kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Osiris Kiadó-Attraktor Kft. |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Fűzött kemény papírkötés |
Oldalszám: | 1.049 oldal |
Sorozatcím: | Sapientia Humana |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 20 cm x 14 cm |
ISBN: | 963-379-635-0 |
Tájékoztató a magyar fordításhoz | 33 |
A törvények szelleméről | |
Előszó | 39 |
Az olvasóhoz | 43 |
Első rész | |
A törvényekről általában | 47 |
A különböző lényekre vonatkozó törvényekről | 47 |
A természet törvényeiről | 50 |
A tételes törvényekről | 51 |
Azokról a törvényekről, amelyek közvetlenül a kormányzat természetéből következnek | 56 |
A három különböző kormányzat természetéről | 56 |
A köztársasági kormányzatról és a demokráciára vonatkozó törvényekről | 56 |
Az arisztokrácia természetére vonatkozó törvényekről | 61 |
A monarchikus kormányzat természetével kapcsolatos törvényekről | 64 |
Az önkényuralmi állam természetével kapcsolatos törvényekről | 67 |
A háromféle kormányzat vezérelvéről | 71 |
Különbség a kormányzat természete és vezérelve között | 71 |
A különböző kormányzatok vezérelvéről | 71 |
A demokrácia vezérelvéről | 72 |
Az arisztokrácia vezérelvéről | 74 |
Az erény egyáltalán nem vezérelve a monarchikus kormányzatnak | 75 |
Mi pótolja az erényt a monarchikus kormányzatban | 77 |
A monarchia vezérelvéről | 77 |
Az önkényuralmi államnak egyáltalán nem a becsület a vezérelve | 78 |
Az önkényuralmi kormányzat vezérelvéről | 79 |
Az engedelmesség különbözősége a mérsékelt kormányzatokban és az önkényuralmi kormányzatokban | 80 |
Megjegyzés mindezekhez | 82 |
A nevelés törvényeinek összhangban kell lenniük a kormányzat vezérelvével | 84 |
A nevelés törvényei | 84 |
A nevelés a monarchiában | 84 |
A nevelés az önkényuralmi kormányzatban | 88 |
Különbség a nevelés eredményei között a régieknél és minálunk | 89 |
A nevelés a köztársasági kormányzatban | 90 |
A görögök egyes intézményeiről | 91 |
Milyen esetben lehetnek jók ezek a különleges intézmények | 93 |
Megmagyarázzuk a régieknek egy paradoxonát, amely az erkölcsökkel kapcsolatos | 94 |
A törvényhozó által adott törvényeknek össze kell függniük a kormányzat vezérelvével | 100 |
E könyv alapgondolata | 100 |
Mi az erény lényege a politikai államban | 100 |
Mit jelent a köztársaság szeretete a demokráciában | 101 |
Hogyan lehet szeretetet kelteni az egyenlőség és a mértékletesség iránt | 102 |
Hogyan alapozzák meg a törvények a demokráciában az egyenlőséget | 103 |
Hogyan kell a demokráciában a törvényeknek fenntartaniuk a mértékletességet | 106 |
Egyéb eszközök, amelyek a demokrácia vezérelvének kedveznek | 108 |
Hogyan kell az arisztokráciában a törvényeknek összhangban lenniük a kormányzat vezérelvével | 111 |
Hogyan felelnek meg a törvények vezérelvüknek a monarchiában | 115 |
A végrehajtás gyorsaságáról a monarchiában | 116 |
A monarchikus kormányzat kiválóságáról | 117 |
Ugyanennek a tárgynak folytatása | 119 |
Az önkényuralom eszméje | 119 |
Hogyan felelnek meg a törvények az önkényuralmi kormányzat vezérelvének | 120 |
Ugyanennek a tárgynak folytatása | 119 |
A hatalom átviteléről | 127 |
Az ajándékokról | 129 |
Az uralkodó által adott jutalmakról | 130 |
Újabb következtetések a három kormányzat vezérelveiből | 131 |
A különböző kormányzatok vezérelvének következményei a polgári és büntetőtörvények egyszerűsége, a bíráskodás formája és a büntetések megállapítása tekintetében | 140 |
A polgári törvények egyszerűségéről a különböző kormányzatokban | 140 |
A büntetőtörvények egyszerűsége a különöző kormányzatokban | 143 |
Milyen kormányzatokban és milyen esetekben kell a törvény pontos szövege szerint ítélkezni | 144 |
Az ítéletek szerkesztésének módjáról | 145 |
Melyik kormányzatban lehet a fejedelem bíró | 146 |
A monarchiában a minisztereknek nem szabad bíráskodniuk | 149 |
Az egyszemélyes hatóságról | 150 |
A vádemelésről a különböző kormányzatokban | 150 |
A büntetések szigorúságáról a különböző kormányzatokban | 151 |
A régi francia törvényekről | 153 |
Ha a nép erényes, kevés büntetésre van szükség | 153 |
A büntetések hatóerejéről | 154 |
A japán törvények eredménytelenségéről | 156 |
A római szenátus szelleméről | 158 |
A rómaiak törvényei a büntetések szempontjából | 159 |
A bűn és a büntetés igazságos arányáról | 161 |
A bűntettesek ellen alkalmazott kínvallatásról | 162 |
A pénzbüntetésekről és a testi büntetésekről | 163 |
A talio törvényéről | 163 |
Az apa megbüntetése gyermekei miatt | 164 |
A fejedelem kegyelméről | 164 |
A három kormányzat különböző vezérelveinek következménye a pazarlásra vonatkozó törvényekkel, a fényűzéssel és az asszonyok helyzetével kapcsolatban | 170 |
A fényűzésről | 170 |
A pazarlás elleni törvényekről a demokráciában | 172 |
A pazarlás elleni törvényekről az arisztokráciában | 173 |
A pazarlás elleni törvényekről a monarchiákban | 173 |
Mikor hasznosak a pazarlás elleni törvények a monarchiában | 175 |
A kínai fényűzésről | 176 |
A kínai fényűzés végzetes következményei | 177 |
A társadalom önmegtartóztatásáról | 178 |
A nők helyzetéről a különböző kormányrendszerekben | 179 |
A rómaiak házi bíróságai | 180 |
Miként változtak meg az intézmények Rómában a kormányformával együtt | 181 |
A nők feletti gyámság a rómaiaknál | 182 |
A császárok által a nők feslettsége ellen megállapított büntetésekről | 182 |
A pazarlás elleni törvények a rómaiaknál | 184 |
A hozományok és a házassággal kapcsolatos vagyoni előnyök az egyes alkotmányokban | 184 |
A samnisek szép szokásáról | 185 |
A nők által gyakorolt igazgatásról | 186 |
A háromféle kormányforma alapelveinek megromlásáról | 190 |
E könyv alapgondolata | 190 |
A demokrácia elvének megromlásáról | 190 |
A szertelen egyenlőség szelleméről | 193 |
A nép romlásának különös oka | 193 |
Az arisztokrácia vezérelvének megromlásáról | 194 |
A monarchia vezérelvének megromlásáról | 195 |
Az előbbi tárgy folytatása | 196 |
A monarchikus kormányzati elv megromlásának veszélye | 197 |
Mennyire hajlandó a nemesség a trón megvédésére | 197 |
Az önkényuralom elvének megromlásáról | 198 |
A vezérelvek helyességének és megromlásának természetes hatásai | 198 |
Az előbbi tárgy folytatása | 200 |
Az eskü hatása egy erényes népnél | 201 |
Hogyan vonja maga után az alkotmányon eszközölt legcsekélyebb változtatás is az elvek romlását | 202 |
A három vezérelv megőrzésére szolgáló igen hatékony eszközök | 202 |
A köztársaság megkülönböztető sajátosságai | 203 |
A monarchia megkülönböztető sajátosságai | 204 |
A spanyolországi monarchia különös helyzetéről | 205 |
Az önkényuralom megkülönböztető sajátosságai | 205 |
Az előző fejezetekből adódó következmények | 206 |
A kínai birodalom | 206 |
Második rész | |
Milyen viszonyban állanak a törvények a védelmi erővel | 215 |
Hogyan gondoskodnak védelmükről a köztársaságok | 215 |
A szövetségi államnak azonos természetű államokból, főleg pedig köztársaságokból kell állania | 216 |
A szövetségi köztársaság egyéb kellékei | 217 |
Hogyan gondoskodnak biztonságukról az önkényuralmi államok | 218 |
Miképpen gondoskodik biztonságáról a monarchia | 219 |
Az államok védelmi erejéről általában | 219 |
Gondolatok | 221 |
Arról az esetről, amikor az állam védelmi ereje kisebb támadóerejénél | 221 |
Az államok viszonylagos erejéről | 222 |
A szomszédos államok gyengeségéről | 222 |
Milyen viszonyban állanak a törvények a támadóerővel | 225 |
A támadóerőről | 225 |
A háborúról | 225 |
A hódítás jogáról | 226 |
A meghódított nép által élvezett bizonyos előnyök | 229 |
Gelón szirakuzai király | 230 |
A hódító köztársaságról | 230 |
Az előbbi tárgy folytatása | 232 |
Arról a monarchiáról, amely határai körül hódít | 233 |
Mikor valamely monarchia egy másik monarchiát foglal el | 234 |
A legyőzött nép szokásairól | 234 |
Kürosz egyik törvényéről | 234 |
XII. Károly | 235 |
Nagy Sándor | 237 |
Újabb eszközök a hódítás megtartására | 240 |
Az önkényuralmi állam hódításairól | 241 |
Az előbbi tárgy folytatása | 241 |
A politikai szabadságot létrehozó törvényeknek az alkotmányhoz való viszonyáról | 245 |
E könyv alapgondolata | 245 |
A szabadság szónak tulajdonított különböző értelmekről | 245 |
Mi a szabadság | 246 |
Az előbbi tárgy folytatása | 247 |
A különböző államok célja | 247 |
Anglia alkotmánya | 248 |
Az általunk ismert monarchiákról | 261 |
Miért nem volt a régieknek elég világos elképzelésük a monarchiáról | 261 |
Arisztotelész nézetei | 263 |
Más politikusok nézetei | 263 |
A hősi idők görög királyai | 264 |
Róma királyainak kormányrendszeréről és arról, hogy milyen volt Rómában a három hatalom megosztása | 265 |
Általános megjegyzések Róma állapotáról a királyok elűzése után | 267 |
Miként kezdett megváltozni a három hatalom megoszlása a királyok elűzetése után | 268 |
Hogyan történt, hogy a köztársaság virágzásának idején Róma egyszerre csak elvesztette szabadságát | 270 |
A törvényhozó hatalom a római köztársaság idején | 271 |
