Mózes

Fülszöveg

Mózesnek csupán a legendáját ismerjük. Vajon mi volt a valóság? Ki volt ez a vallásalapító óriás, aki hazát adott egy népnek? Gerald Messadié hiteles dokumentumokra, történeti tényekre és kutatási eredményekre alapozza fordulatokban gazdag életrajzi regényét, melyben közel hozza olvasóihoz e legendás alak személyiségét, küldetését és a kort, amelyben föltehetően élt.
A mű első könyvében I. Széthi fáraó udvarába kalauzol el bennünket, ő az a király, aki a híres II. Ramszesz atyja, és ha hinni lehet a forrásoknak, Mózes nagyapja. Az ifjú "koronázatlan herceg" a fáraó leányának balkézről született gyermeke: az édesapja a megvetett, rabszolgasorban tartott apiruk közül való. A jó kiállású, éles eszű és lobbanékony ifjú hamar felismeri az egyiptomi társadalom romlottságát, minden erejével küzd ellene, s lassan az elnyomott apiruk istápolójává válik. Miután elhagyja addigi hazáját, újabb és újabb tapasztalatokat szerez a világból, és nem utolsósorban egyre több és több jelét kapja, hogy az Úrnak tervei vannak vele: az apiruk vezérévé válik. A Mindenható parancsára ki kell hoznia népét Egyiptomból, és elvezetni az Ígéret Földjére, Kánaánba.
A második könyv, Az alapító atya a próféta küldetésének teljesítését beszéli el, izgalmas kalandok, harcok, ellentétek, isteni mennydörgések közepette. Ez az "atya" a Biblia nyomán bennünk élő képpel ellentétben, robusztus, "sportos" fiatal férfi s remek harcos, amikor vállalkozásába belefog. A szerző erre vonatkozó érvei igen meggyőzőek. Egyébként pedig a Bibliától kissé eltérő magyarázatai arra szolgálnak, hogy természeti okokat találjon bizonyos csodákra: igen érdekes, ahogy megfejteni véli a Vörös-tenger szétválásának esetét, s azt is megtudjuk tőle, mi a manna valójában.
Ebben a gigantikus regényben végigkísérjük Mózest, a vallásalapítót, az egyistenhit megteremtőjét, a törvényalkotó hőst sokszor keserű, magányos útján értetlen és olykor ellenséges népe körében, Mózest, aki a leginkább kétségbe ejtő pillanatokban sem veszíti el hitét és tiszta ítélőképességét, hogy küldetését beteljesítse, pedig ezért sok belső tusát kell megvívnia önmagával. Egyszerre láthatjuk benne a gyarló embert és a korát messze megelőző, nagyszabású héroszt, a harcost, a papot, a törvényhozót, mert ő valamennyit megtestesítette egy személyben, s a megfáradt vándort, aki munkája gyümölcsét nem élvezheti: a nép igen, de ő nem mehet be az Ígéret Földjére. Vissza