Múltunk 2009/2

Politikatörténeti folyóirat - LIV. évfolyam 2. szám

Szerző

Budapest

'Ablonczy Balázs: Múltunk 2009/2 ' összes példány

Kiadó:	Napvilág Kiadó Kft.
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2009
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	312 oldal
Sorozatcím:	Múltunk
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 14 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér fotókkal, ábrákkal illusztrált. Angol nyelvű tartalomjegyzékkel és összefoglalóval.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

FÜLÖP MIHÁLY
Az Európai Tanácsadó Bizottság
(1943-1945) III:
A Moszkvába térilett fegyverszünetek
A finn kivétel. Különbéke vagy fegyverszünet?
Moszkva kivételesen fontosnak tartotta Finnország „kiütését" a háborúból. Sztálin különleges jelentőséget tulajdonított annak, hogy Finnország Németországtól való leválasztását, semlegességének helyreállítását elérje. Már 1941. augusztus 4-én arra kérte az amerikai elnököt, hogy Washington kapcsolatai megszakításával fenyegesse meg Helsinkit. „Ebben az esetben a szovjet kormány Finnország megbékítésére tehetne bizonyos területi engedményeket, hogy új békeszerződést köthessen vele" - hangzott a szovjet kormányfő ígérete. Sztálin ezzel a lépéssel Leningrád bekerítését próbálta széttörni. Sumner Welles amerikai külügyi államtitkár mindenesetre úgy közvetítette az üzenetet a washingtoni finn követnek (az Egyesült Államok nem szakította meg a diplomáciai kapcsolatot Finnországgal), hogy Helsinki azt nehogy a "szovjet gyengeség jelének" értelmezze.
Nagy-Britannia Moszkva kérésére helyezte blokád alá Finnországot. Churchill előbb közvetlenül Carl Mannerheim marsallhoz, a finn hadsereg főparancsnokához fordult, hogy elérje Finnország kiválását a háborúból, majd London 1941. december 6-én hadat üzent Helsinkinek. A finn kormány 1941 őszén és telén a szövetségesek felhívásaira azért nem válaszolt, mert reménykedett abban, hogy a német támadás következtében Sztálin rendszere katonai vereséget szenved és összeomlik. Az amerikai külügyminiszter, Cordell Hull is hiábarendelte magához Hjalmar Procopé finn követet. A diplomata a Szovjetunió elleni hadműveletek folytatását azzal indokolta, hogy "hazájuk területét védik". Cordell Hull figyelmeztette: "Ez az érv az égadta egy világon semmit sem fog nyomni a latban a béke asztalánál. Minden azon múlik, ki nyeri meg a háborút?" Vissza

Fülszöveg

"Cioran [...] Romániát és a románokat a nagy kultúrák perifériájára helyezte, ahol egy évezreden át szunnyadoztak, Arra panaszkodott, hogy a románok saját "kis kultúrájából" hiányoznak az eredeti jegyek és a „monumentalitás", ezt azonban nem tartotta meglepőnek olyan emberek esetében, akik érdektelenek a nagy kultúrák iránt. A románok ilyen módon nem alakítói, csupán szemlélői voltak a történelemnek, sőt, ami még rosszabb, vegetatív módon léteztek. Elmaradottságuk okait nem a történelem szerencsétlenségeiben vagy az idegenek cselekedeteiben lelte fel. hanem maguknak a románoknak a tökéletlenségeiben, melyeket veleszületettnek tekintett. Számára a paraszt és a falu az egész nép mélyen beivódott visszamaradottságát jelképezte. A parasztokat és a mezőgazdaságot, valamint az ezek eredőjeként kialakult társadalmat és mentalitást tekintette felelősnek azért, hogy a románoknak "nincs történelmük."

Tartalom

Tanulmányok
Fülöp Mihály: Az Európai Tanácsadó Bizottság
(1943-1945) III
A Moszkvába térített fegyverszünetek 4
Keith Hitchins: Radikális gondolkodás Délkelet-Európában a két világháború között:
egy új generáció szembesül Európával 36
Kovács Tamás: Az ellenforradalmi rendszer politikai rendészetének genezise, 1919-1921 64
Csönge Attila: „A hangsúly azon van, hogy ne tiszteljük a törvényeket nagyon". Az 1947-es választások a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei források tükrében 93
Klenjánszky Sarolta: Rákosi Magyarországának irodalomdiplomáciája a francia kapcsolatok tükrében 123
„A nagy világon e kívül?" Emigráció, haza, politika Ablonczy Balázs: Ribillió északon. Egy Szent István-napi verekedés 1929-ben 164
Szabó Juliét: Fellazítási politika a Kádár-rendszerben
Az MSZMP propagandatevékenysége 1958 és 1963 között 180
Ring Orsolya: „Magyar Kultúra Barátainak Egyesülete"
A Nemzeti Színház felépítésére indított gyűjtés és a hírszerzés kapcsolata 222
Szemle
Szubjektív történelem - tudományos feldolgozásban (Licskó György) 242
Agitátorok, szervezők, aktivisták - avagy hogyan épül a nemzet? (Egry Gábor) 246
Jemnitz János: James Keir Hardie (Havas Péter) 254
Kilátás és kilátástalanság (Kovács Csaba) 259
Helyreigazítás 67
Rezümék 270
Közzététel 281