1.062.767

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Színes irodalom 10.

A gimnáziumok és szakközépiskolák 10. évfolyama számára

Szerző
Szerkesztő
Lektor
Budapest
Kiadó: Krónika Nova Kiadó Kft.
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 287 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 978-615-5205-05-7
Megjegyzés: Színes és fekete-fehér fotókkal, reprodukciókkal illusztrálva. Tankönyvi száma: KN 0020/2.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó


A felvilágosodás
„MERJ GONDOLKODNI!"
A felvilágosodás a polgári társadalom megteremtését előkészítő eszmerendszer, mely nagyjából a 18. századdal esett egybe. Az új világszemlélet új... Tovább

Előszó


A felvilágosodás
„MERJ GONDOLKODNI!"
A felvilágosodás a polgári társadalom megteremtését előkészítő eszmerendszer, mely nagyjából a 18. századdal esett egybe. Az új világszemlélet új gondolkodói magatartást is jelentett: a józan emberi ész szabadságát, az évszázados tekintélyelvek kötöttségével szemben a gondolkodás merészségét.
Az európai filozófia történetében ez a vallási kötöttségektől mentes gondolkodás hosszú történeti fejlődés eredménye. Az emberi ész erejére támaszkodó szabad vizsgálódás, a kritikai gondolkodás a reneszánszig nyúlik vissza. Később, a 16. és 17. században a természettudomány nagy felfedezései, az ipari termelés fejlődése, az angol polgári és ipari forradalom újabb ösztönzést adtak a gondolkodás szabadságának. Kopernikusz, Kepler, Galilei működése eredményeképpen az emberiség világképe, a világról alkotott felfogása gyökeresen átalakult: a geocentrikus világképet a heliocentrikus váltotta fel. Newton (nyúton; 1642-1727) angol fizikus pedig a tömegvonzás törvényének felfedezésével már az egész világegyetem működésének matematikai képletét állította fel.
A felvilágosodás eszmerendszerének egyik forrása az angol filozófia volt. Az angol Bacon (békn; 1561 -1626), Locke (lok; 1632-1704) és Dávid Hume (hjum; 1711-1776) dolgozták ki az ún. empirikus ismeretelméleti módszert, felfogást Szerintük a világ tudományos megismerése az érzéki tapasztalatokon nyugszik; a tudós feladata a tapasztalati adatok ésszerű feldolgozása, az igazság próbaköve pedig a kísérlet. Az empirizmus szerint ismereteink végső forrása a tapasztalat, az érzékelés: a világ tárgyainak az ember érzékszerveire tett hatása. Módszere az indukció: az egyes adatokból
a tudományos általánosí-
&táshoz való eljutás. A valóság megismerésének ez az útja - természetesen - szemben áll a vallásos kinyilatkoztatáson alapuló hittel.
Locke nevezetes állítása: „Nincs semmi az értelemben, ami nem volt előbb az érzékletben."
¦ Immánuel Kant (1724-1804) német filozófus 1784-ben - visszatekintve a fény századára - a „Mi a felvilágosodás?" kérdésre azt válaszolta: a felvilágosodás az ember kiszabadulása önhibájából előállt gyámoltalanságából, abból a helyzetből, hogy valaki más vezetése nélkül ne tudjon gondolkodni. Ezért lett a felvilágosodás jelszava Horatius biztatása: „Sapere aude!"(szapere aude):„Merj gondolkodni!" (Levelek első könyve 2. - Lolliushoz)
A felvilágosodás egy másik kiindulópontja a racionalizmus. Az újkori racionalizmus alapelveit a francia Descartes (dékárt; 1596-1650) dolgozta ki Értekezés a módszerről (1637) című tanulmányában. Míg Bacon főleg a fizika eredményeiből indult ki, Descartes a matematikát tartotta a legtökéletesebb tudománynak. Úgy gondolta, hogy minden más tudományt is a matematika mintájára kell felépíteni. Nem tagadta ugyan a tapasztalat jelentőségét, de nem ezt tartotta az ismeretek egyetlen forrásának. Azt hirdette, hogy az értelem, a ráció ismereteink végső forrása. Felfogása szerint - szemben az empirikusokkal - a logika és a matematika alapvető fogalmai és elvei az emberekkel velük születtek, nem pedig tapasztalati eredetűek. Az empirikus indukcióval szemben Descartes-nál a dedukciónak van kiemelt jelentősége: az általánostól kell eljutni az egyes, az egyedi megismeréséhez. Descartes nyomán a felszabadult gondolkodás a legfőbb érték rangjára emelkedett a művelt emberek körében.
A felvilágosítók a 18. századot „a legokosabb századnak"tartották, s azt képzelték, hogy minden társadalmi baj fő oka a tudatlanság. Ebből logikusan következik mind a tudományok lendületes fejlesztésének, mind az új tudományos ismeretek terjesztésének programja.
A felvilágosodás gondolkodói az emberi ész ítélőszéke elé idéztek mindent, s ami ésszerűtlennek bizonyult, azt elvetették. Mindenekelőtt a tételes vallások dogmái, hittételei és a babonás hiedel- Vissza

