Motorkocsik és motormozdonyok

Egyetemi tankönyv

Szerző

Szerkesztő

Lektor

Budapest

'Párkai István: Motorkocsik és motormozdonyok ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1957
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	384 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Tankönyvi szám: 44204. Fekete-fehér fotókkal, ábrákkal illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A könyv tárgya a «Vasúti géptan» című tantárgy egy fejezete: az életkorra legfiatalabb vasúti vontató jármű, a belsőégésű motorral hajtott motorkocsi vagy mozdony. Legfiatalabbnak azért nevezhetjük, mert bár a szállító járművön elhelyezett gépezet gondolata már száz év előtt felvetődött, a motoros vontatás csak mintegy harminc évvel ezelőtt indult hódító útjára. Ez a három évtized mondhatjuk, inkább az 1948-ig terjedő negyedszázad - elég volt ahhoz, hogy a motoros jármű forradalmasítsa a vasúti vontatást. Ha valahol a személyforgalomnak 25-50%-át motorkocsikkal bonyolítják, le, vagy egy Vasút az utolsó gőzmozdonyát is leállítja és az egész vontatási szolgálatot motormozdonyokra bízza, azt nyugodtan nevezhetjük forradalomnak. A villamosvezetékes vontatás szívós, de lassú térhódításával szemben a motoros vontatás majdnem betörésszerűen szerzett magának helyet a vontató járművek között. Ez magyarázható azzal, hogy a motorosításhoz kisebb beruházási összeget kell megmozgatni, mint a villamosításhoz, azonkívül a villamosításnál az erőközpont létesítése vagy pedig a vasútnak mint fogyasztónak a meglévő villamos hálózatba való bekapcsolása hosszabb ideig tartó megfontolást vagy tanulmányozást kíván, és a villamosítás végrehajtása is hosszabb időt vesz igénybe. A vasúti motoros járművek ma mint egyenrangú munkatársak szerepelnek a vontatásban a gőz- és villamos mozdonyok mellett. Fiatalságuknál fogva még erősen fejlődésben lévő járművek, terjedésük tehát egyre több és több gépészmérnöknek ad feladatot az üzemi tapasztalatok gyűjtése és kiértékelése, a szaporodó és növekvő igényeket kielégítő szerkesztés és az olcsóbb, gyorsabb és korszerűbb gyártás terén. A rájuk vonatkozó irodalom abból a szempontból szegényes, hogy összefoglaló könyv alakjában alig jelent meg valami, talán csak kettőt lehet említeni: dr. Judtmann (Wien, 1938) és Jansa (Praha, 1951) könyvét. A motoros járművekre vonatkozó irodalom javarészét különben nagyszámú folyóirat elszórt egyes cikkeiből kell összekeresni. A könyv anyaga úgy van összeállítva, hogy a gépészmérnök hallgató akár a motoros járműveket szerkesztő és építő gyárba, akár az azokat használó vasúthoz kerül, ismerje a megoldandó feladatokat, a tervezésnek, gyártásnak és üzembentartásnak a továbbfejlesztés érdekében szükséges összeműködése céljából is. A tapasztalat az, hogy igen sok vasútnál a motoros üzem bevezetésekor a szállító gyárnak nehézségei vannak az új járművek eredményes és zavartalan üzembentartásának biztosítása körül, mert a vasút mértékadó körei, főleg a felsőbb intézkedő jellegűek - egy-két motorrajongótól eltekintve - nem ismerik a motoros üzem jellegzetes tulajdonságait, annak a gőzüzemtől eltérő különleges igényeit és a járulékos szükségletek (fenntartási berendezések, megfelelő számú és minőségű kezelőszemélyzet, tartalékalkatrészek kellő mennyiségben és idejekorán történő beszerzése stb.) kielégítése irányában nem tanúsítanak elegendő megértést. Vissza

