1.063.486
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Morálelméleti vizsgálódások
A közmorál elméleti eltüntetésének kritikája
Budapest
| Kiadó: | Kairosz Kiadó |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
| Oldalszám: | 159 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 20 cm x 14 cm |
| ISBN: | 978-963-662-364-7 |
Értesítőt kérek a kiadóról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Fülszöveg
A rendszerváltás óta eltelt két évtized egyik új jelensége, hogy az értelmiségi-publicisztikai vitákban, írásokban és érvelésekben a morál kifejezés elterjedtté vált.Külön gondot jelent, hogy és az akadémiai-egyetemi szféra belső hatalmi pozícióiban nagyon nagy mértékben az egyik politikai tábor felé elkötelezett morálfilozófus csoportok dominálnak.
Így a morálelméleti gondolkodók írásaira támaszkodás nem engedi meg a tényleges tudományos elfogulatlansággal végzett morálelméleti vitákat, és ez magyarázza, hogy a legnagyobb zavar uralkodik a morál, erkölcs, közmorál, közerkölcs tartalmát illetően.
Miközben a morálfilozófiától távolabb tevékenykedő szellemi emberek vagy a politikusok megkövetelik a jog és a politika összhangját a közerkölccsel, nem is tudják, hogy a domináns morálelméleti irányzatok az elmúlt évtizedek lényegében elvetették az egyes népekben és társadalmakban vallott közmorált és közerkölcsöt, és ehelyett amikor morálról beszélnek, és követelik az egyes... Tovább
Fülszöveg
A rendszerváltás óta eltelt két évtized egyik új jelensége, hogy az értelmiségi-publicisztikai vitákban, írásokban és érvelésekben a morál kifejezés elterjedtté vált.Külön gondot jelent, hogy és az akadémiai-egyetemi szféra belső hatalmi pozícióiban nagyon nagy mértékben az egyik politikai tábor felé elkötelezett morálfilozófus csoportok dominálnak.
Így a morálelméleti gondolkodók írásaira támaszkodás nem engedi meg a tényleges tudományos elfogulatlansággal végzett morálelméleti vitákat, és ez magyarázza, hogy a legnagyobb zavar uralkodik a morál, erkölcs, közmorál, közerkölcs tartalmát illetően.
Miközben a morálfilozófiától távolabb tevékenykedő szellemi emberek vagy a politikusok megkövetelik a jog és a politika összhangját a közerkölccsel, nem is tudják, hogy a domináns morálelméleti irányzatok az elmúlt évtizedek lényegében elvetették az egyes népekben és társadalmakban vallott közmorált és közerkölcsöt, és ehelyett amikor morálról beszélnek, és követelik az egyes intézkedések és cselekvések ezzel összhangba hozását, akkor néhány morálfilozófus kritikai morálját értik ez alatt. A „süketek párbeszéde" ez, mert nyilvános vitákban megszólaló morálfilozófusok azért tudják, hogy ők nem a közmorált értik morál alatt, amikor morális kiállást, morális cselekvést, politikát és jogot sürgetnek, míg a rajtuk kívüli szellemi kör és a társalom nyilvánosságra figyelő része ezt érti a morál és az erkölcs alatt. Vissza
Tartalom
Előszó • 7I. fejezet - Közerkölcs/közmorál, kritikai morál, világmorál •
1. Közerkölcs és egyéni morál • 11
2. A közmorál eltüntetése: a kritikai morál • 20
3. A témakör realitása és fogalmakba öntése
közötti feszültségek • 33
4. Erkölcs, morál, jog, külsődleges magatartási normák • 40
5. A közmorál eltüntetésének és a kritikai
morál mindenhatóságának kritikája • 53
Irodalom • 61
II. fejezet - A morál szűkített felfogása ellen • 65
1. Hartmann morálelméleti tablója • 66
2. Rawls egyenlősítő morálelmélete • 89
3. Habermas elmélete a diskurzusmorálról • 102
Irodalom • 110
III. fejezet - Morálelméleti tézisek: összefoglalás • 113
1. A morális döntés/megítélés jellemzői • 114
2. A morális irányítás funkciója • 115
3. A morális mércék • 116
4. A morál hordozói •117
5. A morál pozitiválódása (tudatos alakíthatósága) • 119
6. A morál szocializációja • 125
7. A morál kritikai reflexiója • 126
8. A morál igazságosságra szűkítése • 128
Irodalom • 130
IV. fejezet - A jog és az erkölcsi-morális szféra • 133
1. Habermas diskurzusetikája • 134
2. A morális meghatározás bírói döntéshez telepítése: Hart és kritikusai vitája • 136
2.1. Hart a konvencionális erkölcsről és a kritikai erkölcsről • 137
2.2. Hart a törvényhozási és a bírói döntési folyamatok morális áthatásáról • 142
2.3. Hart követőinek/kritikusainak álláspontja • 144
2.3.1. Jules Coleman/Wil Waluchov és az inkluzív pozitivizmus • 145
2.3.2. MacCormick/Tom Campbell a konvencionális erkölcsről és a demokratikus törvényhozásról • 149
2.3.3. Jeremy Waldron a törvényhozás szerepéről • 152
2.3.4. Gerald Postema és a jogi érvelés átmoralizálása • 155
Irodalom • 159
Témakörök
Pokol Béla
Pokol Béla műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Pokol Béla könyvek, művekMegvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.
Folytatás Microsoft-tal