Előszó
Az empirikus vizsgálatról beszámoló szakdolgozat szerkezetét maga a kutatási folyamat jelöli ki, ezért mi is ezt a folyamatot követjük, amikor leírjuk a dolgozat egyes elemeit. Először minden...
Tovább
Előszó
Az empirikus vizsgálatról beszámoló szakdolgozat szerkezetét maga a kutatási folyamat jelöli ki, ezért mi is ezt a folyamatot követjük, amikor leírjuk a dolgozat egyes elemeit. Először minden szerkezeti egységet külön jellemzünk, mégpedig három szempontból:
• Először egy rövidebb kutatásmódszertani emlékeztetőt adunk. Csupán azokat a pontokat emeljük ki, amelyekre a dolgozat megírásakor különös figyelmet kell fordítani, hiszen az egyéb tudnivalókat a szakirodalom részletesen tárgyalja (pl. Ágoston, Nagy és Orosz. 1979: Csíkos, 2000: Falus és Ollé, 2000: Falus, 1993). Az emlékeztetőt mindig dőlt betűvel szedtük.
• Ezt követi az adott egység szövegének jellemzése. Részletesen megmutatjuk, hogy a kutatás egyes lépéseinek hogyan kell megjelenniük a dolgozatban magában. Itt elsősorban a tudományos publikációkra jellemző nemzetközileg elfogadott követelményeket vettük alapul (pl. Eco, 1992; Girden, 1996; McCrimmon, 1984; Sternherg. 1988; Swales, 1990; Szabó, 1997). A hazai szakdolgozati útmutatók adhatnak további ötleteket, de ezek gyakran intézmény- és területspecifikusak (pl. Balogh, 2000; Görgényi és Palágyi; 1989; Máthé-Tóth és Kiss, 1996; Z. Karvalics, Zsoldos és Demmierné, 1989).
• Végül a hibaforrások azonosításához adunk segítséget ellenőrző kérdések megfogalmazásával. E kérdéseket vastag betűvel emeltük ki.
A dolgozat elkészítésének „mechanikai" kérdéseit, formai és nyelvi követelményeit az utolsó részben tárgyaljuk. A szakdolgozat szerkezetének áttekintését az 1. Függelékben közöljük. Mellékletként szerepeltetjük a szakdolgozatnak alapul szolgáló vizsgálat főbb paramétereit a szakdolgozat-értékelés kritériumait és a Magyar Pedagógia publikációs stílusának kivonatát.
Vissza