Utopia/Descartes

Előszó

UTOPIA
Idestova négyszáz éve, hogy Morus Tamás megírta Utópiáját, a nagy elme naiv merészségével, mely nem fél a pepecselő, aggályos lelkek bénító kerékkötésétől: megírta hívő hittel, forró érzéssel. Írása az emberi sóvárgás evangéliuma lett, vigasztalása az emberiség millióinak. Szava egyszerű, megérti a tudatlan is, pedig új, meglepő igazságokat hirdet a tudósoknak is. Nem jogbölcseleti elmélet, hanem fantáziából fakadt művészi elképzelés: filozófia. E jogon követel helyet ebben a gyűjteményben. Az Utópia nem pártpolitikai programm, de benne van a dolgozó emberiségnek teljes mai ideologiája a társadalom és a munka észszerű szervezéséről. Az utópia sohasem volt aktuálisabb mint ma, a szociális forradalom hajnalán.
Az Utópia regéje szerint e boldog sziget hajdan összefüggött a szárazfölddel. Hogy megóvja a támadásoktól, alapítója, Utopos, átvágatta a keskeny földnyelvet. A dolgozó emberiség rettentő erővel veri a cölöpöket, ácsolja a hidat, melyen majdan diadalmasan bevonul az igéret boldog földjére .. . Nem csügged, nem lankad, szeme megbabonázva ott függ a célon. Hiába a józanok szava:
«Hogy üres kép, játszi sugár,
Mit olyankor szeme lát,
Nem híd, amely összekötné
Földdel a menny kapuját í»
DESCARTES
Descartes az újkori gondolkodás egyik legnevezetesebb vezérférfia, kinek nagy része van világfelfogásunk alakulásában. Művei örökbecsűek; az őszinte, szabad gondolkozás friss forrásai; olyanok, hogy egyes részleteik elavúlhatnak, anélkül hogy értékük csökkenne. Főgondolatai annyira sajátunkká lettek, hogy majdnem maguktól értetődőknek tetszenek, s mégis sajátságos élvezetet érzünk, midőn eredeti formájukban ismerkedünk meg velük. Mert e formájuk oly művészi s egyszerű, annyira szivből eredő s szívhez szóló, hogy olvasásuk alkalmával mintegy újra átküzdjük az újkor nagy küzdelmeit a gondolkodás szabadságának nagy drámájában. S elevenen látjuk magunk előtt a gondolkodás örök problémáit, melyekről vajmi könnyen megfeledkezünk a mindennapi élet ügyes-bajos munkájában.
A Filozófiai írók Tárát Descartes főműveinek fordításával kezdettük meg, mert e művekből nemcsak az újkor tanult először filozofálni, hanem még ma is haszonnal s élvezettel járhatunk ebbe az iskolába. De e fordítással bizonyos tekintetben nemzeti hálát is rovunk le a nagy filozofus irányában. Descartesnak köszönjük a filozófiai gondolkodás első ébredését Magyarországon is. Az utrechti egyetemen, hol először hirdették Descartes új gondolatait, egy szegény magyar ifjú a legnagyobb hévvel karolta föl az akkor már üldözőbe vett új világnézetet s komoly lelkesedéssel eltökélte magában, hogy e gondolatokat meg fogja honosítani hazájában - hazája nyelvén. E tanuló Apáczai Cseri János volt, az első magyar filozofus, ki híven szándékához, szóval és Írásban, a szabad gondolkodás első hirdetője lett hazánkban. Vissza