Morris Rosenfeld költeményei

Előszó

Morris Rosenfeld álmodó szívéből a költői érzelmek csodálatos varázsát nem tudta kitépni a sorsnak semmiféle viszontagsága, szenvedése és nyomorúsága. Igazi költő Morris Rosenfeld és azért költészete diadalmasan törte széjjel mindazokat a bilincseket, amelyekbe azt életének sajátos hányódásai, nyomorúságos környezete és poézisének külső formája verték. Olyan nagy és igazi költő Morris Rosenfeld, hogy költészete csodálatos tündökléssel tudott kicsillani még a jargon nyelvének göröngyei alól is, sőt annak bizonyságát tudta nyújtani, hogy ez a sokak által megvetett, első pillanatra darabos, muzsikátlan, fülsértő nyelvidoma a legmélységesebb érzelmeknek kifejezésére annyira alkalmas, hogy rejtett szépségeit más nyelven alig lehet visszatükröztetni. Vannak könnyei és sóhajai ennek a jargonnak, amiket más nyelven elsírni és elsóhajtani alig lehetséges. Sóhajjal és könnyel van telve Morris Rosenfeld poézise. De múzsája nem a merengésre hajló, az élet csapásait túlérzékeny lélekkel elkesergő poétának sokszor pusztán elképzelt, vagy legalább is túlzó panaszkodását önti dalba - a költő sorsa és költészete Morris Rosenfeld költészetében harmonikus igazsággal födik egymást. És mivel az ő szenvedéseit nem pusztán egymaga érzi által - hanem siralma ezrek és ezrek sorsának visszatükrözése, azért ami költőnk valójában népköltő és ennek köszönheti igazában nagy népszerűségét. Vissza