Tartalom

Előszó 3
Bevezetés 5
I. fejezet. A motoros járművek keletkezésének oka 5
II. fejezet. Történeti fejlődés 7
1. A gőzmotorkocsik három korszaka 8
2. Akkumulátoros motorkocsi 9
3. Belsőégésű motorral hajtott vasúti járművek 9
a) Motorkocsik első korszaka 9
b) Mozdonyok 10
c) A motormozdony kialakulása a Szovjetunióban 10
d) Motorkocsik az első világháború után 11
III. fejezet. A motorkocsi kialakulása rendeltetés szerint 11
1. Sínautók, kis motorkocsik mellékvonali forgalomban 11
2. Elővárosi forgalom 16
3. Gyorsmotorkocsik, többrészű motorvonatok 16
4. Külön rendeltetésű motorkocsik 19
5. Motormozdonyok 19
IV. fejezet. A motoros járművek felosztása 20
V. fejezet. A gépezet felosztása 21
VI. fejezet. A hajtómotor 23
1. A vasúti motor származása az automobilmotorból 23
2. Kétütemű vagy négyütemű Diesel-motor? 24
3. Előkamra; közvetlen befecskendezés 25
4. A motorkocsi- vagy mozdonymotorral szemben támasztott követelmények 26
5. A fékteljesítmény nagyságának megválasztása 28
6. A motor minősítési szempontjai 29
7. A motor tökéletesítése, zajcsökkentés 29
8. A feltöltés 31
9. Arányszámok a motortípus kiválasztásánál. Tájékoztató méretezés 33
10. Teljesítményhelyesbítés különböző földrajzi viszonyoknál 35
11. Vasúti motorok fajlagos súlya. Jelleggörbék 36
12. A hőterhelésre jellemző viszonyszámok 40
13. A vasúti motor építésmódja 45
Számpéldák 52
VII. fejezet. Erőátvitel 54
1. Alapképletek, a belőlük vonható következtetések 54
2. A közvetlen hajtás 57
3. Az erőátvitel kötelező tulajdonságai 59
4. Mechanikus erőátvitel fogaskerekes sebességváltóval 59
5. Hidraulikus erőátvitel 63
6. Villamos erőátvitel 73
A) Általános tudnivalók 73
1. Egyenáramú gépek gerjesztése és kapcsolása; belső és külső jelleggörbék 74
a) Áramfejlesztők 74
b) Motorok 77
2. Az egyenáramú gépek veszteségei és hatásfoka, melegedés 78
3. A villamos erőátvitel tartozékai 79
B) A vonómotor 80
1. A főáramkörű motor alapképletei /és jelleggörbéi 80
2. Tengelyhajtás 82
3. A vonómotorok száma 82
4. Soros kapcsolás és mezőgyengítés 82
C) Az áramfejlesztő 83
1. Alapképletek, típusteljesítmény 83
2. Jelleggörbék 86
D) Kapcsolások motoros járművek számára 87
a) Általános elvek a különböző kapcsolásoknál 87
b) A gerjesztést közvetlenül befolyásoló kapcsolások 89
c) Kapcsolások rögzített öngerjesztéssel 91
d) Kapcsolások rögzített öngerjesztéssel és gerjesztőgéppel 93
e) Önműködő készülékekkel befolyásolt gerjesztésű rendszerek 99
f) Ganz-féle kapcsolások 105
g) Zárószó a kapcsolásokhoz 109
E) Áramfejlesztő és vonómotor összeműködése 110
1. Áramfejlesztő jelleggörbéje és a hajtómotor teljesítménye 110
2. Áramfejlesztő- és vonómotor-jelleggörbék összefüggése 113
7. Elektromechanikus erőátvitel 115
a) A teljesítmény megoszlása 115
b) Sousedik-rendszer 116
c) Newland-rendszer 117
d) DELKA-MEZ-rendszer 118
8. Hidromechanikus erőátvitel 122
9. Az erőátviteli rendszerek tulajdonságainak összefoglalása és összehasonlítása 129
10. Erőátvitelek szerkezeti részletei 128
A) Mechanikus erőátvitel 128
1. Fő-tengelykapcsoló 128
2. Sebességváltó 131
3. Irányváltó 136
4. Kardántengelyek 137
5. Tengelyhajtás 138
6. Nyomatéktám 140
7. Gépkeret 142
B) Hidraulikus erőátvitel 144
C) Villamos erőátvitel 147
VIII. fejezet. A motor melléküzemei 149
1. Szívás 149
2. Kipuffogás 151
3. Indítás 151
4. Hűtés 155
5. Villamosgépek szellőzése 161
IX. fejezet. Segédüzemek 162
1. Fék 162
2. Áramellátás, világítás 167
3. Vezérlő levegő 169
4. Szellőzés, fűtés 170
5. Légjavítás 173
a) A légjavítás általában 173
b) Légjavító rendszerek 175
c) Hűtőgépes légjavító 175
Számpélda 178
6. Konyha és bár 181
