kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Panem Könyvkiadó |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Fűzött kemény papírkötés |
Oldalszám: | 1.175 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 24 cm x 17 cm |
ISBN: | 963-545-422-8 |
Megjegyzés: | A könyvhöz CD-melléklet tartozik. |
Az érték | 1 |
A pénzügyek és a pénzügyi vezető | 3 |
Mi a részvénytársaság? | 4 |
A pénzügyi vezető szerepe | 5 |
Ki a pénzügyi vezető? | 7 |
A tulajdonlás és a vezetés elkülönülése | 8 |
Miről szól a könyv? | 10 |
Összefoglalás | 11 |
Feladatok | 12 |
A jelenérték és a tőke alternatívaköltsége | 15 |
A jelenérték fogalma | 16 |
A jelenérték számítása | 16 |
Nettó jelenérték | 17 |
Néhány megjegyzés a kockázattal és a jelenértékkel kapcsolatban | 18 |
Jelenérték és megtérülési ráta | 19 |
A tőke alternatívaköltsége | 19 |
A félreértések forrása | 21 |
A nettó jelenérték szabály alapjai | 21 |
Hogyan teremt összhangot a tőkepiac a jelenbeli és a jövőbeli fogyasztás között? | 21 |
Egy alapvető eredmény | 24 |
Egyéb vállalati célok | 25 |
Valóban törődnek a vezetők a részvényesek érdekeivel? | 25 |
Vajon törődniük kell-e a vezetőknek a részvényesek érdekeivel? | 26 |
Összefoglalás | 27 |
Ajánlott irodalom | 29 |
Feladatok | 29 |
Gyakorlatok | 30 |
Gondolkodtató kérdések | 32 |
Jelenérték-számítás | 35 |
A hosszú lejáratú eszközök értékelése | 35 |
A több időszakban esedékes pénzáramlások értékelése | 36 |
A diszkonttényezők lejárati szerkezete és az arbitrázs | 37 |
A jelenértékek és nettó jelenértékek számítása | 38 |
Örökjáradék és annuitás | 39 |
A növekvő tagú örökjáradék jelenértéke | 40 |
Az annuitások értékelése | 41 |
Kamatos kamat és jelenérték | 43 |
A kamatfizetés gyakoriságának hatása | 45 |
Nominális és reálkamatláb | 47 |
A jelenérték-számítás alkalmazása a kötvények értékeléséhez | 49 |
Mi történik a kötvények árfolyamával, ha a kamatláb változik? | 51 |
A kamatok tőkésítése és a kötvényárfolyam | 52 |
Összefoglalás | 52 |
Ajánlott irodalom | 53 |
Feladatok | 53 |
Gyakorlatok | 55 |
Gondolkodtató kérdések | 58 |
Esettanulmány: Jones Family Rt. | 59 |
A részvények jelenértéke | 61 |
A részvénypiac | 62 |
A részvények értékelése | 63 |
Mai árfolyam | 63 |
Mi határozza meg a jövő évi árfolyamot? | 64 |
A tőkésítési ráta egyszerű becslése | 67 |
A DCF-modell alkalmazása a gáz- és áramdíjak megállapítására | 67 |
Óvatosságra intünk az állandó növekedési rátára épülő modellekkel kapcsolatban | 71 |
DCF alapú értékelés változó növekedési ütem mellett | 72 |
A részvényárfolyam és az egy részvényre jutó nyereség (EPS) kapcsolata | 73 |
A Fledgling Electronics növekedési lehetőségeinek jelenértéke | 75 |
Néhány példa a növekedési lehetőségekre | 77 |
Mit jelent az árfolyam/nyereség ráta? | 79 |
Vállalkozások értékelése a diszkontált cash flow modell segítségével | 79 |
A kapcsológyártó üzletág értékelése | 80 |
Az értékelés formája | 81 |
Az üzletág időszak végi értékének becslése | 81 |
Még egy reális megközelítés | 83 |
Mennyi a kapcsológyártó üzletág részvényenkénti üzleti értéke? | 84 |
Összefoglalás | 86 |
Ajánlott irodalom | 87 |
Feladatok | 88 |
Gyakorlatok | 89 |
Gondolkodtató kérdések | 92 |
Esettanulmány: A Reeby Sports | 92 |
Miért vezet a nettó jelenérték jobb befektetési döntésekhez, mint más kritériumok? | 95 |
Kiindulópont | 95 |
A nettó jelenérték vetélytársai | 97 |
Három dolog, amit az NPV-ről tudni érdemes | 98 |
A nettó jelenérték a pénzáramlástól függ és nem a számviteli nyereségtől | 98 |
A megtérülési idő | 99 |
A megtérülési idő szabál,ya | 100 |
A belső megtérülési ráta (IRR) | 101 |
Első csapda: hitelnyújtás vagy hitelfelvétel? | 103 |
Második csapda: többféle megoldás | 105 |
Harmadik csapda: egymást kölcsönösen kizáró lehetőségek | 107 |
Negyedik csapda: a rövid és a hosszú távú kamatlábak eltérnek | 110 |
Végkövetkeztetés a belső megtérülési rátával kapcsolatban | 111 |
Tőkeköltségvetési döntések az erőforrások korlátossága esetén | 112 |
Egyszerű tőkeallokációs probléma | 112 |
Néhány kifinomultabb tőkeallokációs modell | 114 |
A tőkeallokációs modellek használata | 115 |
Összefoglalás | 117 |
Ajánlott irodalom | 118 |
Feladatok | 119 |
Gyakorlatok | 120 |
Gondolkodtató kérdések | 123 |
Esettanulmány: A Vegetron pénzügyi vezetője másodszor is csenget | 124 |
Beruházási döntések a nettó jelenérték szabály alapján | 127 |
Mit diszkontáljunk? | 128 |
Csak a pénzáramlások relevánsak | 128 |
A pénzáramlásokat mindig növekményi alapon kell megbecsülni | 128 |
Az infláció következetes kezelése | 131 |
Példa - az IM & C-projekt | 133 |
A beruházási és a finanszírozási döntések szétválasztása | 135 |
A pénzáramlások becslése | 135 |
Az amortizáció | 136 |
Az adók | 138 |
A beruházási lehetőségek elemzése | 139 |
A nettó jelenérték számítása más országokban és más valutákban | 139 |
Az éves költség-egyenértékes | 140 |
A kaliforniai kőolaj-finomítók beruházása újfajta üzemanyag gyártására | 140 |
Különböző élettartamú beruházások közötti választás | 141 |
Meglévő eszközök cseréje | 145 |
A kihasználatlan kapacitás költségei | 145 |
A beruházási javaslatok kölcsönhatásai | 146 |
Első eset: a beruházás optimális időzítése | 146 |
Második eset: változó kapacitáskihasználás | 148 |
Összefoglalás | 149 |
Ajánlott irodalom | 150 |
Feladatok | 150 |
Gyakorlatok | 152 |
Gondolkodtató kérdések | 157 |
Esettanulmány: Új Takarékos Fuvarozási Társaság | 158 |
Az első részhez kapcsolódó webhelyek | 160 |
A kockázat | 161 |
Bevezetés a kockázat, a hozam és a tőke alternatívaköltségének fogalmába | 163 |
A tőkepiac történetének 75 éve | 163 |
A számtani átlag és a folytonosan számított éves hozam | 166 |
Múltbeli adatok használata a mai (aktuális) tőkeköltség becsléséhez? | 167 |
A portfólió kockázatának mérése | 170 |
Variancia és szórás | 172 |
A hozamingadozás mérése | 173 |
Hogyan csökkenti a diverzifikáció a kockázatot? | 175 |
A portfólió kockázatának számítása | 179 |
A portfóliókockázat kiszámításának általános módszere | 182 |
A diverzifikáció korlátai | 182 |
Hogyan befolyásolják az egyes értékpapírok a portfólió kockázatát? | 183 |
A béta mint a piaci kockázat mértéke | 183 |
Miért határozza meg az értékpapírok bétája a portfólió kockázatát? | 185 |
A diverzifikáció és az értékek összeadhatósága | 188 |
Összefoglalás | 189 |
Ajánlott irodalom | 190 |
Feladatok | 191 |
Gyakorlatok | 193 |
Gondolkodtató kérdések | 195 |
Kockázat és hozam | 197 |
Harry Markowitz és a portfólióelmélet születése | 197 |
Portfóliók kialakítása részvényekből | 199 |
A hitelnyújtás és a hitelfelvétel lehetősége | 203 |
A kockázat és a hozam kapcsolata | 205 |
A várható hozam becslése | 207 |
