Fülszöveg
Könyvünk szerzője nemzetközileg s persze itthon is elismert régész, a szegedi múzeum nyugalmazott igazgatója, aki 37 éve áll az egyetem katedráján is. Számos korszak avatott kutatója, eredményeit néhány száz közlemény, valamint több könyv őrzi az utókor számára. Keze alól tehetséges nemzedékek sora került a régészet szép, ámde rögös pályájára, ahol tudományszakuk elismert képviselőivé váltak. Saját ásatásain átélt tapasztalatai, valamint a pályán töltött több mint fél évszázad emlékei olyan anekdotákká nemesedtek, melyek közkinccsé tétele már-már kötelességévé vált. Ezeknek a fonalát követve ismertet meg a régészet boszorkánykonyhájának műhelytitkaival.
A Kárpát-medence évezredek óta Keletről és Nyugatról érkezett népek találkozóhelye. Barlangjaiban, meleg vízű forrásai mentén meghúzódott az ősember, itt hagyták emlékeiket az őskor vadászai, majd a művészien szép edényeket, tárgyakat formáló kő- és bronzkori népek, hogy később kelták, rómaiak, germánok, hunok, avarok s végül a...
Tovább
Fülszöveg
Könyvünk szerzője nemzetközileg s persze itthon is elismert régész, a szegedi múzeum nyugalmazott igazgatója, aki 37 éve áll az egyetem katedráján is. Számos korszak avatott kutatója, eredményeit néhány száz közlemény, valamint több könyv őrzi az utókor számára. Keze alól tehetséges nemzedékek sora került a régészet szép, ámde rögös pályájára, ahol tudományszakuk elismert képviselőivé váltak. Saját ásatásain átélt tapasztalatai, valamint a pályán töltött több mint fél évszázad emlékei olyan anekdotákká nemesedtek, melyek közkinccsé tétele már-már kötelességévé vált. Ezeknek a fonalát követve ismertet meg a régészet boszorkánykonyhájának műhelytitkaival.
A Kárpát-medence évezredek óta Keletről és Nyugatról érkezett népek találkozóhelye. Barlangjaiban, meleg vízű forrásai mentén meghúzódott az ősember, itt hagyták emlékeiket az őskor vadászai, majd a művészien szép edényeket, tárgyakat formáló kő- és bronzkori népek, hogy később kelták, rómaiak, germánok, hunok, avarok s végül a keresztény államot alapító magyarok telepedjenek meg a Kárpátok koszorúján belül. Trogmayer Ottó a szegedi múzeum nyugalmazott igazgatója, a neves régészprofesszor ezekről a hol távoli múltba vesző, hol már ismert népekről ad hírt könyvében, amikor feleleveníti régészetünk nagy pillanatait, jelentős feltárások izgalmas eseményeit.
Anekdotákkal, régész kollégák portréival átszőtt, irodalmi igényességgel megírt "beszélyei" valóban múltbalátó eszközt adnak az olvasó kezébe, amelynek segítségével bepillanthat a mai Százhalombatta egyik halomsírjába, ahová több ezer évvel ezelőtt a halstatti kultúra keleti népcsoportja temetkezett. Jelen lehet a bizánci küldöttség fogadásán Attila fapalotájában, megtudja, hogyan szabadult ki a föld alól III. Béla esztergomi palotája vagy a középkori budai vár. De képet kap arról is, milyen lehetett egy római villa a Balaton-felvidéken, és milyen volt Gorsium, a római város.
Huszonhárom történet, huszonhárom érdekes feltárás krónikája. Nem egy közülük bizonyára új megvilágításba is helyez tudottnak vélt dolgokat. Évezredek mélységébe pillant tehát a "múltbalátó". Nemcsak szöveggel segítve az egykori kultúrák megjelenítését, hanem fotókkal, rajzokkal is. Torma Judit "életképei" azonban nem meseillusztrációk, hanem régészeti kutatások eredményeit is felhasználó fantáziarajzok. Azt sugallják: "talán ilyen lehetett".
Vissza