Morfium

Fülszöveg

Isten? Haza? Becsület? Morfium! 1939, Varsó, a német megszállás első heteiben. Konstanty Willemann varsói polgár, egy német arisztokrata és egy asszimilált sziléziai asszony gyermeke, akit nemigen foglalkoztatnak a hazafias jelszavak, a hős katonák vérével megszentelt hagyományok. Egy cinikus gazember, egy bon-viván, egy romlott morfinista. Hűtlen férj és rossz apa. Konstanty kelletlenül vesz részt a szeptemberi hadjáratban, a vereséget követően is akarata ellenére lesz tagja egy földalatti ellenálló szervezetnek. Nem akar se lengyel, se német lenni Nem akar semmit, csak egy újabb adag morfiumot, és tovább élni a világfi és szoknyabolond életét. A történelem elől azonban nincs menekvés. Szczepan Twardoch olyan antihőst alkotott, akit szeretünk, akinek szurkolunk, annak ellenére, hogy szégyentelen és megátalkodott. Akinek Varsó kiégett utcáin tett minden lépését egy különös hang kíséri, egy rejtélyes erő, mely a múltat és a jövőt is ismeri. S hogy ez egy gépezeté, mely a világ... Tovább

Fülszöveg

Isten? Haza? Becsület? Morfium! 1939, Varsó, a német megszállás első heteiben. Konstanty Willemann varsói polgár, egy német arisztokrata és egy asszimilált sziléziai asszony gyermeke, akit nemigen foglalkoztatnak a hazafias jelszavak, a hős katonák vérével megszentelt hagyományok. Egy cinikus gazember, egy bon-viván, egy romlott morfinista. Hűtlen férj és rossz apa. Konstanty kelletlenül vesz részt a szeptemberi hadjáratban, a vereséget követően is akarata ellenére lesz tagja egy földalatti ellenálló szervezetnek. Nem akar se lengyel, se német lenni Nem akar semmit, csak egy újabb adag morfiumot, és tovább élni a világfi és szoknyabolond életét. A történelem elől azonban nincs menekvés. Szczepan Twardoch olyan antihőst alkotott, akit szeretünk, akinek szurkolunk, annak ellenére, hogy szégyentelen és megátalkodott. Akinek Varsó kiégett utcáin tett minden lépését egy különös hang kíséri, egy rejtélyes erő, mely a múltat és a jövőt is ismeri. S hogy ez egy gépezeté, mely a világ feletti uralmat bírja, vagy a Sátáné, talán a címben szereplő drog suttogja a gonosz varázslatokat hősünk fülébe? Twardoch egy embert mutat meg nekünk, akit felkapott a történelem forgószele, akit rabul ejtettek saját ösztönei, valakit, akinek több szégyenletes vonása van, mint jó. Talán mert a világ is éppen ilyen.
„Egyszer beleszerettem egy magyar pasasba, de nem akart engem, nős volt -kezdett beszélni Dzidzia. [ ] - író volt, Kassáról származott, de Budapesten élt. Szerelmes volt belém, tetszettem neki, de egy rövid flört után visszautasított, amilyen kíméletesen csak lehetett, de visz-szautasított; szívből meggyűlöltem ezért, mert úgy viselkedett, mint egy úriember, talpig úriember"
„Alvás helyett: kérdések. Ki vagyok? Minek vagyok? Vagy inkább, mindenekelőtt: miért vagyok gazember, disznó, erkölcsi nulla, aljadék? Lehetnék, aki akarok, mindenem megvan, hogy nagy legyek, nagyságra treníroztak, nagy lehetnék fél Európában, Berlinben és Varsóban, olyan esélyt kaptam, amilyet nem sokan, én meg csak iszom, a Cristalban ittam vagy a Gastronomiában, iszom, berúgok, és meztelen csajokat rajzolok, és minden meztelen csaj, akit lerajzolok, a legyőzőm, legyőz, fölém kerekedik, minden meztelen csajnak, akit lerajzolok, a tulajdonában vagyok. Úgyhogy már alig rajzolok. Nem vagyok művész, csak úgy tettem kicsit, mintha. Annál inkább egy senki vagyok, minél több adatott, minél többet kaptam, annál nagyobb az aljasságom, gazemberségem, nyomorúságom és vereségem. Én, nem-én, senki-én." Vissza