A tőkepiaci árfolyamok modelljének (CAMP) áttekisntése | 208 |
Mi történik, ha egy részvény nem fekszik az értékpapír-piaci egyenesen? | 209 |
A tőkepiaci árfolyamok modelljének érvényessége és szerepe | 210 |
A CAMP tesztjei | 210 |
Feltételezések a tőkepiaci árfolyamok modelljének hátterében | 215 |
Alternatív elméletek | 215 |
Fogyasztási béta versus piaci béta | 215 |
Az arbitrált árfolyamok elmélete (APT) | 217 |
A trőkepiaci árfolyamok modelljének (CAMP) és az arbitrált árfolyamok elméletének (APT) összehasonlítása | 218 |
APT - egy példa | 219 |
A háromfaktoros modell | 221 |
Összefoglalás | 223 |
Ajánlott irodalom | 224 |
Feladatok | 225 |
Gyakorlatok | 227 |
Gondolkodtató kérdések | 230 |
Tőkeköltségvetés és kockázat | 233 |
A vállalat és a projekt tőkeköltsége | 234 |
Az abszolút hallás és a tőkeköltség | 236 |
A tőkeköltség mérése | 236 |
A Union Pacific Corporation részvényétől elvárt hozam | 239 |
A tőkeszerkezet és a vállalati tőkeköltség | 240 |
Hogyan befolyásolja a tőkeszerkezet változása a bétát? | 242 |
A tőkeszerkezet és a diszkontráta | 244 |
Az Union Pacific tőkeköltsége - újra | 245 |
Diszkontráták nemzetközi projektekhez | 245 |
A külföldi beruházások nem mindig kockázatosabbak | 246 |
Külföldi beruházás az Egyesült Államokban | 246 |
Néhány országban alacsonyabb a tőkeköltség? | 248 |
A diszkontráta meghatározása, ha nem tudjuk kiszámolni a bétát | 248 |
Mellőzzük a megalapzatlan dtényezőket a diszkontráta meghatározásakor! | 249 |
Mi határozza meg az eszközök bétáját? | 251 |
Kockázatra utaló jelek keresése | 253 |
A kockázat és a diszkontált pé-nzáramlások további vizsgálata | 253 |
Mikor használjunk a kockázatot is kifejező egyszerű módosított diszkontrátát a hosszú lejáratú eszközökre? | 255 |
Egy általánosan előforduló hiba | 257 |
Amikor nem használhatunk a kockázatot is kifejező egyszerű módosított diszkontrátát a hosszú lejáratú eszközökre | 257 |
Összefoglalás | 258 |
Ajánlott irodalom | 260 |
Feladatok | 260 |
Gyakorlatok | 262 |
Gondolkodtató kérdések | 264 |
Esettanulmány: Holiport Corporation | 265 |
A második részhez kapcsolódó webhelyek | 267 |
Gyakorlati problémák a tőkeköltségvetés készítésénél | 269 |
Bepillantás a tőkebefektetés fekete dobozába | 271 |
Érzékenységvizsgálatok | 272 |
Az információ értéke | 273 |
Az érzékenységvizsgálat korlátai | 274 |
Forgatókönyv-elemzés | 275 |
Nyereségküszöb-elemzés | 276 |
Működési tőkeáttétel és nyereségküszöb | 278 |
A Monte Carlo szimuláció | 280 |
Az elektromosrobogó-projekt szimulációja | 280 |
Egy gyógyszergyári kutatás és fejleszté-s szimulációja | 284 |
Reálopciók és döntési fák | 286 |
Növekedési opció | 286 |
Kiszállási opció | 287 |
Két további reálopció | 290 |
A döntési fákról bővebben | 290 |
Egy példa - a Magna Charter | 291 |
Érvek és ellenérvek a döntési fákkal kapcsolatban | 294 |
A döntési fák és a Monte Carlo szimuláció | 295 |
Összefoglalás | 296 |
Ajánlott irodalom | 297 |
Feladatok | 297 |
Gyakorlatok | 298 |
Gondolkodtató ksérdések | 300 |
Esettanulmány: Waldo County | 301 |
Honnan származik a pozitív nettó jelenérték? | 303 |
Először nézzük a piaci értéket! | 303 |
A Cadillac és a filmcsillag | 304 |
Példa - befektetés egy úr áruházba | 304 |
Egy újabb példa - aranybánya nyitása | 306 |
Az extraprofit (gazdasági járadék) előrejelzése | 309 |
Hogyan került el egy vállalat egy 100 millió dolláros hibát? | 310 |
