kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Mohács városi Tanács V.B. Művelődési Osztálya |
---|---|
Kiadás helye: | Mohács |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Fűzött kemény papírkötés |
Oldalszám: | 510 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 24 cm x 17 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | Fekete-fehér fotókkal és ábrákkal illusztrálva. Térkép melléklettel. |
ELŐSZÓ | 5 |
TARTALOM | 7 |
BEVEZETÉS | 11 |
MOHÁCS TERMÉSZETFÖLDRAJZI KÉPE | |
Mohács földrajzi helyzete és ennek hatása a városra | 15 |
A terület földtörténeti kialakulása | 19 |
A legrégibb tenger Mohács környékén | 19 |
Szárazfölddé válik a terület | 20 |
Újabb tengeri elöntés | 22 |
Végleg visszahúzódik a tenger | 23 |
Az utolsó egymillió év | 23 |
A geológiai képződmények szerepe a város életében | 28 |
Mohács és környéke felszínének mai arculata | 29 |
A sziget | 29 |
A Mohácsi-síkság | 32 |
A dombvidéki terület | 33 |
A domborzat és a társadalom egymásra hatása a város területén | 35 |
Mohács éghajlata | 36 |
Az éghajlati elemek és szerepük Mohács életében | 37 |
A napsugárzás | 37 |
A légáramlás | 38 |
A hőmérséklet | 39 |
A páratartalom | 42 |
A csapadék | 43 |
Mohács éghajlatának értékelése | 49 |
Mohács vízrajza | 51 |
Felszíni vizek | 51 |
A Duna | 51 |
A kisebb vízfolyások | 58 |
A Riha-tó | 63 |
Felszínalatti vizek | 63 |
Mohács és környékének természetes élővilága | 66 |
A természetes növényzet és állatvilág kialakulása | 66 |
Mohács növény- és állatföldrajzi helyzete | 67 |
A növénytársulások és ezek állatvilágának térbeli elhelyezkedése | 69 |
Hínáros | 70 |
Nádas | 74 |
Fűz-nyár ligeterdők | 75 |
Szil-kőris-tölgy ligeterdők | 75 |
Lápi vegetáció | 77 |
A növényzet és az állatvilág szerepe a város életében | 77 |
Mohács és környéke talajai | 80 |
A talajképződés tényezői | 80 |
Mohács fizikai talajféleségei és térbeli elhelyezkedésük | 81 |
Mohács genetikus talajtípusai és területi elrendeződésük | 85 |
A talajok szerepe a város életében | 90 |
A felhasznált és idézett forrásmunkák | 91 |
MOHÁCS TELEPÜLÉSFEJLŐDÉSÉNEK KORSZAKAI | |
A lakosság-gyarapodás időbeli változása | 93 |
A településfejlődés korszakai elhatárolásának célja és módszere | 93 |
A halászfalu | 97 |
A mezőváros | 97 |
A középkori magyar mezőváros | 97 |
A törökkori szandzsák-központ | 98 |
A Dél-Dunántúl leggyorsabban növekvő városa. (A török kiűzésétől a vasútépítésig.) | 99 |
A kikötő- és kereskedőváros. (A vasútépítéstől a sziget ármentesítéséig, 1852-1880-as évek.) | 104 |
A forgalmi helyzet megváltozása | 104 |
A DTG vasút-folyami szénrakodója mint forgalmi tényező | 104 |
Az MPV személy- és kereskedelmiáru forgalma | 106 |
A dunai kikötő forgalma, mint a vasúti összeköttetés függvénye | 111 |
A vasúti és hajóforgalom hatása a kereskedelemre és a hiteléletre | 114 |
Az első gyárak | 115 |
A település adminisztratív szerepköre | 115 |
A tanyásváros | 116 |
A sziget meghódítása és a gyáripar kialakulása. (A sziget ármentesítésétől az első világháborúig.) | 116 |
A sziget ármentesítésének szükségessége és eredményei | 117 |
A gyáripar kialakulása és hatása a településre | 118 |
A városépítés | 127 |
A határmenti adminisztrációval bővülő város. (A szerb megszállástól a Dunai Vasmű építkezésének megkezdéséig.) | 128 |
Az adminisztratív és kulturális funkció erősödése | 129 |
Az ipar szerepének csökkenése | 131 |
A hajó- és vasútforgalom visszaesése | 132 |
A mezőgazdaság, mint a város gazdasági alapja | 132 |
A városépítés a két világháború között | 137 |
Az iparosodó agrárváros (1941-1972) | 138 |
Az iparosítás eredménye | 138 |
A Dunai Vasmű | 139 |
A lassú iparosodás időszaka (1951-1958) | 140 |
A város intenzív iparosításának időszaka (1958-1972) | 140 |
A település jellege a szocialista iparosítás előtt | 141 |
Város volt-e Mohács? | 141 |
A település agrár, tanyás-mezővárosi jellege | 143 |
A felhasznált és idézett forrásmunkák | 145 |
MOHÁCS AZ IPARI-AGRÁRVÁROS | |
(A város mai életjelenségei és szerepköre) | 147 |
Mohács gazdasági élete | 147 |
A gazdasági élet általános vonásai | 147 |
Mohács gazdasági életének földrajzi sajátosságai. (Szerkezet, típus, ágazati és területi kapcsolatok) | 147 |
A népesség mint termelőerő | 149 |
Az ipar | 150 |
A város iparosultságának mértéke | 150 |
Az üzemi koncentráció mértéke | 151 |
Ágazati szerkezet | 153 |
Telepítő tényezők | 154 |
A kooperációs területi kapcsolatok | 156 |
Az ipar anyagbeszerzési és készáru szállítási területi kapcsolatai | 157 |
Az egyes iparágak telephelyei, termelési és értékesítési helyzete | 164 |
Szolgáltatóipar | 167 |
Építőipar | 168 |
A mezőgazdaság | |
A termőföld minősége és a földhasznosítás módjának alakulása | 170 |
A gazdálkodás eredményességének fejlődése | 174 |
A mezőgazdaság színvonala | 175 |
A termelés szerkezete és földrajzi típusa | 176 |
A szántóföldi növénytermelés vetésszerkezete | 177 |
A kertészet, a gyümölcs- és szőlőtermelés | 179 |
Az állattenyésztés | 181 |
A mezőgazdasági termelés területi megoszlása | 182 |
Halászat | 187 |
Mohács mezőgazdaságának összefoglaló értékelése | 188 |
A kereskedelem | |
A kiskereskedelem üzlethálózatának fejlődése és teljesítménye | 190 |
Mohács mint terményfelvásárló központ | 192 |
A terményforgalom vizsgálatának konklúziói | 194 |
Az idegenforgalom | 195 |
A közlekedés | |
A folyamhajózás | 199 |
A vasúti közlekedés és szállítás | 204 |
A közúti forgalom | 211 |
A helyi forgalom | 213 |
A távolsági autóbusz közlekedés | 214 |
Az infrastruktúrális ellátottság | 216 |
Mohács helye a településhálózatban | |
A település jelentőségének, súlyának alakulása a teleplüléshálózatban a XVIII. sz. végétől napjainkig) | 220 |
A népesség növekedésének és összetételének néhány újkeletű vonása | 223 |
Mohács mai rangja a települések között | 224 |
Mohács és vidékének kapcsolata | |
A városi szerepkör területi érvényesülése | |
Mohács vonzáskörzetét kialakító tényezők | |
Mohács kereskedelmi vonzása | 227 |
A piac vonzása | 229 |
Az egészségügyi intézmények vonzása | 231 |
A középfokú oktatási- és kultúrintézmények vonzása | 232 |
A munkaerővonzás, az ingavándorforgalom | 236 |
Mohács általános vonzáskörzete és a jelenlegi járás határának viszonya | 237 |
A járás népesége mint Mohács fejlődésének fő népességtartaléka | 240 |
A felhasznált és idézett forrásmunkák | 247 |
TELEPÜLÉS TÉRBELI ALKATÁNAK FŐ VONÁSAI | |
Mohács közigazgatási tagozódása, a bel- és külterület viszonya | 248 |
A várostest | |
A várostest mai utcahálózatának kialakulása, az alaprajz fejlődése | |
A törökkori Mohács mint a mai település magja | 251 |
Az utcahálózat és a várostest térbei fejlődése a XVII.sz.-tól 1972-ig | 256 |
A város területének, alaprajzának és arculatának módosulása természeti katasztrófák hatására | 263 |
Az épületállomány és lakásviszonyok alakulása | |
A lakásgyarapodás a felszabadulás után | 264 |
A épület- és lakásállomány jellemzői | 265 |
A népi, polgári és szocialista építkezések lakóháztípusai | 268 |
A mai városszerkezet | |
A város életjelenségeinek térbeli megoszlása | 273 |
A népesség foglalkozás ágak szerinti összetételének és szociálstruktúrájának területi változása | 287 |
A város alaktani (morfológiai) jellemzői és azok térbeli rendje | 302 |
Az utcahálózat, az alaprajz alaki vonzásainak földrajzi értelmezése | 302 |
A várostest horizontális zártságának és vertikális tagozódásának alakulása, a különböző beépítési módok létrejötte | 311 |
A beépítési módok területi megoszlása | 312 |
A népsűrűség térbeli megoszlása | 317 |
A város funkcionális-morfológiai övezeteinek egyedi jellemzői | 320 |
A külterület | |
A szigeti települések | 325 |
A tanyavilág létrejötte és fejlődése | 325 |
A sziget népessége nemzetiségi, foglalkozási és szociálstruktúrájának területi jellemzői az 1956. évi árvíz előtti időszakban | 327 |
A szigeti települések térbeli rendje az ötvenes években | 335 |
A sziget településhálózatban bekövetkezett változások eredményei | 339 |
A jobbparti külterület szórványtelepülései. (A Szőlőhegy) | 342 |
A külterületi lakosság demográfiai és szociális helyzetének területi sajátosságai 1970-ben. | |
A külterületek jövője | 345 |
Következtetések | 349 |
A felhasznált és idézett forrásmunkák | 354 |
MOHÁCS MINT BARANYA LEENDŐ MÁSODIK LEGNAGYOBB VÁROSA ÉS A DK-DUNÁNTÚL EGYIK IPARI KÖZPONTJA | |
A város távlati fejlesztésének lehetőségei. (Mohács és a megye távlati fejlesztésének öszefüggése.) | 355 |
A város középfokú szerepkörének kiteljesedése | 356 |
Mohács iparosításának távlati terve | 357 |
A távlati teleplülésfejlesztési terv megvalósításának problémái | 360 |
A településszerkezet korszerűsítése | 360 |
A lakosságszám várható növekedése a harmadik évezredig | 362 |
A gazdasági élet és a település fejlődése a közeljövőben | |
A felhasznált és idézett forrásmunkák | 396 |
FÜGGELÉK | |
Tartalom | 369 |
Függelék 1-25. | 371 |
UTCANÉV VÁLTOZÁSOK | 477 |
TÁBLÁK | 479 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.