Mű-Kincs-Tár

Előszó

Ha múzeumról beszélünk, leginkább tárgyakra gondolunk, és kevésbé azokra a személyekre, akik életük java részét a kapuin belül töltik. A kiállítótermek határoló falain túl húzódik meg a kívülállók szemében arctalan hivatali apparátus elzárt szférája. A bentiek szemszögéből ugyanakkor a múzeum nem csupán megélhetést biztosító munkahely, hanem életük aktív részének közege - a 19. században még ténylegesen lakhely -, egyéni és kollektív feladatok végrehajtására berendezett tudományos műhely. A múzeumról formált individuális kép és mindaz, amit a látogató közvetlenül tapasztal, a falak mögött tevékenykedő szakemberek és elődeik munkájának az eredménye. Tevékenységük mindmáig elválaszthatatlan az intézményformának nevet adó kifejezés eredeti, archaikus jelentésétől. A valamennyi jelenkori nyelvben használt latin eredetű kifejezés - museum - ókori görög gyökerekre nyúlik vissza.1 A múszeion, a múzsák tiszteletének szentelt hely, gyakran lett szellemi elmélyülések, filozófiai fejtegetések céljából összegyűlt társaságok találkozóhelye. Legismertebb példája a Platón alapította és halála után is évszázadokig tovább működő athéni akadémia. A múszeion ok mintájára létesült az alexandriai Musaeum (Museion) is. I. Ptolemaiosz Szótér (i. e. 367-283) és fia, II. Ptolemaiosz (i. e. 285-246) alapította az i. e. 3. század elején a hellenisztikus kor tudományos központját, nagyszabású kutatóintézetet az egyedülálló könyvtárral, amelyben az ókori világ leghíresebb gondolkodói rendszeresen megfordultak.
A múzeum modern értelemben vett intézményi formája - a kor tudástáraként felhalmozott első természetrajzi és különlegességgyűjtemények, magánadományokból megnyíló kisebb képtárak után - a felvilágosodás eszméinek hatására a 18. században alakult ki.2 Vállalt feladata a kiemelkedő kulturális értékek, az újonnan felszínre került emlékek megóvása, megőrzése és megismertetése volt. Az emlékek megőrzésének kialakuló kultusza szoros összefüggésben állt az 1738-ban kezdődő herculaneumi, majd nápolyi ásatásokkal, illetve nyomukban az antikvitás kutatásának fellendülésével.s Az újonnan alapított múzeumokban immár nem a különlegességek szemkápráztató mennyisége kötötte le a látogató figyelmét, hanem a tárgyak osztályozása és rendszerezése révén közvetített ismeretanyag.
Egy könyvtár és különlegességgyűjtemény alapozta meg az új intézményi forma prototípusának tekintett British Museum életre Vissza