Műhelymunkák 2016/1.

Előszó

Bevezető
A Hérodote havilap már 1997-ben színt vallott az „Internet politizálja a világot" című cikkével, amelyben bejelentette: „az Internet a konfliktusok késleltetése helyett, inkább megsokszorozza és komplikálja azokat" (Douzet, 1997). Az optimista véleményekkel szemben, amelyek a földrajzi határok megszűnését jósolták, havilapunk már akkor rámutatott azon geopolitikai kihívásokra, amelyeket a megállíthatatlan információ és kommunikációs rendszerek elterjedése okoz világszerte.
Az internet már önmagában is több geopolitikai konfliktusforrása. A különböző érdekeltségű nemzetek mindenféle dominálási stratégiát vetnek be, hogy ellenőrizhessék a hálózatok tartalmát, működését és gazdasági növekedését. A nemzetbiztonság számára stratégiailag fontos (...) és a hatalmi harcok során rendkívül erős eszköz a csoportok, kisebbségek, politikai, vallási és gazdasági erők kezében, helyi vagy akár világszinten.
Edward Snowden nyilvánosságra hozott titkos dokumentumai az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Ügynökségének (NBÜ) teljes körű megfigyeléséről, minden kétséget kizáróan mutatják, hogy a földrajzi tényezők továbbra is lényegesek, és a geopolitika még mindig segít a modern világ konfliktusainak megértésében. A stratégiai és nemzetközi tanulmányok (CSIS) kutatója, James A. Lewis is így érvel. Bemutatja, hogy a titkos dokumentumokról szóló információk hatása országonként változó, de globálisan, a számítógépes forradalom ellenére, pillanatnyilag az USA stratégiai érdekei és céljai továbbra is változatlanok maradnak. Az a térképészeti kutatás, melyet Louis Pertnaud végzett, feltárja a politikai határok jelentőségét, még akkor is, ha a technológia átszeli azokat. Vissza