Példa - a Marvin Enterprises egy új technológia kiaknázása mellett dönt | 312 |
A toroköblítők árának előrejelzése | 313 |
A Marvin terjeszkedésének értéke | 315 |
Alternatív terjeszukedési lehetőségek | 315 |
A Marvin-részvények értéke | 317 |
A Marvin Enterprises tanulságai | 317 |
Összefoglalás | 320 |
Ajánlott irodalom | 321 |
Feladatok | 321 |
Gyakorlatok | 322 |
Gondolkodtató kérdések | 324 |
Esettanulmány: Ecsy-Cola | 326 |
Mi biztosítja, hogy a vezetők maximalizálják a nettó jelenértéket? | 327 |
A tőkeköltségvetés folyamata | 328 |
A projektek engedélyezése | 328 |
Néhány beruházás nem jelenik meg a tőkeköltségvetésben | 328 |
Utólagos minősítés | 330 |
A döntéshozóknak megfelelő információkra van szüóskségük | 330 |
Az előrejelzések összhangjának biztosítása | 331 |
Az előrejelzés torzításának csökkentése | 3231 |
Hogyan jusson hozzá a felsővezetés a szükséges információkhoz? | 331 |
Az érdekellentétek kiküszöbölése | 332 |
Ösztönzők | 333 |
Áttekintés - képviseleti probléma a tőkeköltségvetésben | 333 |
Monitoring | 334 |
Ösztönzés | 335 |
A teljesítmé,ny mérése és díjazása: a reziduális jövedelem és az EVA | 337 |
Érvek és ellenérvek az EVA-val kapcsolatban | 340 |
Az EVA és a vállalatok | 3423 |
A számviteli teljesítménymutatók torzításai | 343 |
Torzítások a számviteli hozammutatókban | 343 |
A nodheadi szupermarket jövedelmezőségének mérése - egy további példa | 345 |
A gazdasági jövedelmezőség mérése | 347 |
Eltűnik-e hosszú távon a torzítás? | 349 |
Mit tehetünk a számviteli jövedelmezőségi mérőszámok torzításával? | 351 |
Nem aggódnak-e túlságosan a vcezetők a számviteli jövedelmezőség miatt? | 352 |
Összefoglalás | 352 |
Ajánlott irodalom | 354 |
Feladatok | 354 |
Gyakorlatok | 355 |
Gondolkodtató kérdések | 357 |
A harmadik részhez kapcsolódó webhelyek | 360 |
Finanszírozási döntések és piaci hatékonyság | 361 |
Vállalatfinanszírozás és hat lecke a piaci hatékonyságról | 363 |
Mindig visszatérünk a nettó jelenértékhez | 364 |
A beruházási és a finanszírozási döntések közötti különbségek | 365 |
Mi a hatékony piac? | 366 |
Egy meghökkentő felfedezés: az árfolyamváltozások véletlenszerűek | 366 |
A piaci hatékonyság három formája | 370 |
Hatékony piacok - a tények | 370 |
Rejtélyek és anomáliák - mit jelentenek ezk a pénzügyi vezető számára? | 375 |
Lassan reagálnak-e a befektetők az új információkra? | 376 |
A részvénypiac anomáliái és a pénzügyek viselkedési elmélete | 378 |
Professzionális befektetők, irracionális burjánzás és a dot.com-lufi | 380 |
Az 1987-es összeomlás és a piacok relatív hatékonysága | 381 |
A piaci anomáliák jelentősége a pénzügyi vezető számára | 383 |
Hat lecke a piaci hatékonyságról | 383 |
Első lecke: A piacnak nincs emlékezete | 384 |
Második lecke: A piaci árfolyamok megbízhatók | 384 |
Harmadik lecke: Az adatok mögé kell látni! | 385 |
Negyedik lecke: Nincsenek pénzügyi illúziók | 387 |
Ötödik lecke: A "csináld magad" lehetőség | 389 |
Hatodik lecke: Nézz meg egy részvényt és mindet láttad! | 389 |
Összefoglalás | 391 |
Ajánlott irodalom | 391 |
Feladatok | 392 |
Gyakorlatok | 394 |
Gondolkodtató kérdések | 396 |
A vállalatfinanszírozás áttekintése | 397 |
A vállalatfinanszírozás módjai | 399 |
Túlzottan támaszkodnak-e a cégek a saját forrásaikra? | 399 |
Változott-e a vállalatok tőkeszerkezete? | 400 |
