Modernizálódás és tömegkommunikáció

Szerző

Szerkesztő

Lektor

Budapest

'Varga Károly: Modernizálódás és tömegkommunikáció ' összes példány

Kiadó:	MRT Tömegkommunikációs Kutatóközpont
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1973
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	211 oldal
Sorozatcím:	MRT Tömegkommunikációs Kutatóközpont Szakkönyvtár
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 14 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákat tartalmaz.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A szociológiában és a szociálpszichológiában az ötvenes éveket a kiscsoport-kutatás évtizedeként tartják számon. A hatvanas évekre ezek a tudományszakok már annyira megerősödtek, hogy kutatásaik súlypontját áttehették a nagyobb társadalmi egységek területére. A társadalom differenciálódása - a rétegződés, a mobilitás kérdései -, majd a társadalom szerveződése - a termelő, irányító, nevelő és egyéb szervezetek és szervezetrendszerek problémái - kerültek az érdeklődés homlokterébe. A hetvenes évek központi témájának a társadalmi változás, a társadalmi tervezés, az önmagát és társadalmát céltudatosan változtató ember ígérkezik. A tudományos-technikai forradalom nagyszerű és könyörtelen ténye kihívás nemcsak a jelenkor társadalmai, de az ezeket kutató szociológusok számára is. Ez a kihívás nagyszerű, ha sikerrel mozgósítja erőinket az egyre összetettebb problémák megoldására. Könyörtelen ítélője a hátramaradóknak. A szociológus számára is rendkívűl igényes feladatot tartogat: a világát és önmagát újjáteremtő embert ebben a teremtési aktusában megfigyelni, megérteni, s ezt a megértést az ember alkotó tevékenységébe "visszatáplálni", hogy még jobban emelkedjék tudatossága, s ezáltal tovább növekedjék ereje, hatalma.
A mai és holnapi szociológia és szociálpszichológia jó ütemben halad előre a modernizálódás jelenségeinek felderítésében. Az iparosodásról és városiasodásról tárgyaló sok szimpozion, de a társadalmi tervezés problémáiról rendezett legutóbbi szociológiai világkongresszus is ezt az utat jelzi.
A modernizálódást különféle iskolák ötletes, kimunkált, gazdag és árnyalt fogalmi rendszerekkel igen sok oldalról közelítik. A marxista szociológia modernizációs elméletének kidolgozása még előttünk van. A feladat nagysága és sokrétűsége megkívánja, hogy legjobb alkotó erőink vállalkozzanak megoldásra. A jelen szerény adalék ebben a hatalmas feladatkomplexumban csak amolyan "előzetes" tisztázás, első vázlat, nyers feltérképezés szerepére tart igényt. Kezdeti tájékozódás kíván lenni egyfelől a probléma fontossága tekintetében, másfelől arról, hogy milyen utakon meddig jutottak el egyesek e problémakörben. Az egyik utat, a modernizáció kommunikációs elméletét, egy kissé messzebb követjük a többinél, s az itt szerzett belátásokból, különféle kutatóknál felmerült elméleti és tapasztalati tényekből, sajátos kombinációval olyan szerkezetvázlatot próbálunk összehozni, amely érzésünk szerint lehetővé teszi néhány rejtélyes jelenség megértését, néhány összefüggés felismerését. Ez a vázlat alapul szolgál a témakörben időközben elkezdett empirikus vizsgálatainknak, de szeretnénk remélni, hogy némi segítséget nyújthat azoknak is, akik arra vállalkoznak, hogy a modernizálódás hazai folyamatát a marxista szociológia és szociálpszichológia egyre fejlődő fogalmi és műveleti apparátusával vizsgálják. Vissza

Tartalom

ELŐSZÓ 3
I. BEVEZETŐ ÉS TÉMAVÁZLAT
A „legkülönb ember" 5
Modern ember és modern gazdaság 8
Kísérlet a modernizáció meghatározására 9
Két önfenntartó modell kicserélődése 10
Táguló szakadék 11
Pozitív kép, illúziók nélkül 12
Kulcskategória: a kommunikáció 14
Egyensúly és legitimitás 16
Magyarok, magyarok 17
Modernizálódás és jövőkép 18
A könyv vázlata 20
II. INTÉZMÉNYSZEMPONTÚ VAGY SZEMÉLYISÉGSZEMPONTÚ KÖZELÍTÉS
Magyarázzuk a modernizálódást 23
Növekvő kombinációs lehetőségek 28
Aláaknázott kőkorszak? 27
Számítógépi szimuláció - marxista alapigazság 29
Száguldás a hányadik hatványon? 32
Apró változások dialektikája 34
Modernizációs változók spektruma 36
Motor: a tömegközlés, úticél: az újítás 38
Intézmény vagy attitűd? 42
III. ATTITÜDINÁLIS MODERNIZÁCIÓ ÉS TELJESÍTMÉNYMOTIVÁCIÓ
A modernség „egyéni dolog"? 45
Mammutvállalkozás négy kérdésért 47
Született egy új műszer 43
A modern ember kilép a szociológusok fejéből 49
Az emberiség „pszichikai egysége"? 50
A „weszternizálódás" elmélete és ellenfelei 51
Korai és késői szocializáció 54
Modern viselkedés, lelki egészség 55
A kiválasztottság öntudata vallási háttér nélkül 56
Iskoláskönyvek és elektromos energia 57
A kakinadai kísérlet 58
Szolidaritás és széthúzás 61
IV. MODERNIZÁLÓDÁS: AZ INTÉZMÉNYRENDSZER RUGALMASSÁGA
A „széplelkű kapitalista" és a „homo oeconomicus" 63
A paraszt mint „homo oeconomicus" 65
Receptek és történelem 66
A magyar gyapottól a komplex brigádokig 68
Farmerek és orvosok 70
Gyorsaság vagy „masszivitás"? 71
A modernizálódás emberi konfliktusai 72
Konfliktusok, ha „felszívódnak" 74
Modernség és politika 76
Hatalom és kommunikáció 79
Honnan eredhet az ellenállás? 82
A modernség „racionális" és „esztétikai" útjai 85
V. AZ ANNENBERG SCHOOL OF COMMUNICATIONS IRÁNYZATA
Összegezés és továbblépés 89
A kommunikáció szerepe Rogers és Gerbner elméletében 91
A közlemények tömegtermelése 93
A nem kifizetődő színvonal 94
Ki hogyan osztja fel a közönséget? 96
A szocializáló intézmények kapcsolata 97
Miért nem a közönség a kommunikátor kliense? 99
Hangsúlyelemzés és struktúraelemzés 100
A szovjet és az amerikai tanító 105
Nemzetenként eltérő filmhősök 107
A „kép" és kultivációja 109
Önmagukat megvalósító képek 110
A kommunikáció általános modellje felé 112
VI. A TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓ A TÁRSADALOM KÖZEGÉBEN
A „tészta-modelltől" a „szépasszony-modellig" 117
A „kétlépcsős folyamat" és finomításai 120
„Vélemény-keresők" és „vélemény-kerülők" 122
„Lelki egészség" vagy konformizmus? 124
Újfajta kettősség a régi „két lépcső" helyett 127
„Honnan értesült Kennedy meggyilkolásáról?" 128
Az érdeklődés tágítása és tettre serkentés 130
Hol nincs szükség a kétlépcsős folyamatra? 132
A televízió felszíni hatása 135
VII. A KOMMUNIKÁCIÓS MODELL ÉS A „BELEÉRZÉS" KÉPESSÉGE
A motor felbúg, a kocsi áll 137
Mobilitás és stabilitás 140
Mi töri meg a szegénység „kerge körét"? 143
A modernizálódás kommunikációs modellje 144
„Pszichikai mobilitás" - felelősséggel adagolva 145
Mi is az a „pszichikai mobilitás"? 147
A „beleérzés" helye a modernizálódás folyamatában 150
A „beleérzés" előzményei 153
A "beleérzés" Közel-Keleten és Latin-Amerikában 154
A fogalom marxista értelmezhetősége 156
A forrás „beleérző képessége" 158
Pedagógiai voluntarizmust vagy a nemzeti karakter számításba vételét? 160
VIII. MODERN MAGYARSÁG - ÉRETT SZOCIALIZMUS
Igen és nem a modernizálódás kihívására 163
A „késleltetett kielégülés" modellje 168
A „könnyed lelkület" felülkerekedése 167
Bohém Amerika - józan Japán 170
Mire vigyázzunk a magyar jellemnél? 171
A szocializmus építése és a teljesítményorientáció 174
Összegezés és kutatási vázlat dióhéjban 178
IX. IRODALOM 185
REZUME 201
A Brief Summary 205