Az állati szervezet ritmusa

Előszó

Részlet a kiadványból:

Az állat- és növényvilágban számos olyan folyamatot figyelhetünk meg, amelyeket az jellemez, hogy lefolyásuk nem folytonos, hanem periodikusan megy végbe és e periodikusan végbemenő folyamatoknak többé-kevésbbé határozott ritmusuk van. A nappali és éjszakai ritmusban történő nyktinastikus levélmozgások, a fák évszakok szerint megismétlődő növekedési folyamatai, az állatok tevékenysége és nyugalma, amely a nappal és éjszaka váltakozásainak megfelelően következik be, az ember és a majmok meghatározott ivari ciklusaik, a madarak tavaszi és őszi vándorlásai mindmegannyian példái ezen érdekes biológiai jelenségkörnek.
A jelenségek felületes megfigyelése alapján arra következtethetünk, hogy az állati és növényi élet legtöbb periodikusan ismétlődő változásaival egyidőben folyik le. Igy pl. a levélhullás egybeesik a hűvössebb évszak beköszöntésével, a költöző madarak ugyancsak ekkor hagyják el a mérsékelt égöv területeit. A tavaszi évszak kedvező fény- és hőmérsékletviszonyai a bimbókat kifakasztják és a fákat fokozottabb növekedésre serkentik. Hasonló, azonban ellentétes hatást vált ki a fényhiány vagyis a sötétség, amidőn is az állatok egy nagy része beszünteti tevékenységét, számos növény virágja "alvó" állást foglal el. Számos hasonló jelenség megfigyelése alapján arra a következtetésre juthatnánk, hogy az élővilágban lefolyó összes periodikus folyamatok a klíma fizikális tényezőinek közvetetlen függvényei. Ezekben a ritmusokban a két legszembetűnőbb ritmus tárul elénk, amelyek visszatükrözik a Földnek a Naphoz való viszonyát, illetőleg annak periodikus változását... Vissza