Előszó
Részlet a kötetből:
"Mókuska, igazi nevén Tóth Klára, ott ült fent a szilvafa tetején és vígan ette a fa zamatos, hamvas gyümölcsét. Hallotta ugyan, hogy a házból nevén szólítják, de rá sem...
Tovább
Előszó
Részlet a kötetből:
"Mókuska, igazi nevén Tóth Klára, ott ült fent a szilvafa tetején és vígan ette a fa zamatos, hamvas gyümölcsét. Hallotta ugyan, hogy a házból nevén szólítják, de rá sem hederített:
- Majd közelebb jönnek, ha van valami mondanivalójuk - gondolta.
És ebben nem is tévedett.
A kiabáló hang csakugyan közeledett és megállt közvetlenül a fa alatt.
- Már megint a fán van, Mókuska? - kérdezte ingerülten.
- Eltalálta! - nevetett Klári.
- Ne nevessen, hanem jöjjön le azonnal! Értette? Nem szégyeli magát nagy leány létére fákon mászkálni, mint valami neveletlen kamasz.
- Mikor én most vagyok a kamaszkorban - mentegetődzött Klári.
- Ne feleselgessen, hanem jöjjön le azonnal!
- Helyes, - mondta Klári - de előbb ezt az óriási-szilvát ledobom magának. Hopp vigyázzon! Fogja ki kisasszony!
A szilva leröpült egyenesen a kisasszony orrára és leütötte onnan az aranykeretes szemüveget, mely ezer darabra törve, hevert a földön.
- Óh, igazán véletlenül történt - mentegetődzött Klári."
Vissza