1.062.087

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Moliére vígjátékai 7.

A szeleburdi/A kelletlenek/Scapin Csinyei/A siciliai

Moliére vígjátékai 7.
Szerző
Fordító
Budapest
'Moliére : Moliére vígjátékai 7. ' összes példány
Kiadó: Kisfaludy-Társaság
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött keménykötés
Oldalszám: 496 oldal
Sorozatcím: Moliére vígjátékai
Kötetszám: 7
Nyelv: Magyar  
Méret: 18 cm x 12 cm
ISBN:
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Részlet a könyvből:
De kétségbeesni még sincs tán okom: megnyugtat az, hogy te segítni fogsz. Tudom, hogy cselben gazdag szellemed nem ismer olyat, mi nehéz neki; szolgák királya czizmet érdemelsz, s a Föld kerekjén...
Mascarille. Eh! elég a szép szó! Szegény fejükre ha szükség vagyon: Hasonlithatlan, kedves a nevünk; De máskor, legkisebb boszankodás gazember czimet szór ránk.
Lélie. Nem érdemeltem e kifakadást. De most beszéljünk szép rabomrul inkább. Mondd, ennyi bájtól nem indul-e meg a legkeményebb, legvadabb kebel? Nekem beszéde s arcvonásai elég bizonyság, hogy nemes szülött; Alant sorsába rejti csak az ég, de nem származtatá ott, úgy hiszem.
Mascarille. Milyen regényes bogarak ezek! De pandolfe úr majd mit mond mind ehhez? Ön atyja ő (úgy mondja legalább). Jól tudja, mily epés természetű, és milyen szépen összeszidja önt, Ha pajkossága szúrja a szemét. Alkúba lépett Anselm úrral is, hogy Hippolyte-ját adja nőül önnek; Azt képzeli, hogy észre hozni önt a házasság lesz... Tovább

Fülszöveg

Részlet a könyvből:
De kétségbeesni még sincs tán okom: megnyugtat az, hogy te segítni fogsz. Tudom, hogy cselben gazdag szellemed nem ismer olyat, mi nehéz neki; szolgák királya czizmet érdemelsz, s a Föld kerekjén...
Mascarille. Eh! elég a szép szó! Szegény fejükre ha szükség vagyon: Hasonlithatlan, kedves a nevünk; De máskor, legkisebb boszankodás gazember czimet szór ránk.
Lélie. Nem érdemeltem e kifakadást. De most beszéljünk szép rabomrul inkább. Mondd, ennyi bájtól nem indul-e meg a legkeményebb, legvadabb kebel? Nekem beszéde s arcvonásai elég bizonyság, hogy nemes szülött; Alant sorsába rejti csak az ég, de nem származtatá ott, úgy hiszem.
Mascarille. Milyen regényes bogarak ezek! De pandolfe úr majd mit mond mind ehhez? Ön atyja ő (úgy mondja legalább). Jól tudja, mily epés természetű, és milyen szépen összeszidja önt, Ha pajkossága szúrja a szemét. Alkúba lépett Anselm úrral is, hogy Hippolyte-ját adja nőül önnek; Azt képzeli, hogy észre hozni önt a házasság lesz képes egyedül; s mihelyt megtudja, hogy megvetve az ő választottját, másnak hódol ön, s bolond szerelme végzetes hatalmán köteles szófogadása megtörik: Az isten tudja, mily vihart kerit, s mily szép beszéddel tartja jól fülét. Vissza

Témakörök

Moliére

Moliére műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Moliére könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem