Sárga liliom

Fülszöveg

Gyermekéveit Hevesen töltötte. A középiskolát Egerben és Budapesten végezte, majd az újságírói pályára lépett. 1900 tavaszától a nagyváradi Szabadság munkatársa, később segédszerkesztője volt. 1905 tavaszától — Ady Endre kollégájaként — a Budapesti Napló munkatársa, később felelős szerkesztője lett. Ekkori publicisztikájában különösen fontos helyet foglalt el az általános választójog követelése. A koalíció uralomra jutása után helyzete — minthogy lapjával együtt ő is támogatta Fejérváry „darabont-kormányát" — nehezebbé vált. 1907 végén, amikor a Budapesti Napló szerkesztésében is változás állt be, családostul Berlinbe költözött. 1909-ben tért vissza Budapestre, s előbb Az Újság, 1913 őszétől a Világ munkatársa volt: 1914-ben részt vett a Polgári Radikális Párt megalapításában. Az I. világháború elhúzódására élesen antimilitarista szellemű cikkekkel reagált. A Károlyi-kormány külügyi államtitkárrá nevezte ki. A Tanácsköztársaság bukása után emigrációba kényszerült. Bécsben,... Tovább

Fülszöveg

Gyermekéveit Hevesen töltötte. A középiskolát Egerben és Budapesten végezte, majd az újságírói pályára lépett. 1900 tavaszától a nagyváradi Szabadság munkatársa, később segédszerkesztője volt. 1905 tavaszától — Ady Endre kollégájaként — a Budapesti Napló munkatársa, később felelős szerkesztője lett. Ekkori publicisztikájában különösen fontos helyet foglalt el az általános választójog követelése. A koalíció uralomra jutása után helyzete — minthogy lapjával együtt ő is támogatta Fejérváry „darabont-kormányát" — nehezebbé vált. 1907 végén, amikor a Budapesti Napló szerkesztésében is változás állt be, családostul Berlinbe költözött. 1909-ben tért vissza Budapestre, s előbb Az Újság, 1913 őszétől a Világ munkatársa volt: 1914-ben részt vett a Polgári Radikális Párt megalapításában. Az I. világháború elhúzódására élesen antimilitarista szellemű cikkekkel reagált. A Károlyi-kormány külügyi államtitkárrá nevezte ki. A Tanácsköztársaság bukása után emigrációba kényszerült. Bécsben, Rómában, Párizsban, majd Berlinben élt, végül Londonban telepedett le. Pályája második felében főleg filmforgatókönyvekkel ért el nagy sikereket. írói pályakezdésére a naturalista irányzat hatása nyomta rá bélyegét. Feszült atmoszférájú novelláiban a korabeli polgári erkölcs ellentmondásait érzékelteti. Drámáiban a színházi közönség ízlésének tett engedmények már nemegyszer megtörik a társadalomkritika lendületét.

„Egy elfeledett, csak filmekből és regényekből ismert Magyarországot szeretnénk megmutatni, ahol egyeseknek mindent, de mindent szabad, ahol másokra viszont nem vonatkozik a törvény, ahol pénzen minden és mindenki megvehető, és ahol az „erkölcs" szóval ijesztgetik a nagymamák az unokákat, de a felnőttek már csak nevetnek az egészen. A mi Sárga liliomunk egy vidám kirándulás lesz a boldog békeidők Magyarországára. A kompországra " Mohácsi István és Mohácsi János Vissza