Múltunk 2018/1-4.

Fülszöveg

fontos hangsúlyozni a tudomány felelősségét abban, hogy tudományosan bizonyított tényeken alapuló és tudományos módszerekkel igazolható magyarázatokat adjon - például a zsidósággal kapcsolatos jelenségekre. Ezzel ösz-szefüggésben tehát felvethető a Horthy-kori magyar (történet)tudomány felelőssége is. A korabeli történészek közül ugyan csak néhányan kísérelték meg faji alapra helyezni történetírásukat, s a többséghez tartozók alkalmasint kritikát is megfogalmaztak vagy éppen elhatárolódtak ezektől. A zsidósággal kapcsolatos tudománytalan múltértelmezésekkel azonban alig szálltak szembe: csak kevesen hívták fel a figyelmet az antiszemita nézetek tudománytalanságára, és még kevesebben kínáltak ezek helyett olyan valóban tudományos magyarázatokat, amelyek versenyre kelhettek volna az antiszemita múltértelmezéssel. Különösen figyelemreméltó ebből a szempontból, hogy még a legképzettebb történészek körében is teljesen elfogadott volt a Tanácsköztársaság történetének antiszemita... Tovább

Fülszöveg

fontos hangsúlyozni a tudomány felelősségét abban, hogy tudományosan bizonyított tényeken alapuló és tudományos módszerekkel igazolható magyarázatokat adjon - például a zsidósággal kapcsolatos jelenségekre. Ezzel ösz-szefüggésben tehát felvethető a Horthy-kori magyar (történet)tudomány felelőssége is. A korabeli történészek közül ugyan csak néhányan kísérelték meg faji alapra helyezni történetírásukat, s a többséghez tartozók alkalmasint kritikát is megfogalmaztak vagy éppen elhatárolódtak ezektől. A zsidósággal kapcsolatos tudománytalan múltértelmezésekkel azonban alig szálltak szembe: csak kevesen hívták fel a figyelmet az antiszemita nézetek tudománytalanságára, és még kevesebben kínáltak ezek helyett olyan valóban tudományos magyarázatokat, amelyek versenyre kelhettek volna az antiszemita múltértelmezéssel. Különösen figyelemreméltó ebből a szempontból, hogy még a legképzettebb történészek körében is teljesen elfogadott volt a Tanácsköztársaság történetének antiszemita értelmezése. Mindez azt mutatja, hogy a korabeli magyar történeti közgondolkodásra a fajelmélet jóval kevésbé, a zsidóelienesség viszont meghatározó hatást gyakorolt.
(Paksa Rudolf: Zsidókérdéskutató Magyar Intézet, avagy a „tudományos antiszemitizmus" Magyarországon)
Az 1922-es és az 1926-os parlamenti választás eredményei közötti egyértelmű különbség, a nagyobb mértékű kormánypárti győzelem több olyan okkal is magyarázható, amely független volt a szavazók tömegeinek állásfoglalásától. A közel azonos választási rendszer ellenére a politikai helyzetjelentősen átalakult, a nem demokratikus rendszer megszilárdult, abba az ellenzék jó része betagozódott, és kiépült a kormányhű választási gépezet, amely összességében jól szervezetten működött 1926-ban. [ ] így a választási eredményekből nem tudhatjuk meg, hogy az alsó társadalmi rétegek szintén értékelték-e, és ha igen, mennyire a bethleni konszolidációt, annak rendteremtését és gazdasági eredményeit.
(Ignácz Károly: Választói magatartás 1926-ban) Vissza