7. Külön segédmotor 181
Üzemanyagok tárolása 182
X. fejezet. Vezérlés, ellenőrző műszerek, vezetőállás 183
í. Vezérlő berendezések 184
a) Kézi vezérlés 184
b) Pneumatikus Vezérlés 184
c) Elektropneumatikus vezérlés 186
d) Távvezérlés 186
e) Önműködő vezérlés 187
2. Ellenőrző műszerek 189
3. Vezetőállás 191
XI. fejezet. A gépezet elhelyezése motorkocsiban 194
A) A gépezet felosztása 194
B) A motorkocsitest eltérése a szokásos személykocsi-konstrukciótól 194
1. Személykocsi- és motorkocsi-alvázak és szekrényvázak különbözősége 195
2. Vonó- és ütközőkészülék 195
3. Alváztartók, szoknya. Kocsiorr kiképzése 198
4. Kerékpárok 201
5. Kisebb különbségek 203
C) A gépezet elhelyezése 203
1. A gépezet elhelyezési módjai 205
2. A motorkocsi-jellegből következő forgóváz-megoldások 206
D) A motoros járművek stabilitása és súlypontmagassága 214
1. Sebességnövelés 214
2. Stabilitás 214
3. Súlypontmagasság 215
4. Rónai-féle vizsgálat 216
XII. fejezet. Motormozdonyok 222
a) A motormozdony előnyei és hátrányai a gőzmozdonnyal szemben 222
b) Alapvető szempontok motormozdonnyal történő vontatásnál 225
c) Kialakult mozdonytípusok 227
d) A tengelyelrendezés gondjai 232
e) A vezetőállás kiképzése mozdonyon 236
f) Több erőforrású mozdony 237
XIII. fejezet. Motoros járművek tervezése 238
A) A főméretek megállapításához szükséges adatok 238
B) A számítások felsorolása 243
C) A hajtómotor nagyságának megállapítása 244
D) Áttételszámítás 248
1. Egyes áttételek számítása 249
2. Áttételválasztás 250
E) Vonatellenállások 251
a) Motorkocsik és motorvonatok ellenállása 253
b) Vontatott kocsik ellenállása 255
c) Újabb kísérletek eredményei, főleg a légellenállásra vonatkozólag 255
F) Vonóerőszámítás 259
1. Mechanikus erőátvitel 260
2. Hidraulikus erőátvitel 265
3. Villamos erőátvitel 267
4. Elektromechanikus erőátvitel 270
G) Menetidőszámítás 271
1. Indítás 272
2. Gyorsítás 274
3. Átkapcsolás 276
4. Emelkedési táblázat 277
5. Gyorsítási táblázat 280
6. Strahl és Lihotzky eljárása 282
7. A vonathossz befolyása 283
8. Sebességtartás és kifutás 284
9/ Fékezés 283
10. A menetidő-számítás pontossága 286
H) A tüzelőanyag-fogyasztás számítása 287
'XIV. fejezet. Motoros járművek kipróbálása 294
1. A gépezet elemeinek próbái 294
2. Üzembehelyezés, állópróba 297
3. Futópróba. A végzendő mérések és feljegyzések 298
4. A vonatellenállás meghatározása 301
5. A vonóerő meghatározása 304
6. Tüzelőanyag-fogyasztás mérése 304
7. A műszakrendsori próba 305
XV. fejezet. Üzemtartás 306
1. A motoros járművek szükséges létszáma, fordaterv 306
2. Évi teljesítmény, üzemkészség, kihasználás 306
3. Fenntartási rendszerek, időszakos vizsgák 308
4. Az üzemben gyakrabban előforduló hibák 311
5. A személyzet szolgálata 312
6. Motorszín és műhely berendezése 314
A motorszín 315
A műhely 317
7. Tartalékegységek, tartalékalkatrészek 321
XVI. fejezet. A motoros vontatás gazdaságossága 322
1. A motoros vontatás önköltsége 322
2. A javítási költségek megoszlása 327
3. Alkatrészek élettartama 328
4. Üzemanyag-fogyasztás 329
5. Az utazási sebesség növekedése 331
XVII. fejezet. Gázturbinás mozdonyok 333
1. Elméleti összefoglalás a gázturbináról 333
2. A mozdonyturbina sajátosságai 336
3. Gázturbinás mozdonyok erőátvitele 336
4. Az alkalmazott tüzelőanyagok és ezek befolyása a gázturbina rend. szerére 337
5. A gázturbinás mozdony összehasonlítása más mozdonyokkal 338
6. A gázturbina indítása 339
7. A mai gázturbinás mozdonyok ismertetése 340
XVIII. fejezet. A vasúti motoros üzem mai helyzete és a jövendő kilátásai 348
Az irodalom összefoglalása 370
Függelék:
VII. táblázat: Motorkocsik adatai
Fényképmellékletek