Buzanemesités

Előszó

A buzanemesitésnek eszméje két év óta sokat foglalkoztatja hazánk mezőgazdáit. Az eszme nem új: Angol, Francia és Németországban évtizedek előtt felmerült; kétségtelen azonban, hogy hazánkban feltűntekor azonnal általán oly nagy horderejűnek ismertetett fel, mely megérdemli, hogy mezőgazdáink legképzettebbjei komolyan foglalkozzanak annak eldöntésével: helyes-e az eszme, kivehető-e s ad-e és mekkora hasznot annak gyakorlati alkalmazása? Mert valóban, ha azon reményeknek, miket némely túl vérmesek a búzanemesítés haszna iránt táplálnak, csak tizedrésze valósul, akkor hazánkban egy jövedelmi többletnek forrása nyílt meg, mely évenként több millió frttal gyarapítja a közjólétet; ellenben ha az eszme körül megindított mozgalom nem egyéb üres humbugnál, akkor a félrevezettetés erkölcsi vétségén kívül kárba ment sokaknak fáradsága, pazarolva lett költsége és területe. Az eszmének sokoldalú megvitatása tehát felette szükséges. Jöjjünk mielébb tisztába, mily helyet osszunk ki neki mezőgazdaságunk feladatai között. Nyissuk meg mielébb a forrást, ha az csakugyan forrás és terjesszük annak ismeretét és alkalmazását, mert elszegényedett hazánkra nagyon is ráfér, hogy fokozott eréllyel mielébb jólétre emeljük; ellenben ejtsük el mielébb, ha az csalárd agyrém, hogy ne terjedjen tovább az ámítás hulláma s ne vonja el figyelmünket egyéb hasznos feladatok megoldásától. És itt ágy találom, hogy a gyakorlat messze eléje futott az elméletnek, vagy inkább: az elmélet túlságosan késedelmezik világot vetni és utat törni a gyakorlat előtt. Vissza