Múltunk 2022/4.

Fülszöveg

A totalitárius-revizionista vita a sztálinizmus angol-amerikai historiográfiájában még jóval a rendszerváltás előtt, az 1970-es és 1980-as években lezajlott. Ez a vita a revizionisták győzelmével végződött; a totalitáriusok ideiglenesen kiszorultak az akadémiai mainstreamből. A ke-let-európai rendszerváltások után azonban megint nagy keletje lett a világot a „jó" demokráciák és a „gonosz" diktatúrák szembenállásával magyarázó ideológiáknak, hiszen az új rendszerek éppen a harcos antikommunizmusra építették legitimációjukat. így, miközben a levéltárak megnyílásával korábban elképzelhetetlen tömegű forrás áll a kutatók rendelkezésére, a Sheila Fitzpatrick által elképzelt „poszt-revizionista" (vagyis egy ideológiai vitákkal terhelt korszakot meghaladó) világ helyett megint sok helyen visszatértek a hidegháborúból örökölt sztereotípiák, és előtérbe kerültek a totalitárius megközelítések.
Bartha Eszter: Az NDK mint elbukott „munkásállam"?
A német múltfeldolgozás néhány tanulsága... Tovább

Fülszöveg

A totalitárius-revizionista vita a sztálinizmus angol-amerikai historiográfiájában még jóval a rendszerváltás előtt, az 1970-es és 1980-as években lezajlott. Ez a vita a revizionisták győzelmével végződött; a totalitáriusok ideiglenesen kiszorultak az akadémiai mainstreamből. A ke-let-európai rendszerváltások után azonban megint nagy keletje lett a világot a „jó" demokráciák és a „gonosz" diktatúrák szembenállásával magyarázó ideológiáknak, hiszen az új rendszerek éppen a harcos antikommunizmusra építették legitimációjukat. így, miközben a levéltárak megnyílásával korábban elképzelhetetlen tömegű forrás áll a kutatók rendelkezésére, a Sheila Fitzpatrick által elképzelt „poszt-revizionista" (vagyis egy ideológiai vitákkal terhelt korszakot meghaladó) világ helyett megint sok helyen visszatértek a hidegháborúból örökölt sztereotípiák, és előtérbe kerültek a totalitárius megközelítések.
Bartha Eszter: Az NDK mint elbukott „munkásállam"?
A német múltfeldolgozás néhány tanulsága
Elég gyakoriak és markánsak voltak a 20. században a teljes társadalmi és politikai reorientációs kényszerek az ismétlődő rendszerváltások miatt. S szintén fontos hatást gyakoroltak az alkalmazkodási és a túlélési stratégiák is. Ennek megfelelően sokan viszonylag rugalmasan változtatták meg identitásukat, orientációjukat jobboldal és baloldal között, alkalmazkodva a különböző szintű, feltételezett vagy valóságos politikai elvárásokhoz. Mindez nem valamiféle szélsőséges opportunizmusnak, hanem a modern kori magyar történelemben gyakori rendszerváltásoknak volt a következménye.
Valuch Tibor: Politikai oldalak vonzásában. Az Ipán munkásság politikai kötődésének változásai a 20. századi Magyarországon Vissza