Törzsrészvények | 403 |
A vállalat tulajdonosi szerkezete | 405 |
Szavazási eljárások és a szavazatok értéke | 407 |
Saját tőke álruhában | 410 |
Az elsőbbségi részvények | 411 |
A vállalatok idegen forrásai | 411 |
Az idegen források formái | 412 |
A változatosság gyönyörködtet | 414 |
Pénzügyi piacok és intézmények | 415 |
Pénzügyi intézmények | 415 |
Összefoglalás | 417 |
Ajánlott irodalom | 419 |
Feladatok | 419 |
Gyakorlatok | 420 |
Gondolkodtató kérdések | 421 |
Hogyan bocsátanak ki értékpapírokat a vállalatok? | 423 |
A kockázati tőke | 424 |
A kockázati tőke piaca | 426 |
Az első nyilvános részvénykibocsátás | 428 |
Az első nyilvános részvénykibocsátás megszervezése | 429 |
A Marvin részvényeinek értékesítése | 430 |
Az aláírók | 432 |
Az új kibocsátások költségei | 433 |
A nyilvános kibocsátások alulárazása | 434 |
A győztes átka | 435 |
Egyéb eljárások új kibocsátások esetén | 436 |
Az aukciók típusai | 437 |
A nyilvános társaságok értékpapír-kibocsátása | 438 |
A nyilvános ajánlattétel | 439 |
Nemzetközi értékpapír-kibocsátások | 440 |
A nyilvános kibocsátás költségei | 441 |
A piac reakciója a részvénykibocsátásokra | 442 |
Zártkörű jegyzés és nyilvános kibocsátás | 444 |
Összefoglalás | 445 |
A) függelék: Elővételi jogok a jegyzésben: a régi részvényeseknek szóló klibocsátás | 446 |
B) függelék: A Marvin első kibocsátásának tájékoztatója | 447 |
Ajánlott irodalom | 451 |
Feladatok | 452 |
Gyakorlatok | 453 |
Gondolkodtató kérdések | 454 |
A negyedik részhez kapcsolódó webhelyek | 456 |
Az osztalékpolitika és a tőkeszerkezet | 457 |
Vita az osztalékokról | 459 |
Hogyan fizetik az osztalékokat? | 460 |
Az osztalékfizetés formái | 460 |
Osztalékot fizetők és osztalékot nem fizetők | 461 |
Részvény-visszavásárlás | 461 |
Hogyan döntenek a vállalatok az osztalék mértékéről? | 463 |
A Lintner-modell | 463 |
Az osztalék és a részvény-visszavásárlás információtartalma | 465 |
A részvény-visszavásárlás információtartalma | 466 |
Az osztalékpolitikával kapcsolatos ellentmondások | 467 |
Tökéletesen működő tőkepiacokon az osztalékpolitika figyelmen kívül hagyható | 468 |
Az osztalék lényegtelen - illusztráció | 470 |
A részvényárfolyam kiszámítása | 471 |
Részvény-visszavásárlás | 472 |
Részvény-visszavásárlás és értékelés | 473 |
A jobboldaliak | 474 |
A piac tökéletlenségei | 474 |
Osztalék, beruházási politika és vezetői ösztönzés | 475 |
Az adók és a radikális baloldal | 475 |
Miért fizessünk egyáltalán osztalékot? | 476 |
Empirikus bizonyítékok az osztalékokról és az adókról | 477 |
Az osztalék és az árfolyamnyereség adóztatása | 478 |
A középutasok | 479 |
Alternatív adórendszerek | 480 |
Összefoglalás | 482 |
Ajánlott irodalom | 484 |
Feladatok | 484 |
Gyakorlatok | 486 |
Gondolkodtató kérdések | 489 |
A vállalati hitelfelvételi politika jelentősége | 491 |
A tőkeáttétel hatása adómentes versenygazdaságban | 492 |
Modigliani és Miller (MM) színre lép | 493 |
Az érték megmaradásának törvénye | 495 |
Példa az I. tételre | 496 |
Hogyan befolyásolja a tőkeáttétel a nyereséget? | 499 |
Az I. tétel | 499 |
A II. tétel | 500 |
A kockázat és a hozam összefüggései | 500 |
A hagyományos álláspont | 502 |
Két figyelmeztetés | 504 |
Részvényhozam tőkeáttétel esetén - a hagyományos álláspont | 504 |
Hol szenvednek csorbát az MM-tételek? | 508 |
