kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Műszaki Könyvkiadó Kft. |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
Oldalszám: | 207 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 24 cm x 18 cm |
ISBN: | 963-16-2654-7 |
Megjegyzés: | Tankönyvi szám: MK-1304101/I. Fekete-fehér ábrákkal. |
Előszó | 11 |
A nukleinsavak szerkezete és módosítása | 13 |
Bevezetés | 13 |
A genetikai információ tárolása és átadása | 15 |
A nukleinsavak funkciói | 16 |
A kémiai szerkezet, bázisösszetétel | 16 |
A DNS bázisösszetétele követi a Chargaff-szabályokat | 20 |
A nukleinbázisok ionizációs állandói | 21 |
A nukleinbázisok lehetséges tautomer formái | 22 |
A DNS kettős hélix szerkezete | 22 |
Az eredeti Watson-Crick-szerkezettől eltérő DNS-molekulák | 25 |
A DNS mérete | 30 |
A nukleinsavak denaturációja és renaturációja | 30 |
A kettős hélix stabilitását biztosító hatások | 32 |
A nukleinsavak izolálása oldószerekkel | 33 |
A nukleinsavak kromatográfiája | 34 |
A DNS elektroforézise | 35 |
A nukleinsavak szelektív festése | 36 |
Az ún. Southern blotting (átitatás) specifikus DNS-szekvenciák kimutatására alkalmas | 36 |
A northern és western blotting (átitatás) technikája | 37 |
Ultracentrifugás módszerek a nukleinsavak szétválasztására | 38 |
A szuperhelikális DNS | 40 |
A DNS természetes körülmények között rendszerint negatív szuperhélix formában van | 42 |
Dezoxi-oligonukleotidok kémiai szintézise | 43 |
A restrikciós endonukleázok | 45 |
DNS-szekvenálási módszerek | 47 |
Automatizált stopnukleotida módszer | 51 |
DNS-szekvenálás hibridizálással | 52 |
A restrikciós endonukleázok és a DNS-ligáz szerepe a génsebészet kialakulásában | 54 |
A klónozó vektorok | 55 |
Egy gén kiválasztása a géntárból | 61 |
Adott DNS-szekvenciák megsokszoroz ása az ún. polimeráz láncreakció segítségével | 63 |
Génkifejeződés mRNS-ről készített cDNS segítségével | 67 |
Idegen DNS bevitele emlőssejtekbe | 69 |
A rekombináns fehérjék termelésének gyakorlati következményei | 70 |
Transzgénikus állatok | 71 |
Az embrionális őssejtek manipulációja idegen génekkel | 73 |
Transzgénikus növények | 75 |
A génterápia | 82 |
Speciális fehérjék előállítása helyspecifikus mutagenezissel | 83 |
A fehérje- és DNS-alapú technikák összefüggése | 85 |
A transzkripció | 87 |
A transzkripció fogalma és a "centrális dogma" | 87 |
Az RNS-polimeráz | 88 |
A transzkripció kezdete és vége | 89 |
Az iniciátorhelyek azonosítása | 90 |
Az RNS-polimeráz alegysége és a promóter helyek felismerése | 91 |
A DNS-lánc széttekerése az RNS-szintézis megkezdése előtt | 93 |
Az RNS-szintézis láncnövekedési fázisa | 93 |
Az RNS-szintézis befejezése (terminációja) | 95 |
A naszcens tRNS és rRNS utólagos módosulása | 97 |
A transzkripció az eukarióta sejtekben | 99 |
RNS-polimerázok az eukarióta sejtekben | 100 |
Az eukarióta DNS promóter régióinak szerkezete | 101 |
Az aktív transzkripciós komplex kialakulása | 102 |
A starthelytől távol elhelyezkedő hatásfokozó szekvenciák befolyása az átírásra | 105 |
A prekurzor mRNS transzkripció utáni módosulása | 106 |
Az eukarióta mRNS utólagos poliadenilációja | 107 |
Az eukarióta mRNS szerkesztése | 107 |
Intronok és exonok az eukarióta génekben | 109 |
A kis nukleáris RNS szerepe | 113 |
Az önszerkesztő RNS és a katalitikus RNS | 115 |
Az L19 RNS-molekula nukleáz- és polimerázaktivitása | 118 |
Mekkora a legkisebb katalitikusan aktív RNS-molekula? | 119 |
Vélhetően az önszerkesztés az ősibb, míg a spliceosoma által katalizált az újabb folyamat | 120 |
Az evolúció talán az RNS kialakulásával kezdődött | 122 |
A transzláció | 123 |
A messenger RNS felfedezése | 123 |
Az mRNS bázisösszetétele | 124 |
A genetikai kód | 124 |
A genetikai kód megfejtése | 127 |
A genetikai kódszótár | 131 |
A transzfer RNS szerkezete és működése | 133 |
A tRNS-molekulák keletkezése | 137 |
Az aminosavak aktiválása és kötődése a specifikus tRNS-molekulákhoz | 139 |
A kodon-antikodon felismerés | 142 |
A szupresszor tRNS-ek | 144 |
A riboszóma szerkezete | 146 |
Az mRNS leolvasásának és a fehérjeszintézisnek az iránya | 151 |
A fejérjeszintézis iniciálása | 152 |
A fehérjeszintézis elongációs szakasza | 154 |
A fehérjeszintézis sebessége és hibamentessége | 155 |
A peptidkötés kialakulása és a tRNS, valamint az mRNS transzlokációja | 157 |
A fehérjeszintézis befejezése | 159 |
Az antibioptikumok hatása a fehérjeszintézisre | 160 |
Az eukarióta és prokarióta fehérjeszintézis összehasonlítása | 161 |
A transzláció szabályozása és gátlása eukariótákban | 162 |
A fehérjék keletkezése és transzlokációja a sejtben | 164 |
A fehérjeláncok természetes feltekeredése | 168 |
A glikoproteidek | 170 |
A vezikuláris transzport és a Golgi-készülék | 172 |
A vezikuláris transzport kulcsfontosságú folyamatai | 175 |
Az endoplazmatikus retikulumban maradó fehérjék | 176 |
Az enzimek lizoszómákba jutásának irányítása | 177 |
Fehérjetranszport a baktériumokban | 178 |
A mitokondrionális fehérjék szintézise | 180 |
A kloroplasztisz fehérjéinek szintézise | 181 |
Fehérjék a peroxiszómákban | 182 |
Hogyan jutnak be a fehérjék a sejtmagba? | 183 |
A citoszolban maradó fehérjék | 185 |
A plazmamembrán külső részéhez kapcsolódó fehérjék | 187 |
Receptormediált endocitózis | 188 |
Az endocitózis révén összegyűjtött fehérjék és receptorok osztályozása a savas endoszómákban | 190 |
Vírusok, toxinok és az endocitózis | 191 |
A fehérjék lebontása a sejtekben | 194 |
Irodalomjegyzék | 197 |
Név- és tárgymutató | 201 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.