Mórahalom (többszörösen aláírt példány)

Fülszöveg

Mórahalom, röviden, beszéd közben Móra a régi szegedi határnak talán legvirágzóbb, leginkább népesedő új községe, amely alsóközpont helyén a régi Mórahalom, Királyhalom, Nagyszéksós kapitányságok határos részeinek egyesítéséből, 1950-ben keletkezett... A nép teljes egészében alsóvárosi sarjadék" - írja Bálint Sándor "A szögedi nemzet" című monográfiájában, majd így folytatja: "... Mórahalom, Szatymazzal egyetemben az egykori szegedi határ legéletrevalóbb új tanyaközsége, kertészkedő és szőlőműves kistáj szíve. Minden lehetősége megvan rá, hogy mezővárossá fejlődjék."
A néprajztudós hetvenes évek elején írt megállapítása igazolódott: a szépen fejlődő tanyaközséget 1989-ben várossá nyilvánították. Monográfiáját a településmag - Szeged-Alsóközpont közigazgatási kirendeltség - létesítésének centenáriumára írta meg tizennyolc szegedi kutató. A szerzők közül többen évtizedek óta vizsgálják a táj változatos természeti viszonyait, élővilágát, népéletét, a tanyákat, s a tanyaiak sorsát változó világunkban. Az ember létét, életkörülményeit - éljen Földünk bármely zugában - elsősorban a természeti viszonyok határozzák meg. Móra Ferenc - találó kifejezéssel - "Homokország"-nak nevezte ezt a tájat, mert mindent szelíd, néhol barnás, másutt szőkés homoktalaj borít, s a mélyedésekben szikes tavak, zsombékok, zöldellő sömlyékek teszik változatossá a "Mikrokozmoszt". A környék növényvilágáról, gerinces állatairól és nagy lepkefaunájáról "Homokország" szerelmesei írtak színes áttekintést.
A régészek által föltárt legrégibb településnyomoktól a tanyák mai helyzetéig ível a településtörténet bemutatása. Különleges csemegéje Móra Ferenc 1906-ban írt ásatási beszámolójának közreadása.
A néprajzkutatók annak a tanyavilágnak a népéletéről és változásairól írnak, amelyet a századfordulón és a századelőn Tömörkény István, Móra Ferenc és mások elbeszélései, tárcanovellái örökítettek meg. Külön fejezet vette számba a belterület és a nagy kiterjedésű tanyás határ gazdag földrajzi névanyagát, a tanyai iskolák kiépülését, szerepét és sajnálatos elsorvasztását.
A település története 1950-ig része Szeged történetének, Mórahalom önálló községi létét éppen a tanácsrendszer 1950. évi megszervezésétől számítjuk. Kötetünk a rendszerváltás óta az első olyan könyvek közé tartozik, amelyek egy település utóbbi negyven-negyvenöt évének gazdaságát, társadalmát és politikai életét ideológiától függetlenülve, új források alapján, s tárgyilagosan igyekeznek megrajzolni. Vissza