Módszertan

Előszó

Magyarország legfontosabb - feltételesen megújuló, megújítható - természeti erőforrása a talaj, amely a mező- és erdőgazdaság legfontosabb termelőeszköze, a primér biomasszatermelés alapvető közege. A talaj közös nemzeti kincs, minőségének megóvása, zavartalan funkcióinak biztosítása a tulajdonos, a földhasználó és az állam közös feladata.
A talaj legfontosabb, specifikus, a természeti erőforrások között egyedülálló és legjellemzőbb tulajdonsága a termékenység, az a képesség, hogy a talaj - többé vagy kevésbé - képes a növény (a természetes növényzet vagy a termesztett növények) talajökológiai igényét (elsősorban víz és tápanyagigényét) kielégíteni.
A talaj a bioszféra nagy tompítóképességgel (puffer kapacitással) rendelkező eleme, mely bizonyos határok között képes mérsékelni a természeti erők és az ember által okozott stresszhatásokat. A természeti tényezők (légköri aszály, fagy, túlbő nedvességviszonyok stb.) mellett egyre fenyegetőbb és súlyosabb gond az ipar, a bányászat, a közlekedés, a települések okozta, valamint az állattenyésztési és növénytermesztési technológiák szakszerűtlen alkalmazásából eredő szennyező hatások.
A talaj természetes szűrőrendszer, amely megóvhatja felszíni és felszín alatti vízkészleteinket a talaj felszínére, illetve a talajba jutó különböző szennyeződésektől.
Egy korszerű agrár-környezetgazdálkodási program végrehajtásának kiindulópontja a talaj jelenlegi állapotának részletes és objektív felmérése, s alapvető feltétele az állapotváltozások folyamatos nyomonkövetése. Vissza