A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Motiváció és megerősítés

Módszertani kézikönyv a fogyatékkal élőket segítő szociális szakemberek és önkéntesek számára

Szerző

Kiadó: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Vöröskereszt
Kiadás helye:
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 222 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 22 cm x 16 cm
ISBN: 963-06-0630-5
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Tovább

Előszó


Vissza

Fülszöveg


Történet a kommunikációról és a vak koldusról
Valahol, egy nagyvárosban, egy forgalmas és látogatott park közepén ült egy vak koldus. A lába előtt egy kalap, amelybe az emberek időnként be-bedobtak egy kis pénzt, mellette a padon pedig egy tábla,
amelyre ez volt írva: VAK VAGYOK!
Egy szép napon leült a vak koldus mellé egy férfi és elkezdett vele beszélgetni.
IVIegkérdezte a koldustól, hogyan telnek a napjai, mennyi pénzt keres, milyen érzés egész nap a padon
ülni és várni az adományokra
Erre a vak koldus elmesélte, hogy az összegyűlt kis pénzösszegekből tulajdonképpen futja a napi
szükségléteire, persze vannak jobb és rosszabb napok is. Azt már megszokta, hogy vak és nem látja a
körülötte lévő világot, de az idő a parkban nagyon lassan telik, nincs kivel beszélgetnie Hallja, ahogy az
emberek egymással beszélgetve elmennek mellette, van, aki sietősen szaporázza a lépteit, mentében
kotorászik egy kis apró után, amit bedob a kalapjába Tulajdonképpen az a legrosszabb,... Tovább

Fülszöveg


Történet a kommunikációról és a vak koldusról
Valahol, egy nagyvárosban, egy forgalmas és látogatott park közepén ült egy vak koldus. A lába előtt egy kalap, amelybe az emberek időnként be-bedobtak egy kis pénzt, mellette a padon pedig egy tábla,
amelyre ez volt írva: VAK VAGYOK!
Egy szép napon leült a vak koldus mellé egy férfi és elkezdett vele beszélgetni.
IVIegkérdezte a koldustól, hogyan telnek a napjai, mennyi pénzt keres, milyen érzés egész nap a padon
ülni és várni az adományokra
Erre a vak koldus elmesélte, hogy az összegyűlt kis pénzösszegekből tulajdonképpen futja a napi
szükségléteire, persze vannak jobb és rosszabb napok is. Azt már megszokta, hogy vak és nem látja a
körülötte lévő világot, de az idő a parkban nagyon lassan telik, nincs kivel beszélgetnie Hallja, ahogy az
emberek egymással beszélgetve elmennek mellette, van, aki sietősen szaporázza a lépteit, mentében
kotorászik egy kis apró után, amit bedob a kalapjába Tulajdonképpen az a legrosszabb, hogy nagyon
magányosnak érzi magát, senki nem szól hozzá, szinte tárgynak nézik
A férfi figyelmesen meghallgatta a koldust, majd egy alkut ajánlott neki, amely a következőképpen
szólt:
"Nézze, én azt javasolom, hogy próbáljunk ki valamit adja Ide ezt a táblát, amire az van írva, hogy vak vagyok, letörölöm, és helyette írok valami MÁST , de ezt csak akkor teszem, ha megfogadja, hogy egy hétig tart ez a próba. Ez alatt a hét alatt figyelje meg mi változott meg maga körül, de NE KÉRDEZZE MEG SENKITŐL SEM, HOGY MIT ÍRTAM KI ERRE A TÁBLÁRA. Pont egy hét múlva visszajövök, és akkor majd megbeszélünk mindent."
A vak koldus elfogadtaafeltételeket.aférfiátírtaatábiát és elment
Telt múlt az idő, lassan eltelt a hét, egy szép napon megint leült valaki a padra. Mikor megszólalt, a vak koldus azonnal megismerte a férfi hangját és boldogan üdvözölte:
" Nahát, uram végre eltelt a hét, már nagyon vártam Önt, sok mesélni valóm van " Aférfierre megkérdezte, hogy betartotta-e amit ígért, majd megkérte, hogy mesélje el neki részletesen mi változott meg az elmúlt hét alatt.
A vak koldus elmondta, hogy bár nagyon nehéz volt, de nem kérdezte meg senkitől, hogy mi van a táblára írva, pedig nagyon kíváncsi volt, majd elkezdte mesélni atörténteket:
" Hát uram szinte hihetetlen, mennyire megváltozott az életem az elmúlt héten. Először is naponta sokkal, de sokkal több pénz gyűlt össze a kalapomba, mondhatnám azt is, hogy most már jól élek De ami a legfontosabb, megváltozott az életem: az emberek gyakran leültek mellém, beszélgetni kezdtek, volt, aki megkérdezte, hogyan vesztettem el a látásomat. Volt, aki elmesélte a saját gondjait, sőt volt, aki tanácsot is kért tőlem. Sokan elkezdték mesélni, hogy mi látható körülöttünk: kisbabát sétáltató anyukák, szerelmes párok, sportolók, akik itt futkároznak, tornáznak, idős házaspár, akik egymásra támaszkodva lassan sétálnak
Szinte hihetetlen, élővé és láthatóvá vált körülöttem a világ, nem éreztem magam magányosnak, törődtek velem, sőt sokszor éreztem azt is, hogy fontos vagyok valaki számára Kérem uram, ne várakoztasson tovább, mondja már meg, hogy milyen új szöveget írt ki a táblára " Rendben, mondtaaférti;
Atábláraa"VAK VAGYOK" helyett a következőket írtam:
JÖNA TAVASZ, ÉS ÉN NEM FOGOM LÁTNI Vissza
Fülszöveg Kép

Tartalom


Vissza
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem