Kerek Istenfája

Fülszöveg

Kerek a világ, kerek az esztendő, s benne az emberélet ^
is Felkerekedünk e könyvben, hogy napról-napra végigjárva megtudjuk mit tartogat a minden reggelen jlji, ¦^^íjags. felvirradó Nap, miféle szent vagy jeles esemény, csoda-ková- ^^^tirJ^^ csolta szokás segít megélni az aznap bennünket is formáló, él- ^
tető tartalmát. Elmúlt életek sorsa és a mi mai életünk kereke együtt fordul, hogy a régi idők tapasztalásai, örömei-bánatai ^^
és bölcsessége bermünk gazdagodva öröklődjenek az utánunk '^t
jövőkre; a szertartássá nemesedett szokások eljátszása pedig siíj&s», erősíti bennünk az örök emberi összetartozást; összetartozást ^
a teremtett világgal, a külső, bennünket eltartó természet és a —I
vele rokon, de személyesebb belső, emberi természet között, s mindenekelőtt az Isten és ember között lévő láthatatlan, de létünket meghatározó, élő kapcsolatot. Ebben segítenek bennünket a szentek legendái, az ürmepek története, szokásjátékaink sokasága, azok magyarázata és szerves,... Tovább

Fülszöveg

Kerek a világ, kerek az esztendő, s benne az emberélet ^
is Felkerekedünk e könyvben, hogy napról-napra végigjárva megtudjuk mit tartogat a minden reggelen jlji, ¦^^íjags. felvirradó Nap, miféle szent vagy jeles esemény, csoda-ková- ^^^tirJ^^ csolta szokás segít megélni az aznap bennünket is formáló, él- ^
tető tartalmát. Elmúlt életek sorsa és a mi mai életünk kereke együtt fordul, hogy a régi idők tapasztalásai, örömei-bánatai ^^
és bölcsessége bermünk gazdagodva öröklődjenek az utánunk '^t
jövőkre; a szertartássá nemesedett szokások eljátszása pedig siíj&s», erősíti bennünk az örök emberi összetartozást; összetartozást ^
a teremtett világgal, a külső, bennünket eltartó természet és a —I
vele rokon, de személyesebb belső, emberi természet között, s mindenekelőtt az Isten és ember között lévő láthatatlan, de létünket meghatározó, élő kapcsolatot. Ebben segítenek bennünket a szentek legendái, az ürmepek története, szokásjátékaink sokasága, azok magyarázata és szerves, összefüggő rendszerük amely a régi ember számára maga volt a hétköznap: a legtermészetesebb életforma.
Napjaink kiürít,-mesterségesen üressé tett körforgásában a múlt ködébe vesző ünnepek újraélése, felélesztése segíthet életünk menetét visszaterelni a kizökkent kerékvágásba, hogy e zarándokúton ne örömtelen robotként, hanem a teremtést felfedező és megújító gazdaként élhessünk ízt kapva a megígért boldogságból, s mikor e földi „szekérről" le kell szálljunk, utunk végén az örök, el nem múló boldogság várjon bennünket
A kereszténység ünnepei kétezer év óta szenteket nevelnek; a magyar népi vallá-sosság-formálta ünnepeink is immár ezer éve magyar szenteket teremnek.
Molnár V. József évtizedek óta fáradhatatlanul járja a Kárpát-hazát, hogy e kimeríthetetlen kincsestárból merítve elénk hozza a régmúlt idők fényéből mindazt, ami a mai sötét korban is segíthet világosan látnunk. Bálint Sándor után a népi vallásosság szerelmeseként, mint krónikás meséli e kifogyhatatlan bőségszaru ünnepeiről mindazt, amit eleink ránk hagytak. Korábbi műveiben az „Emberélet szentségét" a világot leíró formák, az ősképek rendszerét, a „Világ-virágot" az ebből szervesen kinővő gyermekrajzok üzenetét, az „Újraszülető világot" s az esztendő körének ünnepeit, a „Kalendráiumot" ajándékozta nekünk. Jelen művében az esztendő ünnepei é^z ősképek, a „világ térképe" a gyermekrajzok bennünk is újraszülető időtlen üzenete és az emberélet szentsége mind egyetlen szerves, élő egészként mutatja nekünk napról-napra kerekedő arcát, hogy amint most még csak ,itükör áhal homályosan" ismerve a kerek világot és vele-benne az idő kerekét, úgy majdan szemtől-szemben találkozhassunk azzal, Al<i mindezt teremtette Vissza