A végrehajtó hatalom ugyanebben a köztársaságban | 273 |
A bírói hatalom a római kormányrendszerben | 274 |
A római provinciák kormányzásáról | 280 |
E könyv befejezése | 282 |
Milyen viszonyban állanak a politikai szabadságot létrehozó törvények az állampolgárokkal | 292 |
E könyv alapgondolata | 292 |
Az állampolgár szabadságáról | 293 |
Az előbbi tárgy folytatása | 294 |
A büntetések természete és arányossága elősegítheti a szabadságot | 294 |
Bizonyos vádak emeléséről, amelyek tekintetében különös mérsékletre és óvatosságra van szükség | 297 |
A természet elleni bűnről | 299 |
A felségsértés bűncselekményéről | 300 |
A szentségtörés és a felségsértés elnevezésének helytelen használatáról | 301 |
Az előbbi tárgy folytatása | 302 |
Az előbbi tárgy folytatása | 303 |
A gondolatokról | 303 |
A fecsegésről | 304 |
Az írásokról | 305 |
A szemérem megsértése egyes bűncselekmények büntetésénél | 306 |
A rabszolgáknak uruk vádolhatása végett történő felszabadításáról | 307 |
A felségsértéssel való rágalmazás | 308 |
Az összeesküvések felfedéséről | 308 |
Milyen veszélyekkel jár, ha a köztársaságokban a felségsértés bűncselekményét túl szigorúan büntetik | 309 |
Hogyan függesztik fel a szabadság élvezetét a köztársaságban | 310 |
Az állampolgárok szabadságára kedvező törvények a köztársaságban | 311 |
Az adósok elleni kegyetlen törvények a köztársaságban | 311 |
Mi veszélyezteti a szabadságot a monarchiákban | 313 |
A kémekről a monarchiában | 314 |
A kormányzás módja a monarchiában | 315 |
A monarchiában a fejedelemnek hozzáférhetőnek kell lennie | 316 |
Az uralkodó erkölcseiről | 316 |
Milyen magatartást kell tanúsítaniuk az uralkodóknak alattvalóikkal szemben | 317 |
Azokról a polgári törvényekről, amelyek alkalmasak arra, hogy az önkényuralmi kormányzatba némi szabadságot vigyenek | 318 |
Az előbbi tárgy folytatása | 319 |
Milyen viszonyban áll a szabadsággal az adószedés és az állami jövedelmek nagysága | 327 |
Az állam jövedelmeiről | 327 |
Helytelen úgy gondolkodni, hogy a magas adó önmagában véve helyes dolog | 328 |
Az adók azokban az országokban, ahol a nép egy része röghöz kötött jobbágy | 329 |
A hasonló helyzetben levő köztársaságról | 329 |
A hasonló helyzetben levő monarchiáról | 329 |
A hasonló helyzetben levő önkényuralmi államról | 330 |
Az adókról azokban az országokban, ahol nincsen földhöz kötött jobbágyság | 330 |
Hogyan lehet megőrizni az illúziókat | 332 |
Egy rossz adóról | 333 |
Az adók nagysága a kormányzat természetétől függ | 334 |
Az adózással kapcsolatos büntetésekről | 334 |
Hogyan viszonylik az adók nagysága a szabadsághoz | 335 |
Milyen kormányzat mellett lehet emelni az adókat | 336 |
Az adók természete a kormányrendszertől függ | 336 |
Visszaélés a szabadsággal | 337 |
A mohamedánok hódításairól | 338 |
A hadseregek növeléséről | 339 |
Az adók elengedéséről | 340 |
Mi előnyösebb a fejedelemnek és a népnek: az adók bérbeadása vagy saját kézben tartása | 341 |
Az adóbérlőkről | 342 |
Harmadik rész | |
Milyen viszonyban állanak a törvények az éghajlat természetével | 349 |
Alapgondolat | 349 |
Mennyiben különböznek egymástól a különféle éghajlatok alatt élő emberek | 349 |
Ellentmondások egyes délvidéki népek jellemében | 353 |
A vallás, az erkölcs, a szokások és a törvények állandóságának oka a keleti országokban | 354 |
A rossz törvényhozók kedveznek az éghajlatból eredő hibáknak, a jó törvényhozók viszont szembehelyezkednek azokkal | 354 |
A meleg éghajlatok alatt folytatott földművelésről | 355 |
A szerzetességről | 355 |
Egy jó kínai szokásról | 356 |
A szorgalom előmozdításának eszközei | 357 |
A népek mértékletességére vonatkozó törvényekről | 357 |
Az éghajlatból származó betegségekre vonatkozó törvényekről | 359 |
Az öngyilkosság elleni törvényekről | 361 |
Anglia éghajlatából adódó hatások | 361 |
Az éghajlat egyéb hatásai | 363 |
A törvények az éghajlathoz képest több vagy kevesebb bizalommal vannak a nép iránt | 364 |
Milyen viszonyban állanak a rabszolgaságra vonatkozó törvények az éghajlat természetével | 368 |
A rabszolgaságról | 368 |
A rabszolgaság eredete a római jogtudósok szerint | 369 |
A rabszolgaság másik forrása | 371 |
A rabszolgaság egy további forrása | 371 |
A négerek rabszolgaságáról | 372 |
A rabszolgaság valódi forrása | 373 |
A rabszolgaság egy további forrásáról | 374 |
A rabszolgaság hasztalansága minálunk | 375 |
Azokról a nemzetekről, amelyeknél a polgári szabadság általánosan érvényesül | 376 |
A rabszolgaság különböző fajai | 376 |
Mit kell tenniük a törvényeknek a rabszolgaság vonatkozásában | 377 |
A rabszolgasággal való visszaélés | 377 |
A rabszolgák sokaságának veszélyei | 379 |
A felfegyverzett rabszolgákról | 380 |
Az előbbi tárgy folytatása | 380 |
A mérsékelt kormányrendszerben foganatosítandó óvatossági rendszabályok | 381 |
Az úr és rabszolga közötti viszony szabályozása | 383 |
A felszabadításról | 384 |
A felszabadított rabszolgákról és eunuchokról | 386 |
Milyen viszonyban állanak a házi rabszolgaságra vonatkozó törvények az éghajlat természetével | 391 |
A házi szolgaságról | 391 |
A déli országokban a két nem között természetes egyenlőtlenség áll fenn | 391 |
A többnejűség nagyban függ a nők eltartásának lehetőségétől | 393 |
A többnejűségről és annak különböző fajairól | 393 |
Egy malabári törvény indoka | 394 |
A többnejűségről általában | 394 |
Az egyenlő elbánás többnejűség esetén | 395 |
A nőknek a férfiaktól való elkülönítéséről | 396 |
A házi hatalom összefüggése a politikával | 396 |
Kelet erkölcsi alapelve | 397 |
A többnejűségtől független házi szolgaságról | 399 |
A természetes szeméremérzésről | 399 |
A féltékenységről | 400 |
A ház kormányzása Keleten | 401 |
A válásról és a házastárs eltaszításáról | 401 |
A házasság egyoldalú felbontása és a válás a rómaiaknál | 402 |
Milyen viszonyban állanak a politikai szolgaság törvényei az éghajlat természetével | 409 |
A politikai szolgaságról | 409 |
A népeknek a bátorság szempontjából való különbözősége | 409 |
Ázsia klímájáról | 410 |
A fentiek következményei | 412 |
Mikor Észak-Ázsia és Észak-Európa népei hódítottak, hódításaiknak nem voltak egyforma kihatásaik | 413 |
Az ázsiai szolgaságnak és az európai szabadságnak további fizikai oka | 415 |
Afrikáról és Amerikáról | 415 |
A birodalom fővárosáról | 416 |
Milyen viszonyban állanak a törvények a föld jellegével | 418 |
Miként hat a föld jellege a törvényekre | 418 |
Az előbbi tárgy folytatása | 419 |
Melyek a legjobban megművelt országok | 419 |
Az ország termékenységének és terméketlenségének további kihatásai | 421 |
A szigetlakó népekről | 421 |
Az emberek szorgalma által teremtett országokról | 421 |
Az ember alkotta művekről | 422 |
A törvények általános kapcsolatai | 423 |
Amerika földjéről | 423 |
Milyen kapcsolatban áll az emberek száma azzal a móddal, ahogyan élelmüket szerzik | 424 |
A vad népekről és a barbár népekről | 424 |
Milyen a nemzetközi jog azoknál a népeknél, amelyek nem művelik a földet | 425 |
A polgári jogi törvények azoknál a népeknél, amelyek nem művelik a földet | 425 |
A földet nem művelő népek politikai helyzete | 426 |
A pénz használatát ismerő népekről | 426 |
A pénz használatát nem ismerő népek polgári jogi törvényeiről | 427 |
A babona ereje | 428 |
Az arabok szabadságáról és a tatárok szolgai állapotáról | 429 |
A tatárok nemzetközi jogáról | 430 |
A tatárok polgári jogáról | 430 |
Egy germán polgári jogi törvényről | 431 |
A frank királyok hosszú hajviseletéről | 436 |
A frank királyok házasságairól | 437 |
Childerich | 437 |
A frank királyok nagykorúságáról | 437 |
Az előbbi tárgy folytatása | 439 |
Az örökbefogadás a germánoknál | 440 |
A frank királyok vérengző természete | 440 |
A nemzetgyűlések a frankoknál | 441 |
A papság tekintélye a Merovingok alatt | 441 |
Milyen viszonyban állanak a törvények azokkal az elvekkel, amelyek a nemzetek erkölcseinek és szokásainak általános szellemét kialakítják | 447 |
E könyv tárgyáról | 447 |
A legjobb törvényeknél is mennyire fontos az, hogy a lelkek elő legyenek készítve azok befogadására | 447 |
A zsarnokságról | 448 |
Mi az általános nemzeti szellem | 449 |
Mennyire ügyelni kell arra, hogy senki se változtassa meg az általános nemzeti szellemet | 449 |
Arról, hogy nem kell mindent megjavítani | 450 |
Az athéniakról és a spártaiakról | 450 |
A társas érintkezésre való készség következményei | 451 |
A nemzetek hiúságáról és kevélységéről | 451 |
A spanyolok és a kínaiak jelleméről | 452 |
Megjegyzés | 453 |
Az önkényuralmi államban uralkodó szokásokról és az erkölcsökről | 454 |
Az illem szerepe a kínaiaknál | 455 |
Melyek a nemzeti erkölcsök és szokások megváltoztatásának természetes eszközei | 455 |
A házi kormányzat befolyása a politikára | 457 |
Miként zavarták össze egyes törvényhozók az embereket irányító elveket | 457 |
A kínai kormányzat különös jellege | 458 |
Az előző fejezetben foglaltak következményei | 459 |
