Mozgásban az élet

Előszó

Számos vizsgálat bizonyítja, hogy a mozgásszegény életmód a szívbetegség kialakulásának egyik legfontosabb rizikófaktora. Ma már azt is tudjuk, hogy a mozgás nemcsak megelőzi a szívbetegség kialakulását, de lényegesen javítja a szívinfarktust elszenvedett vagy más szívbetegségben szenvedő betegek életminőségét és életkilátásait is. Vizsgálatok bizonyítják, hogy a szívinfarktus vagy szívműtét után végzett rendszeres mozgás csökkenti az ismételt szívinfarktus veszélyét, és meghosszabbítja az életet. Ez a megállapítás súlyos szívbetegség fennállásakor is igaz, hiszen tudjuk azt, hogy a szívátültetésre váró betegek "mozgáskezelése" után több beteg állapota annyira javul, hogy nem kell szívátültetést végezni.
A megállás nélkül dolgozó szívizmot a koszorúerek látják el oxigénnel és energiával. A szívbetegség kialakulásának leggyakoribb oka a szív koszorúereinek megbetegedése. Koszorúér-betegség akkor alakul ki, amikor az erek belső falán zsíros felrakódások, ún. plakkok képződnek, amelyek az erek lumenét, átmérőjét beszűkítik és így gátolják a szívizom vér- és oxigénellátását. Ha a szívizom a beszűkült koszorúerek miatt kevesebb oxigént kap, fájdalom jelentkezik. Ezt a fájdalmat hívjuk angina pectorisnak. (A fájdalom kezdetben csak fizikai terheléskor, tehát akkor jelentkezik, amikor a szívnek több oxigénre van szüksége, jelentősebb szűkület fennállásakor a fájdalom nyugalomban is felléphet). A zsíros felrakódások a későbbiekben elmeszesednek, ezért szokták a koszorúér betegséget koszorúér elmeszesedésnek hívni. Vissza