Tartalom


I. AZ EURÓPAI FELVILÁGOSODÁS IRODALMÁBÓL
A felvilágosodás 12
Klasszicizmus és szentimentalizmus 15
Klasszicizmus 15
Szentimentalizmus 19
AZ ANGOL PRÓZA 21
A modern regény születése 21
Dániel Defoe: Robinson Crusoe 22
Valószerű fikció 22
Az angol polgár eszménye 23
Jonathan Swift: Gulliver utazásai 25
Társadalmi szatíra 25
Társadalmi paródia 26
Az emberi szellem és erkölcs paródiája 28
A FRANCIA PRÓZA 31
Voltaire: Candide vagy az optimizmus 31
Ironikus ábrázolásmód 32
Tézisregény 32
Utaztató (pikareszk) regény 33
„Műveljük kertjeinket" 35
Rousseau 36
Értekezések 37
A NÉMET KLASSZIKA 40
Goethe 40
Az ifjú Werther szenvedései 42
Vándor éji dala 44
Faust 45
Schiller 49
Ármány és szerelem 49
Az örömhöz 51
Hölderlin 52
II. A 18. SZÁZAD MAGYAR IRODALMÁBÓL
A kuruc kor irodalma 54
A vitézi költészet 54
Mikes Kelemen: Törökországi levelek 56
Felvilágosodás Magyarországon 58
Irodalmi élet 60
Bessenyei György 63
Kulturális programja 63
A filozófus 05
Kármán József 66
Batsányi János 67
Tanulmányai 67
Költészete 68
A franciaországi változásokra 68
A látó 69
Kazinczy Ferenc 70
Irodalmi programja és munkássága 71
Nyelvújítás 71
Tövisekés virágok 72
Gúnyiratok 73
Naplói 74
Csokonai Vitéz Mihály 75
A stílusirányok és hangnemek sokfélesége 78
Klasszicista gondolati líra 79
Konstancinápoly 79
Az estve 80
Rokokó dalok 82
Tartózkodó kérelem 82
Anakreoni dalok 83
A boldogság 84
A rousseau-i szentimentalizmus 85
A Reményhez 85
A tihanyi Ekhóhoz 87
Népies dalok, életképek 89
Berzsenyi Dániel 91
A klasszicizmus és a romantika határán 93
Ódák 94
A magyarokhoz (Romlásnak indult ) 94
A magyarokhoz (Forr a világ ) 97
A megelégedettség illúziója 98
Osztályrészem 99
Elégiák 101
A közelítő tél 101
Levéltöredék barátnémhoz -j 03
III. AZ EURÓPAI ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
A romantika 106
Az irányzat jellemzői 106
A német romantika 112
E.T. A. Hoffmann: Az arany virágcserép 113
Heine: Dalok könyve 116
Az angol romantika 117
Byron 118
Shelley 118
Óda a nyugati szélhez 119
Keats 120
E.A. Poe 121
JeanAusten 122
Büszkeség és balítélet 123
A francia romantika 125
Victor Hugó 126
„A költő" 126
Romantikus regényei 127
Az orosz romantika 129
Puskin: Jevgenyij Anyegin 129
Az Anyegin műfaja: verses regény 131
A lírai főhős 131
A mű irodaimisága 133
Az epikus hősök 134
Gogol: A köpönyeg 139
Komikus előadás, stílushumor 140
Eltorzult világ 141
Fantasztikus befejezés 144
