Szigorúan ellenőrzött evangélium I-II.

Előszó

A totalitárius társadalmi struktúrák természetüknél fogva arra törekszenek. hogy az őket létrehozó eszmerendszer minden valós vagy véle ellenfélét kiszorítsák, végső soron megsemmisítsék. Mivel az eszméket emberek képviselik, a harc emberek ellen irányul a .szent" eszme zászlaja alatt. Mint köztudott, a huszadik századi kommunisztikus rendszerekben a legkevésbé harcias és mégis legnehezebben legyűrhető ellenfélnek a kommunizmus számára a vallás bizonyult. Az európai, karibi, afrikai és ázsiai totalitariánizmusok forradalmi lendülete a „kizsákmányolók" mellett a keresztyén, iszlám és buddhista rétegeket s azok szellemi irányítóit, a papokat célozta meg elsődlegesen. Az ún. kizsákmányoló osztályokat viszonylag hamar meg lehetett semmisíteni. a vallást azonban - hiába igyekeztek bizonyítani, hogy az a kizsákmányolás egyik eszköze - nem sikerült az ún. kizsákmányolókkal együtt megszüntetni. Abban, hogy ezek a kommunisztikus rendszerek válságba kerültek és végül többségük összeomlott, a külső politikai és külső-belső gazdasági tényezők mellett nem csekély szerepe volt a vallásoknak és vallási vezetőknek. Az európai „népi demokráciákban" a keresztyénségnek. leszűkítve a keresztyénség felekezetekre és intézményekre lebontható formáinak, az egyházaknak meghatározó szerepük abban, hogy ezen társadalmakon belül az egységesítő politikai harc kudarcot valljon. Az egyházak léte arra kényszerítene a kommunista államapparátust, hogy komoly szellemi és anyagi energiát fektessen ezen intézmények ellenőrzésébe s a perspektivikusan számokra kijelölt megsemmisülésig folyamatos és hatékony „átnevelésükbe".
A kommunista államok ideológiája a vallással kapcsolatban formálisan a 18. századi felvilágosodás azon eszméjéből indult ki, amit a protestantizmus egyik radikális irányzata, a puritanizmus képviselt, mielőtt más irányzatok is erre építettek volna. A lelkiismereti szabadság eredeti formájában a páli evangélium elképzelését veszi figyelembe: a keresztyén embernek mindent szabad, de nem minden használ Az ehhez kapcsolódó másik legendássá vált nézet, a .szabad egyház a szabad államban" szintén protestáns gondolat, hiszen valójában visszaalakulást - re-reformációt jelent - a Nagy Konstantin előtti keresztyénség kissé idealizált világához. Vissza