Önéletrajz

Fülszöveg

BEVEZETÉS
Négy vagy öt évvel ezelőtt néhány igeii közeli munkatársam arra biztatott, hogy írjam meg életem történetét, én pedig elhatároztam, teljesítem a felkérést. Munkához láttam, de alig fejeztem be az első ívet, amikor zavargások törtek ki Bombayben, és fel kellett függesztenem az írást. Majd olyan események sora következett, melyeknek végén a jéravdái börtönbe kerültem. Dzsajrámdász ur, egyik rabtársam arra kért, hogy tegyek félre minden mást, és fejezzem be önéletrajzomat. Én azonban azt válaszoltam neki, tanulni szeretnék, amihez már a programot is elkészítettem, és amíg azt be nem fejeztem, nem kezdhetek másba. Az igazság az, hogy ha letöltöttem volna Jéravdában a teljes büntetésemet, önéletírásomat még ott befejezhettem volna, amikor azonban a munka befejezéséhez még egy év hiányzott, szabadon engedtek Ekjcor Ánand szvámí megismételte indítványát, hogy írjam meg önéletrajzomat, és mivel már befejeztem a dél-afrikai szatjágraha történetét, eljött az alkalom, hogy valóban... Tovább

Fülszöveg

BEVEZETÉS
Négy vagy öt évvel ezelőtt néhány igeii közeli munkatársam arra biztatott, hogy írjam meg életem történetét, én pedig elhatároztam, teljesítem a felkérést. Munkához láttam, de alig fejeztem be az első ívet, amikor zavargások törtek ki Bombayben, és fel kellett függesztenem az írást. Majd olyan események sora következett, melyeknek végén a jéravdái börtönbe kerültem. Dzsajrámdász ur, egyik rabtársam arra kért, hogy tegyek félre minden mást, és fejezzem be önéletrajzomat. Én azonban azt válaszoltam neki, tanulni szeretnék, amihez már a programot is elkészítettem, és amíg azt be nem fejeztem, nem kezdhetek másba. Az igazság az, hogy ha letöltöttem volna Jéravdában a teljes büntetésemet, önéletírásomat még ott befejezhettem volna, amikor azonban a munka befejezéséhez még egy év hiányzott, szabadon engedtek Ekjcor Ánand szvámí megismételte indítványát, hogy írjam meg önéletrajzomat, és mivel már befejeztem a dél-afrikai szatjágraha történetét, eljött az alkalom, hogy valóban ennek kezdjek neki, és elküldjem a Nftvadzsívan folyóiratnak. Ánand azt szerette volna, ha külön könyvet írok, nekem azonban nincs elég időm erre. Hetenként egy-egy fejezetet viszont meg tudtam volna írni, és mivel már korábban elköteleztem magam, hogy hetente küldök valamit a folyóiratnak, miért is ne az életem történetét írnám meg nekik? Ánand elfogadta javaslatomat, így munkához láttam.
Egyik istenfélő barátomnak azonban kételyei támadtak, amelyeket meg velem az egyik hallgatási napomon.
- Mi bírta rá önt erre a kalandra? — kérdezte tőlem. — Az önéletírás nyugati szokás, és én nem tudok egyetlen keleti emberről sem, aki megírta volna élete történetét, néhány kivételtől eltekintve, akik nyugati hatás alá kerültek, és mit fog megírni? Vajon ha holnap elveti azokat az elveket, melyeket ma vall, vagy ha a jövőben felülbírálja mai terveit, akkor nem csapja-e majd be, azokat, akik az ön tanításának tekintélyére, az ön szavaira és írásaira támaszkodnak? Nem gondolja, hogy jobban tenné, ha semmilyen számadást nem. készítene az életéről, legalábbis egyelőre?
E szavak elgondolkodtattak. Nem is valódi önéletrajzot szándékozom tehát írni, csupán el szeretném mesélni az igazsággal tett kísérleteim történetét és mivel e tapasztalások egész életemet áthatják, így történetem valóban önéletírás jellegét ölti majd magára.
7 Vissza