Múlt időben Bábolnáról

Előszó

Ki meri azt állítani önmagáról, hogy úgy ismeri Magyarországot, mint a tenyerét? Talán senki. Én negyven évig csatangoltam országjáró riporterként és még mindig maradtak számomra olyan vak foltok hazánk térképén, ahol nem jártam, ahol nem volt alkalmam körülnézni. Pedig az sem bizonyos, hogy ahol egyszer körülnéztünk, mindazt észre is vettük, ami éppen jellemző, vagy izgalmas, esetleg hétköznapinak tetsző, ámde mégis sokat mondó.
Tegnapi érzésem szerint még úgy véltem, hogy sok mindent tudok Bábolnáról. Nem az ott megfordult és jól fogadott vendégek dicshimnuszaiból, esetleg kézlegyintésekből, hanem közvetlen tapasztalatból.
Bábolna tőszomszédságában, Ácson születtem és szülőfalumból apámmal már gyermekkoromban átjártunk a ménesbirtokra, ahol számomra mindig akadt valami érdekes, amiről családi körben sok szó esett. Később legényként lovasparádékra jártam át, majd pedig újságíróként... mert Bábolnán mindig volt tollhegyre kívánkozó téma. Ámde amikor 1977 őszén kezdtem mélyebbre ásni Bábolna jelenében, múltjában, kiderült, hogy tulajdonképpen keveset tudok erről a Kisalföld peremén fekvő mezőgazdasági üzemről, vagy ha úgy tetszik, településről.
Tapasztalatból tudom: más képet kap az újságíró, ha csak egy riport erejéig tartózkodik a helyszínen, és megmártózik abban az előre elkészített élményfürdőben, amit számára „rendeztek". Viszont másként látja a helyzetet akkor, ha hónapokig tartó szemlélődés, sőt búvárkodás eredményeként kialakult mozaikképet veszi szemügyre. Megint más képet mutat az olyan rálátás, amelyet az író a nagy eredmények bűvöletének látószögéből szemlél. Márpedig Bábolnán könnyen beleesik a hibába a tollforgató.
Én a szemlélődéssel egybekötött kutatás mozaikképét akarom tárgyilagosan kötetbe sűríteni.
Hogy mi késztetett erre a lépésre? Kettős indítékom volt.
Az első: 1976 nyarán hazalátogatott egyik barátom Amerikából. Beszélgetésünk során ő is szóba hozta Bábolnát, amelyről az utóbbi tíz esztendőben többet hallott odakint, mint annak idején, mikor idehaza újságíróként dolgozott. Barátom arra kért, hogy szerezzek számára olyan kiadványt, ami betekintést nyit Bábolna múltjába-jelenébe... egész életébe. Hamarosan kiderült, hogy ilyen kiadvány nincs. Pedig erre nemcsak országhatárainkon kívül, hanem idehaza is igény jelentkezik.
A második: mikor a kötet megírásával kapcsolatos szándékomat megemlítettem a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatójának, az ő részéről zöld utat kaptam. Bábolnán rendelkezésemre bocsátották azokat a feljegyzéseket és okmányokat, amelyek a település régmúltját és a lótenyésztés nagy korszakait idézik. Természetesen lehetőségem nyílt arra is, hogy ne csak a múltra, hanem a jelenre - az eredményekre és a gondokra - is rálátást nyerjek. Vissza