Mű & kincs

Előszó

Kedves Mű & Kincs Olvasó!

Ön mit gondol, szerethet valaki egy komódot? Minden bizonnyal, ha valamilyen okból érzelmileg kötődik az adott tárgyhoz. Elsősorban azért, mert szép emlékeket ébreszt benne, kellemes érzéseket juttat eszébe.
Minél több olyan tárggyal vesszük körül magunkat, amelyhez érzelmileg kötődünk, annál erősebb lesz otthonunk aurája, személyes varázsa.
Ezért cipeljük haza a tengerparti kagylót, dédelgetjük az első szerelmünktől kapott préselt virágot, tesszük el a nagypapa törött szemüvegét.
Tárgyak és érzelmek. Mostani számunkban egytől egyig olyan történeteket olvashatnak, amelyek a tárgyakhoz fűződő érzelmi kapcsolatainkról szólnak. Van, aki muzeális értékű babákat és bababútorokat gyűjt, hogy felidézze elveszett gyermekkorát. Fehér László festőművész kedvenc vázáját számtalan festményén örökítette meg. A családi ékszerek akkor is eszünkbe juttatják a szeretett lényt, amikor talán már régóta nincsen közöttünk.
Gyűjteni persze mindent lehet. Sőt, ami ma értéktelennek tűnik, holnap gyűjtemény formájában akár komoly értéket is képviselhet. Két dologra azonban mindenképpen szükségünk van: jó szemre, amivel kiválasztjuk a komoly esztétikai értéket képviselő tárgyat, és jó szívre, hogy megleljük a tárgyak mögött rejlő régi történeteket, feledésbe ment titkokat. Ebben szeretne segítséget nyújtatni a mostani kiadványunk. Vissza