| Bevezető | 11 |
| A tárgy nehézségei és lehetőségei | 13 |
| Univerzalizmus és nemzeti konkretizáció | 13 |
| Egy anakronisztikus modell (a német kísértetballada) mint a műfaj nemzeti és egyedi konkretizációjának elősegítése | 14 |
| "Szubordináció" helyett a "szivárványszínek" elrendeződésének modellje | 22 |
| Műfajfejlődés vagy rendszercsere | 25 |
| Irodalmi tudat és műfaji hagyományozódás | 25 |
| A műfajtörténeti fejlődéselv (A biológiai analógia lehetőségei és buktatói) | 27 |
| A korszakváltás mint a műfajok elrendeződée által konstituált rendszerek cseréje | 31 |
| Szinkrónia és diakrónia a műfajok rendszerszerűségében | 33 |
| Írói kompetencia és valóságillúzió | 35 |
| A műfajok létformája | 37 |
| A műfaji normák funkcionálásának eltérései | 37 |
| A műfajok létezésmódja a nemzeti irodalmakban | 40 |
| A műfajok elhalása-továbbélése | 43 |
| A műfaji hierarchia - a műfajok munkamegosztása | 46 |
| Egy múltba forduló és előre mutató műfaj létformája (megjegyzések az Arany-balladáról diakrón megközelítésben) | 49 |
| Az eltérő műfaji inspiráció mint az Arany-balladák típusainak meghatározója | 49 |
| A műfaj "barbárság"- mint a nemzeti egyedítés eszköze | 53 |
| Műfaji minták átalakulása a kései korszakban | 58 |
| Az Arany-ballada mint sugalmazó és ellenkezésre késztető műfaji minta | 65 |
| "Nemzeti klasszicizmus" és egyensúlyteremtő műfaji tagozódás | 71 |
| Egy romantikus korszak "klasszicizmusa" | 71 |
| Egyensúlyra törekvés és a műfajok együttese | 75 |
| A műfajok "magyar"-rá válása | 79 |
| A "nemzeti paradigma" | 83 |
| Nemzeti individualizáció - nemzeti emancipáció | 83 |
| Az autonóm műfaji változatok rendszere a múlt század középső harmadában | 86 |
| Nemzetivé válás formai elidegenedés révén | 88 |
| Eposz és regény | 92 |
| A műfaji normákhoz igazodás és a tőlük való eltérés módozatai az Arany-balladában (A "Nemzeti paradigma" érvényesülése a műfaji egyedítésben) | 97 |
| Remekmű a balladai ismérvek többségének hiányában (Rozgonyiné) | 97 |
| A bürgeri ősmintától a tudattalan lelki jelenségek zenei sugalmazásáig (Bor vitéz) | 102 |
| Parnasszista tárgyiasság, romantikus ódaiság, históriás ének, keresztény mártír-legenda és ótestamentumi átok műfaji mintáinak egymásra másolódása (Szondi két apródja) | 110 |
| Az erkölcsi világrend törvényeinek kikezdhetetlenségét sugalmazó akusztikai és szemantikai ismétlődések verse (A walesi bárdok) | 123 |
| A kísértetballada mint többféleképpen olvasható történet (Tengeri-hántás) | 128 |
| A reciprocitás mint a műfaji hierarchia módosulásának tünete (eposz és történelmi regény) | 137 |
| Műfaj és műfajalkotó tényezők | 137 |
| A műfaj mint diakrón képződmény | 139 |
| Eposzi funkció vagy eposzi ihlet | 143 |
| Az eposzt pótolhatónak mutató, de funkcióit csak részben átvállaló műfaj: a történelmi regény | 146 |
| Az eposz kései transzmutácója | 149 |
| Műfaji differenciálódásban megmutatkozó nemzeti identifikáció a magyar regényben a múlt század derekén | 157 |
| Az európai minták átvétele | 157 |
| A műformák asszimilálásának változatai | 160 |
| Műfaji minták módosult formában való továbbélése - új műfaji változatok születése | 164 |
| A regényegész viszonya a diakrón műfaji "sor"-okhoz | 166 |
| Az affirmatív beszédmód ironikus megkérdőjelezése mint az epikai differenciálódás egyik lehetősége | 169 |
| Műfaji hierarchia és szemléleti sokféleség | 175 |
| A posztromantikus (Kuthy Lajos-Nagy Ignác-féle) regény újdonsága a XX. század második felének jelenségei felől szemlélve | 177 |
| Egy régi regénytípus újdonságai | 177 |
| Eltérés az uralkodó beszédmódtól | 179 |
| "Halmazszerűség" a kompozícióban - horizontváltás az írói szemléletben | 181 |
| Ellentechnikák a valóságillúzióval szemben | 184 |
| A nyelv felértékelődése | 186 |
| "Irodalmiasság", allúzió, paródia | 188 |
| Elbeszélői önszemlélet | 191 |
| Posztromanticizmus - posztmodernizmus | 194 |
| Két romantikus regény analógiái és oppozíciói (Eötvös József: A karthausi, Beöthy László: Goldbach and Comp. fűszerkereskedése a kék macskához) | 197 |
| A romantikus regénysablonok keveredése | 197 |
| Beöthy rejtett (és talán szándéktalan) polémiája a Karthausi-val | 199 |
| A nagyromantika eszköztárának "kifordítása" az 50-es években | 202 |
| A normákhoz való igazodás és az azoktól való eltérés, a műfaji osztódás | 205 |
| Egy műfaj jellegadó tényezői (Az Arany-ballada rétegei) | 209 |
| A szubjektivitás szintjei | 209 |
| A tragédia ihletése, a tragikum | 213 |
| Az eszmék és erkölcsi értékek világa | 218 |
| A megszólalásmód változatai | 225 |
| Akusztikai rétegek | 238 |
| Az összes réteg megfeleltetése: a kompozíció (A balladai univerzum: a műfaji komplexitás) | 246 |
| Kemény egy-egy műfaji variánsának jellegadó, ihlető tényezői | 255 |
| Az aforizma az Élet és ábránd-ban (Az esszéregény kezdeményei) | 255 |
| A lélektani módszer romantikus közvetettsége: áttételesség és jelképesség a Férj és nő-ben (A pszichológiai regény kezdeményei) | 266 |
| A műfaji minták módosulása (Elbeszélői magatartás és értékelés az Özvegy és leányá-ban) | 273 |
| A hasonlatok szerepe A rajongók-ban | 279 |
| A regényvilág atmoszferikussága: színek és fények a Zord idő-ben | 285 |
| A romantikus regény késői modulációja (Szent Péter esernyője) | 293 |
| Egy különös sorsú Mikszáth-regény | 293 |
| A mese és a kalandregény sémáinak megfeleltetése (Feszültség és feloldás ritmusa) | 297 |
| A "várhatóság" mértékének váltakozása | 301 |
| Átlépések az evilági, transzcendens és ál-transzcendens valóságszintek között | 305 |
| Az adoma átalakulása emocionális vitalisztikus világmagyarázattá | 310 |
| Konklúzió helyett | 315 |
| Jegyzetek | 321 |
| Névmutató | 339 |
Folytatás Microsoft-tal