Molnár Lajos madárgyűjteménye

Fülszöveg

Molnár Lajos hírneves ornitológus molnaszecsődi házának egyik szobájában berendezett "múzeumát" a kortárs szemtanú - Csaba József - leírása alapján járhatjuk be. E helyiségben mind az öt világrész ornisa képviseltette magát.
A madarak hatalmas üvegszekrényekben, biológiai csoportok szerint voltak felállítva. A baloldali sarokban nyitott tárlón szép tengeri kagyló- és csigagyűjtemény. Itt láthattuk a struccnak egy tojását, mely hússzor nagyobb a házityúkénál. Amott két szép madár, mindkettő az Amazonas vidékéről való: királykeselyű és hokkó.
A szoba közepén álló asztalkán hatalmas túzokkakas ékeskedett. Előtte üvegdobozokban a madárvilág törpéi, a kolibriknek mintegy száz faja. Közülük egyik-másik alig nagyobb a lódarázsnál. Pazar drágakősorozat, mert amint fény éri őket, pompás színekben csillognak.
A fal mellett körben öt üvegszekrény állt. Az elsőben hazai éneklők, köztük több ritkaság, a mellette levőben már egzotikus madarak. OItt hívta fel magára a figyelmet a szép sárga színben ékeskedő brazíliai tukán, a perui sziklakakas, az ázsiai tarkafácán és Szumátra, Jáva, Celebes sok-sok színes papagája. Az ezután következő szekrényben száznál jöval több szárnyas közül a himalájai fácán, az abesszíniai holló és az ausztráliai paradicsomszarka érdemelt különös figyelmet. Most a még ritkább paradicsommadarak következtek, Molnár Lajos kedvencei. Nem is csoda, mert náluk szebb állatokat elképzelni sem lehet. Közülük is legszebb a vörös paradicsommadár: feje fémzöld, kissé domborodó bóbitával, háta és melle sárga, torka smaragdzöld, szárnya vörösesbarna színben játszik. Az utolsó szekrényben jobbára hideg északi tengerek sarkvidéki madarai kerültek.
Az ifj. Molnár Lajos által művészien megfestett háttérben tengerész-, sziklás partokkal, ami a Herman Ottó által oly szépen leírt norvégiai madárhegyek tájait juttatja eszünkbe. Bagolyfélék, nappali ragadozók, havasi fajd, északi búvárok, alkák, hundák, sirályok és a többi sok-sok madár mind a maga természetes környezetében volt kitűnően tanulmányozható.
A gyűjtemény egy részét a háború után szülővárosa megmentette a biztos pusztulástól. Most, halálának 55. évfordulóján a körmendi Olcsai Általános Iskola a nagy értékű ritkaságokat tudományosan feldolgoztatta, állandó kiállításán bemutatta, e könyvvel pedig a város falain kívül is népszerűsíti a már-már feledésbe merült természettudóst, gyermekeink méltó példaképét. Vissza