A mai elégedetlen ügyfeleket valószínűleg a különleges részvények érdeklik | 508 |
Tökéletlenségek és lehetőségek | 509 |
Összefoglalás | 510 |
Ajánlott irodalom | 511 |
Feladatok | 511 |
Gyakorlatok | 514 |
Gondolkodtató kérdések | 516 |
Mennyi hitelt vegyen fel a vállalat? | 517 |
Vállalati adók | 518 |
Hogyan járul hozzá a kamat miatti adómegtakarítás a részvényesek tőkéjének értékéhez? | 519 |
A Pfizer tőkeszerkezetének átalakítása | 520 |
MM és az adók | 522 |
Vállalati és személyi jövedelemadók | 523 |
A pénzügyi nehézségek költségei | 526 |
Csődköltségek | 528 |
Egy megjegyzés a csődköltségekről | 530 |
Közvetlen és közvetett csődköltségek | 532 |
Pénzügyi nehézségek csőd nélkül | 532 |
Az első játszma: a kockázat áthárítása a kötvényesekre | 534 |
A második játszma: a saját tőkéhez való hozzájárulás elmulasztása | 535 |
Három további játszmalehetőség | 535 |
A játszmák költségei | 536 |
A pénzügyi nehézségek költségei függenek az eszközök típusától | 538 |
A tőkeszerkezet választásos elmélete | 539 |
A finanszírozás hierarchiaelmélete | 542 |
Kötvény- és részvénykibocsátás aszimmetrikus információk mellett | 542 |
A hierarchiaelmélet következtetései | 544 |
A pénzügyi fölösleg | 545 |
A szaxbad pénzáramlás és a pénzügyi fölösleg árnyoldala | 546 |
Összefoglalás | 546 |
Ajánlott irodalom | 548 |
Feladatok | 549 |
Gyakorlatok | 550 |
A beruházási és a finanszírozási döntések kölcsönhastásai | 553 |
Az adózás utáni súlyozott átlagos tőkeköltség | 554 |
Pélkda - Sangria Rt. | 555 |
A feltételezések áttekintése | 557 |
A WACC haszndálata - néhány trükk | 558 |
Ágazati tőkeköltség | 560 |
Vállalatértékelés - a WACC kontra a saját tőkére jutó pénzáramlás módszere | 561 |
A WACC számításakor elkövetett hibák | 562 |
A WACC módosítása a tőkeáttétel vagy az üzleti kockázat változásakor | 563 |
A tőkeáttétel kiszűrése és újbóli figyelembe vétele béták esetén | 566 |
A kiigazítás fontossága | 566 |
Módosított jelenérték | 567 |
az alapeset | 567 |
Kibocsátási költségek | 568 |
A vállalat hitelfelvevőképességéhez való hozzájárulás | 568 |
A kamat miatti adómegtakarítás értéke | 570 |
A módosított jelenértéken nyugvó megközelítés áttekintése | 571 |
A nemzetközi projektek APV-je | 571 |
Az örökké működő daráló projektjének APV-je | 572 |
Technikai kitérő a második finanszírozási szabállyal kapcsolatban | 573 |
Melyik finanszírozási szabályt használjuk? | 574 |
Az APV és az elvárt hozam | 575 |
A módosított tőkeköltség általános definíciója | 575 |
A biztos nominális pénzáramlások disztkontálása | 576 |
Egy ádsltalános szabály | 576 |
Néhány további példa | 578 |
A konzisztencia ellenőrzése | 579 |
Kérdezz-felelek | 579 |
Összefoglalás | 582 |
Ajánlott irodalom | 584 |
Feladatok | 585 |
Gyakorlatok | 586 |
Gondolkodtató kérdések | 590 |
Opciók | 593 |
Az opciók ldényege | 595 |
Részvények, vételi és eladási opciók | 597 |
Vételi opciók és pozíciódiagramok | 598 |
Eladási opciók | 600 |
részvények, vételi és eladási opciók eladása | 600 |
A pozíciódiagramok nem nyereségdiagramok | 602 |
Pénzügyi alkímia opciókkal | 603 |
A cég eszközeire vonatkozó eladási opció, illetve a kockázatos és a kockázatmentes kötvények közötti különbség | 606 |
Rejtett opciók felfedezése a mindennapokban | 609 |
Mi határozza meg az opció értékét? | 611 |
A kockázat és az opció értéke | 616 |
