Mosonmagyaróvár a Duna és a Lajta ölelésében

Előszó

Kedves Olvasó! Nagy megtiszteltetés Mosonmagyaróvárnak, Szigetköz fővárosának, hogy a Magyar Hidrológiai Társaság jubileumi, 20. Országos Vándorgyűlését itt tartja. Tanácskozásuknak otthont ad az immár 184 esztendős Alma Mater-em, városunk nagymúltú, nemzetközi hírű egyeteme. Falai közt tanulnak a mezőgazdaság jövendő szakemberei, állattenyésztők, ökonómusok, az élelmiszerminőség-biztosítás letéteményesei. Az 1939. július 1-én Magyaróvár és Moson egyesülésével létrejött Mosonmagyaróvár mára egységes várossá forrt össze, bár minden városrésznek - a két alapító mellett Lucsonynak, Majoroknak, MOFÉM-telepnek, Ipartelepeknek, Városközpontnak - megvan a saját arculata és az ott élő emberek ápolják is a helyi hagyományokat. Számtalan civil szervezet dolgozik azon, hogy szebb, virágosabb, tisztább környezetben boldogabb, egészségesebb módon élhessünk. Városunk - mint az ország nyugati kapuja - hol előnyét, hol hátrányát érezte ennek az elhelyezkedésnek. Mára kiegyensúlyozottan fejlődik. Ipara, mezőgazdasága újra magára talált; egyeteme és középiskolái vonzzák ide a fiatalokat. Hármashatár-helyzetéből következően igen jelentős az idegenforgalma. Nem annyira a bevásárló turizmus, mint inkább a sokoldalú szolgáltatás az, ami megállítja és itt is tartja az idegent. Ha kézbe veszik e füzetet, ízelítőt kaphatnak abból, hogyan élünk itt a Duna és Lajta ölelésében. Kívánok Önöknek nagyon hasznos tanácskozást, és remélem, városunk bemutatkozása is elnyeri tetszésüket. Vissza