletes és konkrét szabályozás pedig a gazdálkodó szerv hatáskörébe tartozzon. A szabályozás tartalmi szempontjából az az elv valósult meg, hogy a részletes központi szabályok megszüntetésével a vállalatok, szervek önállósága, de egyben felelőssége növekedjék. Az új Munka Törvénykönyve és végrehajtási rendeletei 1968. január hó 1. napjával léptek hatályba. A jogszabályoknak a hatálybalépését követően most legfontosabb követelmény az, hogy mind az intézetek vezetői, mind maguk a dolgozók is megismerjék az új szabályokat. Ennek érdekében vált szükségessé az új munka- és bérügyi kézikönyv kiadása, illetve az előző teljes átdolgozása. Az új kézikönyv célja egyrészt az, hogy az intézeti munka- és bérügyi dolgozók szakmai képzését szolgálja, másrészt segítséget nyújt a vezetőknek a munka- és bérügyi kérdések eldöntésénél. Célja továbbá az útmutatás az egyes, a gyakorlatban előforduló legfontosabb munka és bérügyi feladatok végrehajtására, ezekben az egységesség, az egyöntetűség biztosítása. A kézikönyv szerkezetileg három részből áll: az első rész „A munkajogi szabályok alkalmazása", a második rész „A munkaidő felhasználása", a harmadik rész „A munka díjazása és a gazdálkodás". A csoportosítás célja az volt, hogy egyrészt az azonos tartalmú kérdéseket egybehozzuk, másrészt az áttekinthetőséget így a gyakorlati alkalmazásnál elősegítsük. A három részen felül, a kézikönyvhöz „Függelék" is csatlakozik. Vissza

Tartalom

Első rész
A munkajogi szabályok alkalmazása
I. FEJEZET: A MUNKAJOGI SZABÁLYOZÁS ÉS AZ IGAZGATÓI UTASÍTÁS IS
A jog fogalma, a munkajog forrásai 13
Az intézeti igazgatói utasítás 19
A munkaügyi dolgozó néhány feladata 29
II. FEJEZET: A MUNKAVISZONY 35
Főfoglalkozású munkaviszony 35
További munkaviszony 69
Az általánostól eltérő foglalkoztatás 75
A végző szakemberek munkába állítása 78
m. FEJEZET: A PIHENŐIDŐ ÉS A SZABADSÁG 87
Pihenőidő 87
Szabadság 90
IV. FEJEZET: A MUNKAVÉDELEM 123
A munkavédelem központi és tanácsi szervezete 124
Orvostudományi egyetemek, fekvőbeteg-gyógyintézetek munkavédelmi feladatai 127
A munkavédelem gyakorlati és szervezési feladatai az intézetekben 132
A szakszervezet szerepe és feladata a munkavédelem területén 159
V. FEJEZET: A FEGYELMI FELELŐSSÉG 164
A fegyelmi jogkör gyakorlásának általános szabályai 165
A fegyelmi eljárás 173
VI. FEJEZETT: AZ ANYAGI FELELŐSSÉG 194
A munkajogi anyagi felelősség alapjai 194
A dolgozók anyagi felelőssége 195
Az intézmény anyagi felelőssége 231
VII. FEJEZET: A MUNKAÜGYI VITÁK ELDÖNTÉSE 238
A munkaügyi döntőbizottság megalakítása 239
Hatáskör - illetékesség 240
Felek és képviselőik 242
A munkaügyi döntőbizottsági eljárás megindítása 243
A tárgyalás 250
Fellebbezés (felülvizsgálati kérelem) a munkaügyi döntőbizottság határozata ellen 257
Rendkívüli jogorvoslat a jogerős határozat ellen 258
Eljárás magasabb vezető állású dolgozók munkaügyi vitáiban 260
VIII. FEJEZET: A DOLGOZÓK SZOCIÁLIS ÉS KULTURÁLIS JUTTATÁSAI 263
A dolgozók szervezett étkeztetése 263
Bölcsődei elhelyezés 268
Segély, előleg 271
Lakásellátás és egyéb elhelyezési formák 272
Egyéb természetbeni szolgáltatások 280
IX. FEJEZET: A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 284
A társadalombiztosítás néhány legfontosabb alapelve 285
A társadalombiztosítás szervezete 286
A betegségi biztosítás 286
A betegségi biztosításhoz kapcsolódó egyéb szolgáltatások 294
A dolgozók társadalombiztosítási nyugdíja 295
X. FEJEZET: A SZAKSZERVEZET JOGAI 309
Az egyes szakszervezeti jogok 309
Második rész
A munkaidő felhasználása
XI. FEJEZET: A MUNKAIDŐ 319
Rendes munkaidő 320
Munkaidőalap ... 323
Munkaidőkeret 324
Munkaidő-beosztás 326
Rendestől eltérő munkaidő 329
XII. FEJEZET: A MUNKAIDŐ FELHASZNÁLÁSA ÉS HATÁSA A FEKVŐBETEGGYÓGYINTÉZETBEN 332
A munkaidőhöz kapcsolódó fogalmak, kategóriák formái, fogalmai 333
A gyógyítótevékenység hatékonyságának eszközei 348
A munkavégzést befolyásoló tényezők elemzése a munkát végző ember szempontjából 356
XIII. FEJEZET: A MUNKAIDŐ FELHASZNÁLÁSA ÉS HATÁSA A JÁRÓBETEG-INTÉZETEKBEN 364
A munkaidő alakulásának néhány kérdése a járóbeteg-intézetekben 364
A munkaidő felhasználása a szakorvosi rendelőintézetekben 370
A munkaidő felhasználása a körzeti orvosi ellátásban 379
A munkaidő-felhasználás ellenőrzése 381
XIV. FEJEZET: A MUNKAIDŐ CSÖKKENTÉSE 383
Az intézet (osztály, részleg, munkahely) feladatai a munkaidő-csökkentésben 384
A munkaidő-csökkentéssel kieső munkaidőalap pótlása 390
A munkaidő-csökkentés módszere 398
Felkészülési, terv elkészítése 403
A munkaidő-csökkentés egyes munkajogi vonatkozásai 415
Harmadik rész
A munka díjazása és a béralap-gazdálkodás
XV. FEJEZET: A MUNKABÉR ÉS EGYÉB JUTTATÁSOK 421
A munkaviszony keretében végzett tevékenység díjazása 421
Munkaviszonyon kívül végzett tevékenység díjazása 459
Egyéb járandóság, juttatás 466
XVI. FEJEZET: AZ ÁTLAGKEHESET KISZÁMÍTÁSA 487
Az átlagkereset megállapításának szabályai 487
Példák az átlagkereset kiszámításához 490
XVII. FEJEZET: A BÉRALAP TERVEZÉSE 501
A létszám tervezése 503
Egyéb adatok, mutatók tervezése 515
A béralap megtervezése 527
XVIII. FEJEZET: A BÉRALAP-GAZDÁLKODÁS 551
A bérgazdálkodás rendszere és szabályai 551
Bérgazdálkodással kapcsolatos nyilvántartások 563
XIX. FEJEZET: A HELYETTESÍTÉS SZABÁLYAI 572
A helyettesítés jogi szabályozása 572
A helyettesítés bérgazdálkodási kérdései 595
A helyettesítés költségvetési és munkaszervezési vonatkozásai 601
XX. FEJEZET: A MUNKA- ÉS BÉRÜGYI ELEMZÉSI FELADATOK 609
Bérarányok vizsgálata 611
Létszám- és munkaerőarányok vizsgálata 625
Szociológiai és egyéb jellegű vizsgálatok szerepe a munkaügyi kérdések eldöntésénél 636
Függelék
I. HATÁLYOS RENDELKEZÉSEK. KÖRIRATOK 643
Útmutató a munkaügyi jogszabályokról 643
Köriratok, magyarázatok, közlemények stb. 707
31. A LÉTSZÁMIRÁIRÁNYSZÁM-JAVASLATOK 747
Kórházak létszámirányszámai 749
Szakorvosi ellátás létszámirányszámai 779
Gondozóintézetek létszámirányszámai 782
Körzeti egészségügyi ellátás létszámirányszámai 783
Üzemi egészségügyi ellátás létszámirányszámai 783
Vérellátó állomások létszámirányszámai 785
Ápolónőotthonok létszámirányszámai 786
Bölcsődék létszámirányszámai 786
Szülőotthonok létszámirányszámai 787
Csecsemőotthonok létszámirányszámai 788
Egészségügyi gyermekotthonok létszámirányszámai 790
Közegészségügy és járványügy létszámirányszáma 791
Szociális otthonok létszámirányszámai 792
öregek napközi otthonának létszámirányszáma 793
KIMUTATÁS A MŰBEN TALÁLHATÓ TÁBLÁZATOKRÓL, MINTÁKRÓL, ÁBRÁKRÓL 794