A milliomos halála

Fülszöveg

A milliomos halála, mint minden kitalált történet, a valóság néhány mozaikdarabját is magában hordja. Ez a képzeletnek abból a lomhaságából származik, amellyel nem képes kiszabadulni a tér és az idő bizonyos meghatározott rendszeréből, elrugaszkodó talpával minduntalan a valószerűség anyagához tapad. Jelen esetben az általános megkötöttséget a konkrét helyzet még csak fokozta. Mint említettem, ferdén verte az ernyőket a zápor. Próbáltam megszámolni, hányan állhatnak a sír körül, de a sok színes vászontető megtévesztett...Úgy éreztem, hogy mi ketten állunk legközelebb egymáshoz, a halott és én, az esernyőkkel védett tömegben egyedül mi vagyunk ernyőtlenek. Tulajdonképpen lehetnék én is ő, és ő állhatna helyettem itt, az a véletlen ami idehozott a temetőbe, születhetett volna egy még régebbi véletlenből, abból, hogy helyette születtem, helyette haltam volna meg, az ő élete az én életem lett volna. Ahogy a történetből kiderül, a később ehhez fűzött gondolato az esővel és az ernyőtlenséggel is összefüggtek. Ha nem esett volna, bizonyára kevésbé kapkodóvá válik az előadás. A bányaomlás szükségszerűségét is az időjárás viszontagságai sugallták, mert kézenfekvőbb megoldás is adódhatott volna...Egy kitalált történet azonban bárhogy végződhet, és tegyük hozzá, az élet bármiféle ismertetése a halál szempontjából teljesen közömbös.
Így élt? Ha eláll az eső, egy csomó állítás kétségessé válik. Az ernyősök is sok részletét kiegészíthetik. Ez azonban már túlmutat ennek a történetnek a valóságán és azon az állapoton, amely megszületésének körülményeit előidézte.
Monoszlóy Dezső, 1969 Vissza