Hogyan alakult ki a vallás, a jog, az erkölcs és az illem egysége a kínaiaknál | 460 |
Egy kínaiakra vonatkozó paradoxon magyarázata | 461 |
Milyen kapcsolatban kell állniuk a törvényeknek az erkölcsökkel és a szokásokkal | 462 |
Az előbbi tárgy folytatása | 463 |
Miként alkalmazkodnak a törvények az erkölcsökhöz | 463 |
Az előbbi tárgy folytatása | 464 |
Az előbbi tárgy folytatása | 465 |
Az előbbi tárgy folytatása | 465 |
Miként tudnak a törvények hozzájárulni valamely nemzet erkölcseinek, szokásainak és jellemének kialakításához | 466 |
Negyedik rész | |
Milyen viszonyban állanak a törvények a kereskedelemmel, annak természetét és különböző nemeit tekintve | 483 |
A Múzsák segítségül hívása | 483 |
A kereskedelemről | 484 |
A kereskedői szellemről | 484 |
A szegény népekről | 486 |
A különböző kormányzatok alatt folytatott kereskedelemről | 486 |
A gazdasági kereskedést folytató népekről | 488 |
A tengeri hajózás egyes kihatásairól | 488 |
Anglia kereskedői szelleme | 489 |
Hogyan akadályozták olykor a gazdasági kereskedelmet | 490 |
A kereskedelemből való kizárásról | 491 |
A gazdasági kereskedelem sajátos intézményei | 491 |
Ugyanazon tárgy folytatása | 492 |
A kereskedelem szabadságáról | 493 |
Mi rombolja le a kereskedelem szabadságát | 493 |
Az áruk elkobzását lehetővé tevő kereskedelmi törvényekről | 494 |
Az adósfogságról | 494 |
Szép törvény | 495 |
Rhodoszi törvény | 495 |
A kereskedelmi bíráskodásról | 496 |
A fejedelemnek nem szabad kereskednie | 496 |
Ugyanazon tárgy folytatása | 497 |
A nemesség kereskedése a monarchiákban | 497 |
Külön meggondolások | 498 |
Mely nemzetek számára hátrányos a kereskedés | 499 |
Milyen viszonyban állanak a törvények a kereskedelemmel, figyelemmel annak változásaira az egész világon | 504 |
Néhány általános megjegyzés | 504 |
Az afrikai népekről | 505 |
A délvidéki népek szükségletei mások, mint az északi népekéi | 505 |
A régiek és a maiak kereskedése közötti fő különbség | 506 |
Egyéb különbségek | 506 |
Az ókori kereskedelemről | 507 |
A görög kereskedelemről | 512 |
Nagy Sándorról és hódításairól | 515 |
Kereskedelem a Nagy Sándor utáni görög királyok alatt | 518 |
Afrika körülhajózása | 523 |
Karthágó és Marseille | 525 |
Délosz szigete - Mithridatész | 530 |
A rómaiak nézetei a tengeri hadviselésről | 531 |
A rómaiak nézetei a kereskedésről | 532 |
A rómaiak kereskedése a barbárokkal | 533 |
A rómaiaknak Arábiával és Indiával folytatott kereskedelméről | 534 |
A nyugatrómai birodalom bukása után kialakult kereskedelemről | 537 |
Egy sajátos rendelkezés | 538 |
A kereskedelem a keletrómai birodalom hanyatlása óta | 538 |
Hogyan tört magának utat a kereskedelem Európában a barbárságon keresztül | 539 |
Két új világ felfedezése - Európa állapota ebben a helyzetben | 541 |
Milyen kincseket szerzett Spanyolország Amerikából | 545 |
Probléma | 549 |
Ötödik rész | |
Milyen viszonyban állanak a törvények a pénz használatával | 563 |
A pénz használatának oka | 563 |
A pénz természetéről | 564 |
A névleges pénzekről | 566 |
Az arany és az ezüst mennyiségéről | 567 |
Az előbbi tárgy folytatása | 567 |
Miért csökkent felére a kamat Nyugat-India felfedezése után | 568 |
Hogyan állapodik meg a dolgok értéke a jelképes értékek változása mellett | 569 |
Az előbbi tárgy folytatása | 570 |
Az arany és az ezüst viszonylagos ritkaságáról | 571 |
A váltóárfolyamról | 571 |
Azokról a műveletekről, amelyeket a rómaiak végeztek a pénzzel | 581 |
A pénzzel folytatott műveletek a császárok korában | 584 |
Miképpen feszélyezi a váltóárfolyam az önkényuralmi államokat | 585 |
Egyes itáliai államok szokásai | 586 |
Milyen segítséget kaphat az állam a bankároktól | 586 |
Az államadósságokról | 587 |
Az államadósságok visszafizetéséről | 588 |
A kamatra adott kölcsönről | 590 |
A hajókölcsönök utáni uzsorakamatról | 591 |
A szerződéses kölcsön és a kamat a rómaiak korában | 591 |
Ugyanennek a tárgynak a folytatása | 592 |
Milyen viszonyban állanak a törvények a lakosság számával | 601 |
Az emberek és az állatok termékenységéről | 601 |
A házasságokról | 602 |
A gyermekek jogállásáról | 603 |
A családokról | 603 |
A különböző rangú törvényes feleségekről | 604 |
A törvénytelen gyermekek helyzete a különböző kormányzati rendszerekben | 605 |
A házasságkötéshez szükséges atyai beleegyezésről | 606 |
Az előbbi tárgy folytatása | 607 |
A leányokról | 607 |
Mi indítja az embert a házasságra | 608 |
