Előszó
A sokféleség, a különbözés, a társadalom heterogenitása az emberek meghatározó élménye a huszadik század végén. A termelés, a fogyasztás és a kommunikáció transznacionális folyamatainak...
Tovább
Előszó
A sokféleség, a különbözés, a társadalom heterogenitása az emberek meghatározó élménye a huszadik század végén. A termelés, a fogyasztás és a kommunikáció transznacionális folyamatainak következtében közelivé, mindennapi tapasztalattá válnak a távol előállított javak, a máshol történt események. Még inkább meghatározóvá válik a másság, az idegenség élménye azokon a helyeken, amelyek a tömeges migráció célpontjai: a bevándorlóországokban, különösen azok nagyvárosaiban. A bevándorló idegenekkel egy időben megjelennek, elismertetésük újabb formáit keresik azok is, akik ugyan eddig is „itt" voltak, de a társadalom meghatározó diskurzusai elnémították, a nyilvánosságtól távoli szférákban felejtették őket: az őshonos vagy régen bevándorolt etnikai kisebbségek, a nők, a szexuális viselkedésükben különbözők. A különféle eredetű, de hasonló módon megjelenített társadalmi és kulturális különbségek kihívást jelentenek az új helyzetre megoldásokat kereső politika, valamint az annak értelmezésére vállalkozó társadalomtudományok számára egyaránt. E kihívásra született válaszok újfajta diskurzust teremtettek: a multikulturalizmust.
A multikulturalizmus a késő modernitásra jellemző diskurzus, amely a sokféleség és a különbözés társadalmi tapasztalatát jeleníti meg, értelmezi és értékeli újra. A társadalmi identitások konstrukciójában a modernitásra jellemző homogenizáló stratégiák ellenében fogalmazódik meg, azok elnyomó vagy elégtelen voltából kiindulva a hangsúlyt a különbségekre, a sokféleségre helyezi. A különbségekről való nyilvános beszéd központi kategóriáivá pedig a kultúrái, az identitás, és a politikái teszi, amelyek ebben a kontextusban új jelentésre tesznek szert. A multikulturalizmus a társadalmi identitás különböző dimenzióiban (etnikai, kulturális, faji, nemi, szexuális stb.) a reprezentáció hasonló technikáit érvényesíti, de többféle koncepcionális változata van aszerint, hogy a diskurzus milyen politikai célokat, morális vagy társadalomelméleti előfeltevéseket követ.
Multikulturalizmus szöveggyűjtemény ebbe a diskurzusba kíván betekintést nyújtani, illetve a multikulturalizmus egyfajta értelmezését adni olyan írások segítségével, amelyek különböző diszciplínákból, eszmetörténeti tradíciókból nézve értelmezik a társadalmi és kulturális különbségekről való beszédet, a különbségek megkonstruálásának kulturális és politikai folyamatait. A válogatás szerkezete - amelyet az előszó is követni kíván - négy, a diskurzust meghatározó fogalomra épül: idegen(ség), identitás, kultúra és politika. Ezeken keresztül bemutatja a probléma négy alapvető kontextusát és lehetséges megközelítési módját.
Vissza