A boldog ember I-II.

Szerző

Móricz Zsigmond

Szerkesztő

Varga Katalin

Károly Márta

Budapest

'Móricz Zsigmond: A boldog ember I-II. ' összes példány

Kiadó:	Szépirodalmi Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1967
Kötés típusa:	Fűzött papírkötés
Oldalszám:	360 oldal
Sorozatcím:	Olcsó könyvtár
Kötetszám:	614
Nyelv:	Magyar
Méret:	18 cm x 11 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Egy könyvben két kötet található.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

"Ez a könyv nem regény, ez valóság. Egy magyar földműves életén keresztül a magyar falu képe: nehéz sorsa, apró örömei, nagy nyomorúságai. Az író csak tolmácsa annak a kis világnak, amely önmaga szólal meg a nagy világ előtt: csöndesen, egyszerűen, de rejtett erők viharával csöndje mögött." Ezzel a - kétségtelenül Móricz Zsigmond által fogalmazott - szöveggel hirdette annak idején a regényt a kiadóvállalat. S nehéz lenne tartalmát és célzatát ennél tömörebben és világosabban összefoglalni: valóban az egyszerű, szegény tiszaháti paraszt életének pontos, hű tükörképe- de egyúttal s ettől elválaszthatatlanul vad, éles tiltakozás saját kora ellen....
Joó György, a magosligeti szegényparaszt története Móricz Zsigmond egyik legcsodálatosabban sikerült alkotása: ebben valósítja meg mind között a legtökéletesebben a beszélt nyelv, a paraszti mesélés irodalmi megszólaltatását. Móricz egyik legnagyobb művészi ereje mindig az volt, hogy úgy tudta visszaadni riportban, karcban egy-egy ember... Tovább

Tartalom

Joó György elmondja röviden, dióhéjban az egész életét	12
Milyen boldog lehet az élete egy árva fiúnak	18
Milyen csodálatosan szép és érdekes egy ostoros gyerek élete	28
Kezd emberkedni a kis ember	36
Verekedik a nyúl a menyéttel, a kocsis meg az élettel	47
A fösvény ember kétszer költ, a rest kétszer jár	53
Egy kis legénynek a szava milyen sokat jelent	58
Hogyan tanulja meg az ember, milyenek az emberek	69
Az ember a legnagyobb baj közt is boldogan tud élni	77
Mire tanítgatja fiát a jó édesanya	90
Nem baj, ha szegény az ember, a szegény is hóttig él	99
Milyen boldog is az ember ha nincs baja	106
Az ember észreveszi, hogy lányok is vannak a világon, akkor már egyébre nem is tud gondolni	116
Mindenki úgy él, ahogy tud, nem úgy ahogy szeretne	126
Rúgós tehénnek egy az orvossága: el kell adni. A szép üszőnek meg az hogy meg kell venni	137
Semmi sem tart örökké, még a lányhűség sem	147
Mennyi baja van a férfinak, a nő miatt ok nélkül	158
A kutya is tanul abból, ha megverik, csak az ember nem	167
Vannak nem való a per, aki csak egyszer tud esküdni egy életben	182
Szegény ember mit csinál a gazdag városban	195
Budapest az ország fővárosa, de azért Budapesten se jobb szegénynek lenni, mint a legkisebb faluban	205
Milyen az első nagy verekedés. Nem rossz az, ha erős ember karja és pénz van a zsebében	217
Az emberi természet esendő, de azért jó az isten, gondot visel az édesanyákra	232
Fiatalnak való a szerelem, de annak se igen	248
Azt sohasem tudhatja az ember, mire él, csak él. Azután egyszer csak huszonegy esztendős lesz	264
Szegény embernek egy kötelessége van, jó lenni mindenkihez és vigyázni hogy senki ellensége ne legyen	280
Mindenek megjön a maga ideje, a házasodásnak is	298
Csakugyan a legnehezebb jó feleségre szert tenni. Próba szerencse, de ritkán sikerül	310
Be sok felesleges jány is van a világon	321
Ha a házasodhatnék beleüt az emberbe, az olyan betegség, hogy azt nem lehet kúrálni	332
Minden hibának van korrektúrája, csak annak az egynek nincs, hogy az ember megszületett és él. Vagy talán annak is van?	348
Utószó	354