Öt magyar dráma

Előszó

Részlet a könyvből:

Alföldi kisvárosban a Nagyvendéglő étterme. Nincs boltív, nincs romantika, semmi szépség. Nagy, malter-reneszánsz épület, ridegf nagy ablakok. A falak azonban füstösek. Jobbra három asztal fehérrel terítve, balra kettő kék-piros tarkával. Jobbra a belső sarokasztalnál, az ablaknál, a városi urak törzsasztala.
Nyár eleje, óriási hőség, kemény napsütés. Délelőtt tíz óra.
BORBlRÓ kövér kun úr, csizmás, magyar nadrág, zakó kabát. Izzad. Hopp! Elkap egy legyet, s azt a vaskos markából kiszedi, és a lábánál fekvő kutyának dobja. A kutya elkapja a legyet.
ÁBEL nyugalmazott ezredes, akin meglátszik, hogy katona. Vászonruhában, civilben is az. Ne mozogjék kend annyit. Kiizzad. BORBÍRÓ. Igazad van, ezredes uram. Ebbe a kuttya melegbe tejjesen elígsiges seritallal foglalkozni. Poharát az asztalhoz koccintja s iszik. CSULI jön. Kemény, fekete kun: kalapja a feje búbjára tolva. Deres, kun kurta bajusza van, felpederve. Hát Tisza Pista győzött. Előveszi vastag szivartárcáját, és mintha ő győzött volna, nagy megelégedéssel vesz ki egy vastag britannikát
BORBÍRÓ. Hun győzött?
CSULI csak az ezredesnek beszél, Borbírónák csak éppen oda-oda vet egy szót. Szőr Jóska mondja, a mai újságba van. Ropogtatja a szivart. ÁBEL. Osztán Szőr Jóska olvasta az újságot?
CSULI. Az újság Gulyás Palié, a járásbíróé. Juhász sógora Gulyásnak. Szőr Jóska tanálkozott Juhásszal, így értesült. Rágyújt. Szóval, Tisza Pista győzött.
ÁBEL. Hol?
CSULI. Nagyváradon. A lóversenyen. Vissza