A kormányzat keménységéről | 608 |
A leány- és fiúgyermekek számáról a különböző országokban | 609 |
A kikötővárosokról | 609 |
A több vagy kevesebb embert igénylő mezőgazdasági termelésről | 610 |
A lakosság száma az iparral kapcsolatban | 611 |
A törvényhozói nézetek az emberi nem szaporításáról | 612 |
Görögországról és lakosainak számáról | 612 |
A népek állapotáról a rómaiak ideje előtt | 614 |
A világ elnéptelenedése | 614 |
A rómaiaknak szükségük volt arra, hogy törvényeket hozzanak a népszaporodás előmozdítására | 615 |
A népszaporodás előmozdítására szolgáló római törvényekről | 616 |
A gyermekek kitételéről | 625 |
A világ állapota a rómaiak pusztulása után | 626 |
A lakosság számának változása Európában | 627 |
Az előbbi tárgy folytatása | 628 |
Következmények | 628 |
A népszaporodás előmozdítását célzó francia törvényről | 628 |
Hogyan lehet segíteni az elnéptelenedésen | 629 |
A menhelyekről | 630 |
Milyen viszonyban állanak a törvények az egyes államokban meghonosodott vallással, gyakorlásának módját, valamint lényegét tekintve | 639 |
A vallásokról általában | 639 |
A Bayle-féle paradoxon | 640 |
A mérsékelt kormányzat inkább a keresztény vallásnak, a zsarnoki uralom pedig inkább a mohamedán vallásnak felel meg | 641 |
A keresztény vallás és a mohamedán vallás jellegéből adódó következmények | 642 |
A katolikus vallás inkább megfelel a monarchiának, a protestantizmus pedig jobban megfér a köztársasággal | 643 |
Egy másik Bayle-féle paradoxon | 644 |
A tökéletességre törekvés törvényei a vallásban | 645 |
Az erkölcsi és a vallási törvények összhangjáról | 645 |
Az esszénusokról | 646 |
A sztoikusok szektájáról | 646 |
A tétlen szemlélődésről | 647 |
A vezeklésről | 648 |
A jóvátehetetlen bűnökről | 648 |
Miként hat a vallás ereje a világi törvények erejére | 649 |
A világi törvények miképp igazítják néha helyre a hamis vallásokat | 651 |
Miként igazíthatják helyre a vallási törvények az alkotmánytörvények helytelenségét | 651 |
Az előbbi tárgy folytatása | 652 |
Hogyan hathatnak a vallási törvények világi törvények módjára | 653 |
A hittételeket nem annyira igazságuk vagy hamisságuk teszi hasznossá vagy ártalmassá a világi állapotban élő emberek számára, mint inkább az, hogy miképpen élnek vagy élnek vissza azokkal | 653 |
Az előbbi tárgy folytatása | 654 |
A lélekvándorlásról | 655 |
Milyen veszélyekkel jár, ha a vallás közömbös dolgok iránt idegenkedést kelt | 655 |
Az ünnepekről | 656 |
A helyhez kötött vallási törvényekről | 657 |
Helytelen egy vallást egyik országból a másikba átültetni | 658 |
Az előbbi tárgy folytatása | 658 |
Milyen viszonyban állanak a törvények a vallásoknak egyes országokban való bevezetésével és a vallás külső szabályozásával | 663 |
A vallásos érzületről | 663 |
A különböző vallásokhoz való ragaszkodás okairól | 663 |
A templomokról | 665 |
A vallás szolgáiról | 667 |
Miképpen kell a törvénynek a papság gazdagságát korlátoznia | 668 |
A kolostorokról | 670 |
A babonából eredő fényűzésről | 670 |
A főpapi méltóságról | 671 |
A vallási türelmességről | 672 |
Az előbbi tárgy folytatása | 673 |
A vallásváltoztatásról | 673 |
A büntetőtörvényekről | 674 |
Igen alázatos előterjesztés a spanyol és portugál inkvizítorokhoz | 675 |
Miért gyűlölik annyira a keresztény vallást Japánban | 677 |
A vallás terjesztéséről | 678 |
Milyen viszonyban kell lenniük a törvényeknek az általuk szabályozott dolgok rendjével | 681 |
E könyv alapgondolata | 681 |
Az isteni és az emberi törvényekről | 682 |
A természetjoggal ellenkező polgári törvényekről | 683 |
Az előbbi tárgy folytatása | 684 |
Azokról az esetekről, amelyeket a természetjog elveinek módosításával a polgári jog elvei szerint lehet elbírálni | 685 |
Az öröklés rendjének közjogi vagy polgári jogi elvektől kell függnie, nem pedig a természetjog elveitől | 686 |
Nem szabad vallási parancsok szerint dönteni ott, ahol a természetjog parancsairól van szó | 688 |
Nem szabad az úgynevezet kánonjog elvei szerint rendezni a világi jog elvei szerint elrendezett ügyeket | 688 |
A polgári jog elvei szerint rendezendő kérdéseket csak ritkán lehet a vallási törvények rendelkezései szerint szabályozni | 689 |
Milyen esetekben kell inkább a megengedő polgári törvényt, mint a tiltó vallási törvényt követni | 691 |
A világi bíróságokat nem szabad olyan elvek szerint megszervezni, mint a túlvilági élettel foglalkozó bíróságokat | 692 |
Az előbbi tárgy folytatása | 692 |
