1.063.182

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Győri tanulmányok 21.

Tudományos szemle

Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a könyvből:

"A Pannonhalmi Bencés Főapátság Győr megyei gazdaságainak sorsa az 1945. évi földreform után A bencés birtokok gazdasági szervezete Története során a földbirtok kétségtelenül... Tovább

Előszó

Részlet a könyvből:

"A Pannonhalmi Bencés Főapátság Győr megyei gazdaságainak sorsa az 1945. évi földreform után A bencés birtokok gazdasági szervezete Története során a földbirtok kétségtelenül csak az egyik, bár meghatározó súlyú jövedelemforrást jelentette az egyházak számára. Az egyházi birtokok a kötött, vagy korlátolt forgalmú birtokok közé tartoztak, de sohasem személyhez, hanem javadalomhoz kötődtek. A Magyarországon jelentősebb birtokkal rendelkező szerzetesrendeket (bencés, ciszter, piarista) azonban nem az egyházi nagyjavadalmasok (érsekségek, püspökségek, káptalanok, prépostságok) között tarthatjuk számon. Kegyúri terheket ugyan e birtokok is viseltek, de egyházi közterheket (a papság kongrua-járadékához történő hozzájárulás, közös püspökkari költségek) nem.1 A török után újjáéledt magyar bencés kongregáció öt apátságból állott: a pannonhalmi főapátság vezetése alá a tihanyi, bakonybéli, dömölki és zalavári monostorok tartoztak. A bencés rendi uradalmak hét megyében helyezkedtek el: a főapátsághoz tartozóak Győr, Komárom,' Pozsony, a fiókapátságok gazdaságai pedig Somogy, Zala, Veszprém és Vas megyék területén. (1942-ben Lónyay Elemér herceg és felesége, Stefánia főhercegnő ráfizetéses bodrogolaszi birtokukat a rendre bízták, s az vállalta is e Zemplén megyei gazdaság rendbe hozását.) A fő gazdasági cél a Rend magyarországi működését betiltó II. József-féle rendelet után, az 1802. évi visszaállítást követően „tanítói rendi jelleget öltött"2 „Pannonhalmi Szent Benedek-rend" intézményeinek ellátása, fenntartása volt. A (Zalavárral együtt) mintegy hatvanezer kataszteri holdat kitevő birtok célvagyonként alapul szolgált az öt apátság, a két főiskola (teológiai, illetve tanárképző), a gimnáziumok és székházak (számuk 1945-ben kilencre emelkedett), valamint a Rend által pasztorált községek elemi iskolái, plébániái, templomai és kápolnái fenntartására. Az öt apátság uradalmai e célkitűzésnek alárendelten, a központi gazdasági szervek irányításával működtek. A bencés monostorok gazdasági kapcsolatainál, a külső irányultság mellett, előtérben állott a rendi gazdaságok egymás közötti gazdasági összeköttetése. A belső gazdasági kapcsolatok nem csak a pénzbevételek megszabott hányadának a központi pénztárba történő befizetésére korlátozódtak, hanem elsősorban a termelés és bizonyos területeken az értékesítés összehangolását is jelentették." Vissza

Tartalom

Fülöp Éva Mária: "Megindult a föld lábunk alatt..." 5
A Pannonhalmi Bencés Főapátság Győr megyei gazdaságainak sorsa az 1945. évi földreform után
GYŐR MÚLTJA
Lővei Pál: A győri Liszt Ferenc utca 1. alatti „Curia Nobilitaris" 45
Molnár László: Győr városa és a posta 61
Szabó Péter: Győri tüzérek a Donnál 85
RECENZIÓ
Márfi Attila: Győr története a kezdetektől napjainkig 133
Németh Ildikó: A magyar iskola első évszázadai 140
Németh István: Katonai igazságszolgáltatás a királyi Magyarországon a XVI-XVII. században 142
Polgár Tamás: Tudományszervezés-Töténetkutatás-Forráskritika 146
Tuba László: A régi - új Arrabona 149
Turbuly Éva: Tanulmányok Csatkai Endre emlékére 152
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem