Fülszöveg
Ezernyolcszázhatvankilencben Monet barátjával, Renoirral megfestette a La Grenouillére-t,
egy Szajna-parti helyet, ahova rengeteg párizsi járt vasárnaponként a folyóban fürdeni s csónakázni. Mallarmé szavaival arról volt szó, hogy: „ne a tárgyat fessük meg, hanem az általa keltett hatást". Az impresszionizmus létrejött a hivatalos Sálon elutasítása, a kritikusok rémült hangoskodása és a közönség gúnyolódása ellenére is. Egyre több botrányra lehetett számítani. 1874-ben a szárnyaikat bontogató művészek Nadar fotóműtermében megtartották első csoportos kiállításukat. Monet festménye, az Impresszió, a felkelő nap, csak fokozta a közönség felháborodását, s eközben új utat nyitott a művészi kifejezés terén. Később a csoport különvált Monet-tól, aki saját útján haladt tovább. „Sorozat"-festményeivel egy olyan új formát talált ki, amely lehetővé tette számára, hogy megjelenítse az idővel tovatűnő fény hatását. Ecsetvonásai egyre prizmásabbak lettek, s kihangsúlyozták műveiben a domináns...
Tovább
Fülszöveg
Ezernyolcszázhatvankilencben Monet barátjával, Renoirral megfestette a La Grenouillére-t,
egy Szajna-parti helyet, ahova rengeteg párizsi járt vasárnaponként a folyóban fürdeni s csónakázni. Mallarmé szavaival arról volt szó, hogy: „ne a tárgyat fessük meg, hanem az általa keltett hatást". Az impresszionizmus létrejött a hivatalos Sálon elutasítása, a kritikusok rémült hangoskodása és a közönség gúnyolódása ellenére is. Egyre több botrányra lehetett számítani. 1874-ben a szárnyaikat bontogató művészek Nadar fotóműtermében megtartották első csoportos kiállításukat. Monet festménye, az Impresszió, a felkelő nap, csak fokozta a közönség felháborodását, s eközben új utat nyitott a művészi kifejezés terén. Később a csoport különvált Monet-tól, aki saját útján haladt tovább. „Sorozat"-festményeivel egy olyan új formát talált ki, amely lehetővé tette számára, hogy megjelenítse az idővel tovatűnő fény hatását. Ecsetvonásai egyre prizmásabbak lettek, s kihangsúlyozták műveiben a domináns erőt. A Giverny-tó vízililiomairól készült festményein a levegő, a víz és a fény egyetlen folyékony közegként egyesül: a forma és a természet többé nem létezik, csak maga a festmény, előrevetítve a modernizmus eljövetelét. Ma Monet festményei a világon mindenhol a múzeumok értékes darabjai. A Givernyben lévő Vernon Múzeum, amelynek a könyv szerzője, Sophie Fourny-Dargére a kurátora, évente több ezer látogatót vonz. Ebben a kötetben a szerző tudása és rajongása egyesül Monet festményeinek kimeríthetetlen frissességével.
Monet, az impresszionista mozgalom atyja már fiatalon tudta, hogy élete a festészet lesz. A középosztálybeli család fia akkor érkezett meg Le Havreból Párizsba, amikor ott forrott a kulturális és művészi élet. Hamarosan Gleyre műtermében kezdett festészetet tanulni, ahol összeismerkedett és szoros barátságot kötött egy másik fiatal festővel, Pierre-Auguste Renoirral. Kiábrándulva az idejétmúlt, megkövesedett akadémista festészeti stílusból, új utak felfedezésébe kezdtek, a szabad ég alatt festettek, palettájuk kivilágosodott, s azon voltak, hogy megragadják a levegő, a víz és a fény múlékony hatását. Az impresszionista mozgalom hivatalosan Nadar fotóműtermében tartott csoportos kiállítással indult útjára. Monet-hoz és Renoirhoz többek között Sisley, Pissarro és Berthe Morisot csatlakozott. A kritikusok és a közönség fülsiketítő módon tiltakozott. A korábbi művészi forradalmakhoz hasonlóan, a mozgalom vezetői megelőzték saját korukat, s ezért meg kellett találniuk saját közönségüket. Monet-nak ebből az időszakból származó argenteuili, valamint a párizsi vasútállomásokról készült festményei legismertebb és legelismertebb alkotásai. Nemsokára azonban túlment az impresszionizmus esztétikai határain. Monet művészi célkitűzése nem volt más, mint megjeleníteni a víz és a fény állandóan változó hatását, valamint megmutatni ezeket a változásokat a különböző időszakaszokban. Célja megvalósítása érdekében kitalált egy új formát, a festménysorozatot. A roueni katedrálisról készült festményein egyfajta fénytörténetet vázol fel azáltal, hogy ugyanazt a beállítást különböző évszakokban és napszakokban is megfestette. Idősebb korában is aktív alkotói munkát végzett kezdődő vaksága és a családi tragédiák ellenére is. 1883-ban Givernybe költözött. Itt második feleségével, Alice Hoschedével együtt kertészkedéssel és festészettel foglalkozott. S itt születtek meg híres festményei a tündérrózsákról. Monet-nak a művészi tevékenység iránti elkötelezettsége mindig erős maradt. Élete végén ezt mondta magáról: „Csak két dologhoz értek: a festészethez és a kertészkedéshez."
Vissza