Milyen esetekben kell a házasságok tekintetében a vallási törvényeket és milyen esetekben a világi törvényeket követni | 693 |
A rokonok közötti házasságokkal kapcsolatban mikor kell a természet törvényeihez és mikor a polgári törvényekhez igazodni | 694 |
Nem szabad közjogi elvek szerint szabályozni azokat a viszonyokat, amelyek a polgári jog elveinek vannak alávetve | 698 |
Nem szabad a polgári jog szabályai szerint dönteni akkor, amikor a közjogi szabályok szerint kell határozni | 700 |
Az előbbi tárgy folytatása | 702 |
Meg kell vizsgálni, vajon az egymásnak látszólag ellentmondó törvények ugyanabba a jogrendszerbe tartoznak-e | 702 |
Nem szabad polgári jogi törvények szerint dönteni olyan kérdésekben, amelyeket a házi jog szerint kell eldönteni | 703 |
Nem szabad közjogi törvények által eldönteni azokat a kérdéseket, amelyek a nemzetközi jogra tartoznak | 704 |
Nem szabad közjogi törvények által eldönteni azokat a kérdéseket, amelyek a nemzetközi jogra tartoznak | 704 |
Atahualpa inka szerencsétlen sorsa | 705 |
Ha valamely közjogi törvény bizonyos okból káros az államra, akkor a szerint a köznogi törvény szerint kell dönteni, amely az államot fenntartja, és amely néha nemzetközi joggá válik | 706 |
A rendészeti szabályok más természetűek, mint az egyéb polgári törvények | 707 |
Nem szabad a polgári jog általános rendelkezéseit követni akkor, ha olyan dolgokról van szó, amelyeket természetükből kifolyólag különleges szabályok által kell rendezni | 708 |
Hatodik rész | |
Egyetlen fejezet. Az öröklésre vonatkozó római törvények keletkezéséről és változásairól | 715 |
A polgári törvények keletkezése és változásai Franciaországban | 730 |
A germán népek törvényeinek egyes jellegzetességeiről | 730 |
A barbár népek törvényei mind személyi törvények voltak | 732 |
A száli törvények, valamint a nyugati gótok és a burgundok törvényei közötti alapvető különbség | 733 |
Hogyan enyészett el a római jog a frankok uralma alatt levő országokban, és hogyan marad meg a gót és a burgund birodalmakban | 735 |
Az előbbi tárgy folytatása | 738 |
Miképpen tartotta fenn magát a római jog a longobárdok országában | 738 |
Hogyan tűnt el a római jog Spanyolországban | 739 |
Egy hamis kapituláré | 740 |
Hogyan tűntek el a barbárok törvénykönyvei és a kapitulárék | 741 |
Az előbbi tárgy folytatása | 742 |
A barbár jogkönyvek, a római jog és a kapitulárék lehanyatlásának egyéb okai | 743 |
A helyi szokások - A barbár népek törvényeinek és a római jognak átalakulása | 744 |
Miben különbözik a száli törvény, vagyis a száli frankok joga a ripuári frankok és egyéb barbár népek jogától | 746 |
Más különbség | 747 |
Megjegyzés | 748 |
A száli törvény által előírt forróvíz-próba | 748 |
Atyáink gondolkodásmódja | 749 |
Miként terjedt el a perdöntő párviadal | 752 |
További oka annak, hogy a száli törvények, a római jog és a kapitulárék feledésbe merültek | 756 |
A becsületbeli dolgok eredete | 757 |
További gondolat a becsületbeli kérdésekről a germán népeknél | 759 |
A párviadalra vonatkozó szokások | 760 |
A perdöntő párviadalok jogi szabályozása | 761 |
A perdöntő párviadal terén érvényesülő szabályok | 762 |
A perdöntő párviadalok korlátozásairól | 763 |
Az egyik peres fél és az egyik tanú közötti perdöntő párviadalról | 765 |
A peres fél és a földesúri bíróság egyenrangú bírája közötti párviadalról - A hamis ítélet címén történő fellebbezés | 767 |
A jogszolgáltatás megtagadása miatti fellebbezés | 772 |
Szent Lajos uralkodásának kora | 776 |
Megjegyzés a fellebbezésekről | 779 |
Az előbbi tárgy folytatása | 780 |
Az előbbi tárgy folytatása | 780 |
Az előbbi tárgy folytatása | 781 |
Miként vált az eljárás titkossá | 782 |
A költségekről | 783 |
A közsség képviselőjéről | 785 |
Miként ment feledésbe Szent Lajos király Szabályzata | 787 |
Az előbbi tárgy folytatása | 789 |
Az előbbi tárgy folytatása | 792 |
Miként vették át a Dekretáliák bírósági eljárási formáit | 793 |
Az egyházi és a világi bíráskodás előretörése és visszahúzódása | 794 |
A római jog újjászületése és annak következményei - Változások a bíróságok körül | 795 |
Az előbbi tárgy folytatása | 797 |
A tanúk által történő bizonyításról | 798 |
A francia szokásjog | 799 |
A törvényszerkesztés módjáról | 820 |
A törvényhozó szelleméről | 820 |
Az előbbi tárgy folytatása | 820 |
Azok a törvények, amelyek látszólag eltávolodnak a törvényhozó szándékától, sokszor összhangban vannak azzal | 821 |
A törvényhozó szándékával összeütközésbe kerülő törvényekről | 821 |
Az előbbi tárgy folytatása | 822 |
Az azonosnak látszó törvényeknek nem mindig azonos a hatásuk | 823 |
Az előbbi tárgy folytatása - A törvények helyes megszerkesztésének szüksége | 824 |
Az azonosaknak látszó törvényeknek nem mindig azonosak az indokaik | 824 |
A görög és a római törvények egyaránt büntették az öngyilkosságot, anélkül, hogy indokaik azonosak lettek volna | 825 |
Néha egymással ellentétesnek látszó törvények ugyanabból a szellemből fakadnak | 826 |
Miképpen lehet két egymástól különböző törvényt összehasonlítani | 827 |
Néha azonosnak tetsző törvények ténylegesen különböznek egymástól | 828 |
A törvényeket nem szabad elválasztani azoktól a körülményektől, amelyek között azokat alkották | 830 |
Néha jó az, ha a törvény önmagát igazítja helyre | 831 |
Mit kell a törvények szerkesztésénél szem előtt tartani | 831 |
Egy helytelen törvényalkotási mód | 836 |
Az egyöntetűségre való törekvésről | 837 |
A törvényhozókról | 838 |
A frankok hűbéri törvényeinek elmélete a monarchia felállításával kapcsolatban | 842 |
A hűbéri törvények | 842 |
A hűbéri törvények forrásai | 843 |
A hűbériség eredete | 843 |
Az előbbi tárgy folytatása | 845 |
A frank hódításról | 845 |
A gótok, a burgundok és a frankok | 846 |
A földeken való osztozkodás különböző módjai | 847 |
Az előbbi tárgy folytatása | 847 |
A földeken való osztozkodásra vonatkozó burgund és nyugati gót törvények igazságos alkalmazása | 848 |
A jobbágyságról | 849 |
Az előbbi tárgy folytatása | 850 |
A barbárok osztozkodásából eredő földek után nem fizettek adót | 853 |
Mik voltak a rómaiak és a gallok terhei a frank monarchiában | 856 |
Arról, amit cenzusnak neveztek | 858 |
Azt, amit cenzusnak neveztek, csak a jobbágyoktól szedték be, a szabad emberektől azonban nem | 859 |
A vazallusokról | 862 |
A szabad emberek katonai szolgálatáról | 863 |
A kettős alávetettségről | 866 |
A megegyezésen alapuló váltságdíjak a barbár népeknél | 868 |
Mit neveztek később földesúri bíráskodásnak | 872 |
Az egyházak területi igazságszolgáltatási jogáról | 876 |
A bíróságokat már a Karolingok uralkodásának vége előtt felállították | 878 |
A francia monarchiának Galliában történt kialakulásáról szóló Dubos-mű alapgondolata | 880 |
Az előbbi tárgy folytatása - Megjegyzések Dubos rendszerének alapjáról | 881 |
A francia nemességről | 885 |
A frank hűbéri törvények elmélete a frank monarchia fejlődésével kapcsolatban | 905 |
A hivatalokban és a hűbéri birtokokban bekövetkezett változások | 905 |
Hogyan történt a polgári kormányzat reformja | 908 |
Az udvarnagyi méltóság | 911 |
Hogyan gondolkodott a nemzet az udvarnagyokról | 913 |
Hogyan nyerték el az udvarnagyok a hadseregek feletti parancsnokság jogát | 914 |
A Merovingok hanyatlásának második korszaka | 916 |
A fő hivatalok és a hűbéri birtokok az udvarnagyok kormányzata alatt | 917 |
Hogyan változtak át a szabad birtokok hűbéri birtokokká | 918 |
Miként alakították át az egyházi birtokokat hűbéri birtokokká | 921 |
A papság gazdagsága | 922 |
Európa állapota Martell Károly idejében | 923 |
A tized bevezetése | 926 |
A püspöki és apáti méltóságok választás útján történő betöltése | 929 |
A Martell Károly által adományozott hűbéri birtokok | 929 |
Az előbbi tárgy folytatása | 930 |
A királyi méltóságnak és az udvarnagyi tisztségnek a Karolingok idejében történt egybeolvadása | 930 |
A Karolingok választásánál jelentkező különleges vonás | 932 |
Nagy Károly | 933 |
Az előbbi tárgy folytatása | 935 |
Jámbor Lajos | 935 |
Az előbbi tárgy folytatása | 938 |
Az előbbi tárgy folytatása | 939 |
Az előbbi tárgy folytatása | 940 |
A szabad emberek megszerezték azt a képességet, hogy hűbéri birtokokat bírhassanak | 942 |
A Karolingok hanyatlásának legfőbb oka - Változások a szabad birtokok terén | 943 |
Változások a hűbéri birtokok terén | 945 |
A hűbéri birtokok terén bekövetkezett további változás | 947 |
A nagy méltóságokban és a nagy hűbérekben beállott változások | 948 |
A hűbéri birtokok jellege Kopasz Károly uralkodása után | 494 |
Az előbbi tárgy folytatása | 950 |
Hogyan szállt át a császárság Nagy Károly családjáról | 952 |
Hogyan szállt át a francia korona Capet Hugo családjára | 953 |
A hűbéri birtokok örökölhetőségének néhány következménye | 954 |
Az előbbi tárgy folytatása | 958 |
Magyarázó jegyzetek (Takács József) | 975 |
Utószó (Hahner Péter) | 1035 |
Irodalom | 1047 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.