| Vári Péter: A Monitor '97 vizsgálat főbb szempontjai és eredményei | 11 |
| A korábbi vizsgálatok | 13 |
| A Monitor-vizsgálatok koncepciója | 13 |
| Mintavételi szempontok | 15 |
| Az alkalmazott statisztikai módszerek | 16 |
| A Monitor-vizsgálatokban részt vevő korosztályok és tudásterületek | 20 |
| Visszajelzések | 22 |
| Elemzési szempontok | 25 |
| A tanulói teljesítmények alakulása | 26 |
| Olvasás-szövegértés | 27 |
| Matematika | 31 |
| Természettudományok | 34 |
| Számítástechnika | 38 |
| Kognitív képességek | 44 |
| A háttéráltozók hatása a teljesítményekre | 47 |
| Bérczes Judit: Olvasás-szövegértés | 65 |
| Hogyan olvasnak a magyar fiatalok? | 67 |
| Miért van szükség az olvasás-szövegértés mérésére? | 67 |
| A korábbi vizsgálatok erdményei a jelen tükrében | 68 |
| A tanulók olvasása és szövegértése | 72 |
| A szövegek kiválasztása | 72 |
| A tesztelemzéshez szükséges szintek | 75 |
| A tanulók teljesítményének jellemzése | 78 |
| A teljesítmények összehasonlítása a láncfeladatok megoldottsága alapján | 78 |
| Az alteszteken nyújtott teljesítmények összehasonlítása | 84 |
| Az olvasásmegértés országos megoszlása | 85 |
| A fiúk és a lányok teljesítménye közötti különbség | 93 |
| A fiúk és a lányok teljesítménye közötti különbség altesztenként | 95 |
| Hogyan változott az olvasásképesség 1995-höz képest? | 97 |
| MIlyen olvasási képességgel rendelkeznek a mai fiatalok? | 99 |
| Az írásbeliség értelmezésének változása | 101 |
| Összegzés | 103 |
| Irodalom | 105 |
| Krolopp Judit: Matematika | 107 |
| Matematikaoktatás és tudásmérés Magyarországon | 109 |
| A matematikaoktatás változásai az elmúlt három évtizedben | 109 |
| A Monitor-felérések hagyománya Magyarországon | 110 |
| Milyen matematikatudással rendelkeznek a tanulók? | 113 |
| A matematikatudás mely részét tekintjük eszköztudásnak? | 113 |
| Hogyan mértük a tanulók matematikatudását? | 114 |
| A tanulók tudásának jellemzése | 116 |
| A tudásvizsgálat célja és módszerei | 116 |
| A negyedikesek teljesítménye | 119 |
| A hatodikusok teljesítménye | 123 |
| A nyolcadikosok teljesítménye | 126 |
| A tizedikesek teljesítménye | 129 |
| A tizenkettedikesek teljesítménye | 129 |
| A fiúk és a lányok matematikatudása közötti különbségek | 135 |
| Hogyan mértük a fiúk és a lányok matematikatudása közötti különbségeket? | 135 |
| Amit a fiúk tudnak jobban | 137 |
| Amiben a lányok tájékozottabbak | 138 |
| Tudásgyarapodás az egyes évfolyamok között | 139 |
| Hogyan mértük az évfolyamok közötti tudásgyarapodást? | 139 |
| Az öt évfolyam közötti tudásnövekedés | 141 |
| A matematikatudás változása 1995-höz képest | 144 |
| A matematikatudás változásának vizsgálata | 144 |
| Hogyan változott a tanulók tudása 1995 és 1997 között? | 145 |
| Mit tudtak jobban és mit rosszabbul a tanulók 1997-ben, mint két évvel korábban? | 146 |
| Irodalom | 148 |
| Szalay Balázs: Természettudomány | 149 |
| A természettudomány-oktatás és tudásmérés áttekintése | 151 |
| A magyar természettudomány-oktatás 1960 és 1997 között | 151 |
| Felmérések 1970 és 1997 között | 153 |
| A tanulók természettudományos tudása | 154 |
| Kulturális eszköztudás a természettudományos tárgyakban | 154 |
| Hogyan mértük a tanulók természettudományos tudását? | 154 |
| A tanulók tudásának jellemzése | 158 |
| A tudásvizsgálat célja és módszerei | 158 |
| Mit tudnak a 4. osztályosok? | 160 |
| MIt tudnak a 6. osztályosok? | 1667 |
| Mit tudnak a nyolcadik osztályosok? | 171 |
| Mit tudnak a 10. osztályosok? | 178 |
| Mit tudnak a 12. osztályosok? | 184 |
| A fiúk és a lányok tudása közötti különbségek | 187 |
| Amiben a lányok tájékozottabbak | 191 |
| Amit a fiúk tudnak jobban | 192 |
| Tudásgyarapodás az egyes évfolyamok között | 193 |
| Hogyan jellemezhető a tudásgyarapodás az általános iskolában? | 193 |
| Tudásnövekedés a középiskolában | 196 |
| A gyakorlati oktatás helyzete a teszteredmények tükrében | 199 |
| Mit árul el a Monitor '97 a diákság gyakorlati tudásáról? | 200 |
| Összegzés, következtetések | 203 |
| Irodalom | 208 |
| Andor Csaba - Vári Péter: Számítástechnika | 209 |
| A számítástechnikai kultúra változása | 211 |
| A tanulók számítástechnikai tudásána mérése | 213 |
| A teszt jellemzői | 213 |
| A számítástechnikai tudás szintjei | 216 |
| A tanulók tudásának jellemzése | 219 |
| Általános alapismeretek | 219 |
| Programhasználat és géphasználat | 222 |
| Programozási ismeretek | 224 |
| Az egyes évfolyamok közti teljesítménykülönbségek | 226 |
| A részteszteken elért eredmények | 227 |
| Teljesítménykülönbségek a település- és iskolatípus szerint | 229 |
| Hogyan változott a számítástechnikai tudás 1995-höz képest? | 233 |
| A háttérváltozók hatása a tanulói teljesítményekre | 237 |
| Teljesítménykülönbségek a számítástechnikai háttérváltozók szerint | 237 |
| A számítástechnikai tudás és a tanulói háttérváltozók | 251 |
| A tanulók számítástechnikával kapcsolatos beállítódásai | 257 |
| Bánfi Ilona: A háttéradatok elemzése | 265 |
| A háttérkérdőívek szerepe | 267 |
| A hazai és a nemzetközi kutatások tanulságai | 268 |
| A korábbi Monitor-felmérések | 270 |
| A háttéradatok és a tanulói teljesítmények elemzése | 276 |
| Településtípusok szerinti különbségek | 276 |
| Iskolatípusok szerinti különbségek | 289 |
| Nemek közötti különbségek | 295 |
| A szociokulturális és a szocioökonómiai státusbeli háttérváltozók hatása | 306 |
| Összegzés | 319 |
| Irodalom | 321 |
| Melléklet | 322 |
| Rövidítések | 327 |