Előszó
Az értékes helytörténeti kiadványok kedvelői bizonyára örömmel fedezik fel, hogy az 1997-es Hegyvidéki fotográfiák szép kötetét, amely megjelenése óta két kiadásban, négyezer példányban talált gazdára, idén egy hasonlóan reprezentatív képes album követi, amely ezúttal kerületünk és szűkebb környezete vendéglátásának állít méltó emléket. Reméljük, a meleg fogadtatás ezúttal sem marad el!
Buda, és ennek részeként a Hegyvidék évszázadok óta ad otthont a vendéglátás különféle formáinak a hangulatos kertvendéglőktől, kiskocsmákon át a fogadókig. A Svábhegyen megtelepedett szorgalmas svábok a maguk termelte szőlő levét mindig örömmel kínálták barátaiknak, de a Városmajorba, Zugligetbe, Normafához kiránduló vidám társaságoknak is. A zene is mindenütt kísérője volt az asztalnak, ahol a hétvégéjüket közösen eltöltő kispénzű polgári és munkáscsaládok, vagy lumpolásra kedvet érző korhelyek múlatták sörrel, borral, tánccal és dallal az időt, vagy egymásba feledkezett pesti szerelmesek igyekeztek intim rejtekhelyet találni ismerőseik szeme elől a budai vendéglátás labirintusában. Neves írók, költők, képzőművészek, dalszerzők (Jókai, Krúdy, Márai, Zórád Ernő és sokan mások) művei dokumentálják ezt az eleven, pezsgő hangulatot.
Szerencsére fotók is. A kötet száznál is több eredeti fotója számtalan egykori kerthelyiség, étterem, kocsma és egyéb vendégfogadó hely bemutatását vállalta, folytatva, de egyben más kerületekre is kibővítve a Hegyvidéki fotográfiákkal megkezdett értékmentő dokumentálást. S hogy a folyamatosságot is éreztessék az előző könyvvel, ezek a külsők és belsők a táji környezetbe ágyazottan mutatják, hogy élő város vette őket körül. Az összeállítók külön érdeme, hogy nem álltak meg a helyek felsorolásánál, a fotók illusztratív bemutatásánál, de összeszedték azoknak a vendéglősöknek, italmérőknek, szakácsoknak is a nevét, anekdotáit, akikért az egykori vendégek ide jártak - emléket állítva ezzel nekik. Ráadásul két jó nevű szakács, az ínyesmesterként elhíresült Magyar Elek és Csáki Sándor eredeti receptjeivel bemutatják a legnépszerűbb ételrecepteket, amelyek akkoriban asztalon voltak, s ezzel bíztatnak mindenkit, a mai vendéglősöket is a régi ízek felidéztetésére. Magam is itt élek a Hegyvidéken, s ha tehetem, én is szívesen beülök vendéglőibe, kiskocsmáiba, melyek persze átalakultak, de ma is várják a vendéget. Talán nem is mindig a régi típusú szeretettel és a régi ízekkel, s főként nem a régi árakon, de a budai vendéglátás ma sem halt ki. (Az persze egy másik album témája lehet, mert ez a kötet nagyjából a II. világháborúig tekinti át témáját).
Örülök, hogy a Budapest Hegyvidék XBL kerületi Önkormányzat erkölcsi és anyagi támogatásával ott bábáskodhatott mindkét könyv létrejötténél. A Hegyvidéki vendéglátást jó szívvel ajánlom olvasásra, lapozgatásra, emlék-idézésre, forrásanyagul, vagy akár iránymutatásul is további hegyvidéki vendéglők megtelepedéséhez, netán ilyen szép helytörténeti kiadványok inspirálásához.
Kellemes időtöltést vele a gyomor és a szellem barátainak!
Dr. Mitnyan György polgármester
Vissza