Fülszöveg
„A mai nap folyamán - tájékoztatta Kun Béla augusztus elsején Vlagyimir Iljics Lenint- Budapesten egy jobboldali szocialista kormány alakult, amelyben a diktatúrát ellenző szakszervezeti vezérek és a diktatúrában részt vett jobboldali szakszervezeti vezetők foglalnak helyet. Ezt a fordulatot részint hadseregünk bomlása, részint magának a munkásságnak diktatúra-ellenes magatartása okozta. Mikor ez történt, a helyzet olyan volt, hogy mindenféle harc a hamisítatlan, de sajnos vizenyős diktatúra fenntartásáért hiábavaló lett volna."
2010 Magyarországán vélhetőleg nem sokan vannak azon a véleményen, hogy a Magyarországi Tanácsköztársaság vizenyős diktatúra lett volna. Ám bármilyen volt is ez a diktatúra, egy bizonyos: az. aki 113 napig volt Magyarország vezetője, a bukás pillanatában véleményével teljes mértékben belesimult abba a magyar gondolkodási folyamatba, amelynek olyannyira jellemző sajátossága a belső okok mérhetetlen túlrajzolása, a sorsunkat többnyire alaposan befolyásoló,...
Tovább
Fülszöveg
„A mai nap folyamán - tájékoztatta Kun Béla augusztus elsején Vlagyimir Iljics Lenint- Budapesten egy jobboldali szocialista kormány alakult, amelyben a diktatúrát ellenző szakszervezeti vezérek és a diktatúrában részt vett jobboldali szakszervezeti vezetők foglalnak helyet. Ezt a fordulatot részint hadseregünk bomlása, részint magának a munkásságnak diktatúra-ellenes magatartása okozta. Mikor ez történt, a helyzet olyan volt, hogy mindenféle harc a hamisítatlan, de sajnos vizenyős diktatúra fenntartásáért hiábavaló lett volna."
2010 Magyarországán vélhetőleg nem sokan vannak azon a véleményen, hogy a Magyarországi Tanácsköztársaság vizenyős diktatúra lett volna. Ám bármilyen volt is ez a diktatúra, egy bizonyos: az. aki 113 napig volt Magyarország vezetője, a bukás pillanatában véleményével teljes mértékben belesimult abba a magyar gondolkodási folyamatba, amelynek olyannyira jellemző sajátossága a belső okok mérhetetlen túlrajzolása, a sorsunkat többnyire alaposan befolyásoló, gyakorta eldöntő külső tényezők lebecsülése, nemritkán figyelmen kívül hagyása.
(Pritz Pál: Kun Béla után - Horthy Miklós előtt, Magyarország és az antant 1919 nyarán)
A szociáldemokraták kezdettől fogva hevesen követelték a Cserny-csoport feloszlatását, mivel abban Kun veszélyes magánhadseregét látták. Maga Kun [...] attól tartott, [...] nálánál radikálisabb kommunisták befolyása alá kerülve Csernyék az ő hatalmát fenyegethetik. [...]
Április végén a hadsereg új főparancsnoka, a szociáldemokrata Böhm Vilmos parancsot adott ki minden „politikai terrorcsapat vagy más elnevezés alatt működő külön csapat" feloszlatására. statáriális eljárással fenyegetve meg az ellenszegülőket. Cserny csapatát fegyvereinek leadására szólították fel. Ők május 19-én meg is jelentek a Vörös Hadsereg gödöllői főhadiszállása előtt. Böhm két gyalogoszászlóaljat és egy tüzérüteget rendelt ki a fogadásukra. Egy ideig az a veszély fenyegetett, hogy valódi kis háború törhet ki: Csernyéknek is volt tüzérsége, és kézifegyverekkel is jól fel voltak szerelve.
(Kohok Péter: Az erőszak kérdései 1919.-1920-ban. Vörösterror - fehérterror)
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal