Múltunk 2016/4.

Fülszöveg

[A] fő sajátosságot abban látom, hogy [az 1970-es években] a gazdasági világválság nem lassította le a globalizáclót, nem vezetett nemzeti, nemzetállami elzárkózáshoz. Vélhetően azért történt így, mert a nemzetközi gazdasági együttműködés ekkorra elérte azt a szintet, azt a minőséget, amely már nem tette lehetővé az elszigetelődésre épülő nemzeti stratégiát, válságkezelést. Igaz ez az államok, társadalmak, nemzetek, emberek közötti kapcsolatokra Is. Még azok az országok Is rákényszerültek érintkezéseik bővítésére, amelyek legszívesebben elzárkóztak volna. Körükben Is kísértett az 1929- 1933-as világválság keserű tapasztalata.
(Földes György: Már nem '68, még nem '89: ideológiák a hetvenes években)
Olyan történelmi helyzetekben, amelyekben a jogállamiság, a hatalmi ágak megosztása, a képviselet, a tisztességes politikai verseny, a közvetlen demokrácia, valamint a dolgozói érdekérvényesítés intézményes garanciáit a komiányzat mind súlyosan korlátozza vagy a saját nyers hatalmi... Tovább

Fülszöveg

[A] fő sajátosságot abban látom, hogy [az 1970-es években] a gazdasági világválság nem lassította le a globalizáclót, nem vezetett nemzeti, nemzetállami elzárkózáshoz. Vélhetően azért történt így, mert a nemzetközi gazdasági együttműködés ekkorra elérte azt a szintet, azt a minőséget, amely már nem tette lehetővé az elszigetelődésre épülő nemzeti stratégiát, válságkezelést. Igaz ez az államok, társadalmak, nemzetek, emberek közötti kapcsolatokra Is. Még azok az országok Is rákényszerültek érintkezéseik bővítésére, amelyek legszívesebben elzárkóztak volna. Körükben Is kísértett az 1929- 1933-as világválság keserű tapasztalata.
(Földes György: Már nem '68, még nem '89: ideológiák a hetvenes években)
Olyan történelmi helyzetekben, amelyekben a jogállamiság, a hatalmi ágak megosztása, a képviselet, a tisztességes politikai verseny, a közvetlen demokrácia, valamint a dolgozói érdekérvényesítés intézményes garanciáit a komiányzat mind súlyosan korlátozza vagy a saját nyers hatalmi érdekel szerint alakítja át, élesebben merülnek fel az állami berendezkedés legitimációjának, és különösen az Igazságtalanság eszközéül használt jogszabályok iránti engedelmességnek (az egyébként egyetemes) kérdései, másrészt megalapozottan lehet számítani a politikai érdekérvényesítés intézményen kívüli - és akár a törvények erőszakmentes megsértését is felvállaló - formáinak a terjedésére.
(Misetics Bálint: Thoreau és Gandhi az engedetlenségről és az ellenállásról) Vissza