IV. IRÁNYZATOK HATÁRÁN: A ROMANTIKÁTÓL A REALIZMUSIG
A realizmus irányzata 146
A francia regény 148
Stendhal: Vörös és fekete 148
Romantikus realizmus 150
Rejtélyes cím 152
Rejtélyes hős 152
A verriéres-i kisvilág 153
Rénalné-Julién 155
Besan^on 156
A párizsi nagyvilág 156
Mathilde-Julién 157
Lehull aTartuffe-álarc 157
Karrier-regény? 158
Balzac: Goriot apó 159
Részletező leírás 16°
A penzió lakói 161
Több szálon futó cselekmény 164
A „fent" és a Jent" erkölcse 164
Romantikus cselekménybonyolítás 165
Romantikus és realista jellemek 166
V. A REFORMKORSZAK ÉS A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMÁBÓL
A magyar reformkor irodalmi élete 169
A népköltészet 172
A magyar színjátszás kezdetei 174
Katona József: Bánk bán 1/D
177
A címszereplő: Bánk
A „tündéri láncok" széttépése 180
Küzdelem kettős énje között 181
A szerelem „tündéri láncát" képtelen széttépni 184
Nemzeti hős, lelki halott 185
1 87
Kölcsey Ferenc
„Szélsőségek között hányódó kedély" 190
1 Qn
Vanitatum vanitas
1
Himnusz
Zrínyi dala 195
Szemléletbeli fordulat 196
Az utolsó évek kétségbeesése 197
Zrínyi második éneke 198
Parainesis
Vörösmarty Mihály 202
Csongor és Tünde 204
Szózat 210
„A haza s emberiség" költője 215
A Guttenberg-albumba 215
Gondolatok a könyvtárban 217
Az emberek 220
Szerelmi költészete 221
Késő vágy 221
Ábránd 222
Világos után 223
Előszó 223
A vén cigány 225
Petőfi Sándor 228
A népies költészet jegyében 233
Népies helyzetdalok, életképek 233
Családi líra 235
Tájköltészet 236
A puszta, télen 236
Kiskunság 238
Elbeszélő költemények 239
A helység kalapácsa 239
János vitéz 240
Új művészeteszmény 240
Válságban 241
Felhők 241
Forradalmi látomásköltészet 243
Egy gondolat bánt engemet 244
Az ítélet 245
A XIX. század költői 246
Hitvesi költészet 248
Beszél a fákkal a bús őszi szél 249
Szeptember végén 250
Minek nevezzelek? 251
A politikai események sodrásában 252
Nemzeti dal 252
Az apostol 255
Szabad ihletek 258
A hegyek közt 258
Itt van az ősz, itt van újra 258
Az év végén 259
Európa csendes, újra csendes 259
Jókai Mór 261
Jókai regényköltészete 265
Az arany ember 266
Összefogott szerkezet 267
A kiábrándulás regénye 268
Timár Mihály alakja 270
Mellékalakok 272
Fogalommutató 274
Irodalmi művek mutatója 283

Mohácsy Károly

Mohácsy Károly műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Mohácsy Károly könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem