A magyar társadalom története az őskortól az Árpádkorig

Előszó

E munka tárgya a magyar társadalom történetének legkorábbi szakasza. Ehhez képest bemutatja az ősi osztálynélküli társadalmat, annak felbomlását s a helyén létrejött osztálytársadalmat.
A tárgy természetéből folyik, hogy a munkában nagy szerepet játszanak a feltevések, annál nagyobbat, minél korábbi időről van szó. Ez azonban a legkevésbé sem jelenti egyéni önkény érvényesülését a tárgy feldolgozásában. Az ismeretlen tényeket pótló történeti feltevések szükségszerűen, vagy legalább több-kevesebb valószínűséggel erednek az ismert történeti tényekből. E kapcsolat alapja a társadalom törvényszerű szerkezete és fejlődése. Ennek ismerete lehetővé teszi, hogy ismert történeti tényekből ismeretlenekre következtessünk. Rég elmúlt társadalmi alakzatokat fel lehet támasztani egyedül fentmaradt munkaeszközeik ismeretében.
Ismereteink a társadalmi törvényszerűségek tekintetében ma sokkal gazdagabbak, mint voltak akkor, amikor a társadalmi fejlődés klasszikus képe kialakult. Ez magyarázza, hogy a társadalom feljődésmenetének megrajzolásánál jelen munka bizonyos mértékben eltér a klasszikus felfogástól. Az eltérés annak felismerésében gyökerezik, hogy az osztályrend fejlődése és kifejlődése korábbi fokon játszódott le, mint azt a klasszikus nézet feltette és a rendelkezésre álló történeti anyag alapján feltehette. Mai tudásunk szerint a gazdagok és a szegények ellentéte feltűnik már a nomád pásztortársadalomban s már ennek szervezete felöleli a katonai demokrácia alakját. Sőt néha már ez a társadalom átalakul osztálytársadalommá és kifejleszti a "nomád állam" tünékeny alakját. Az osztálytársadalom és az állam pedig, mint a társadalom normális formája, illetve intézménye, már az ekés földművelés korában megjelenik. Vissza