Összefoglalás | 617 |
Ajánlott irodalom | 618 |
Feladatok | 619 |
Gyakorlatok | 620 |
Gondolkodtató ksérdések | 623 |
Az opciók értékelése | 627 |
Egy egyszerű opcióértékelési modell | 628 |
Miért nem működik a diszkontált pénzáramlás módszere az opciók esetében? | 628 |
Opciók előállítása kölcsönfelvétel és részvények segítségével | 628 |
Az AOL eladási opciójának értékelése | 631 |
Opcióértékelés binomiális modellel | 633 |
Példa - a kétlépéses binomiális modell | 635 |
Az általános binomiális modell | 637 |
A binomiális modell és a döntési fák | 638 |
A Black-Scholes-képlet | 639 |
A Black-Scholes-képlet használata | 641 |
A Black-Scholes-képlet és a binomiális modell | 642 |
A Black-Scholes-képlet felhasználása a hozamingadozás becsldésére | 643 |
Az opció értéke első pillantásra | 644 |
Összefoglalás | 647 |
Ajánlott irodalom | 648 |
Feladatok | 648 |
Gyakorlatok | 649 |
Gondolkodtató kérdések | 651 |
Esettanulmány: Bruce Honiball találmánya | 652 |
Reálopciók | 655 |
A származékos beruházási lehetőségek értékelése | 655 |
Kérdések és válaszok Blitzen Mark-II-jéről | 657 |
Egyéb növekedési opciók | 660 |
Az időzíési opció | 660 |
A malátás heringre vonatkozó opció értékelése | 661 |
Az ingatlanfejlesztés optimális időzítése | 662 |
Az üzletből való kiszállás lehetősége mint opció | 664 |
A cirkoncsatorna projektje | 664 |
Kiszállási érték és a projekt élettartama | 668 |
Ideiglenes kiszállás | 668 |
rugalmas gyártósorok - ismét a repülőgép-vásárlási opcióról | 669 |
Ismét a repülőgép-vásárlási opcióról | 671 |
Elvi probléma? | 673 |
Összefoglalás | 674 |
Ajánlott irodalom | 675 |
Feladatok | 675 |
Gyakorlatok | 676 |
Gondolkodtató kérdések | 678 |
Opciós utalványok és átváltható kötvények | 681 |
Mi az opciós utalvány? | 681 |
Az opciós utalványok értékelése | 682 |
Két komplikáció: osztalék és felhígulás | 683 |
Példa - a United Glue opciós utalványainak árfolyama | 683 |
Hogyan módosítja a felhígulás a United Glue opciós utalványainak értékét? | 685 |
Mi az átváltható kötvény? | 687 |
Az átváltható menazséria | 688 |
Kötelezően átváltandó kötvények | 689 |
Az átváltható kötvények árfolyama | 689 |
Visszatérés az osztalékhoz és a felhíguláshoz | 692 |
Az átváltás kikényszerítése | 692 |
Az opciós utalványok és az átváltható kötvények közötti különbség | 694 |
Miért bocsátanak ki a vállalatok opciós utalványokat és átváltható kötvényeket? | 695 |
Összefoglalás | 698 |
Ajánlott irodalom | 699 |
Feladatok | 699 |
Gyakorlatok | 701 |
Gondolkodtató kérdések | 703 |
Esettanulmány: Mr. Thorndike sokkoló halála | 704 |
A hatodik részhez kapcsolódó webhelyek | 705 |
Hitellel történő finanszírozás | 707 |
A hitelek értékelése | 709 |
A reál- és a nominális kamatláb | 710 |
Indexált kötvények és a reálkamatláb | 710 |
Infláció és nominális kamatláb | 712 |
Mennyire jól magyarázza Fisher elmélete a kamatlábakat? | 713 |
A hozamgörbe és a lejáratig számított hozam | 714 |
A lejáratig számított hozam | 715 |
A hozamgörbe mérése | 717 |
Hogyan befolyásolja a kamatláb változása a kötvények árfolyamát? | 718 |
Az átlagidő (duration) és a kötvény volatilitása | 718 |
A kamatlábkockázat kezelése | 720 |
Egy óvatosságra intó megjegyzés | 721 |
A hozamgörbe magyarázata | 722 |
A várakozási hipotézis | 723 |
A likviditáspreferencia-elmélet | 725 |
Az infláció bevezetése | 725 |
A különbö9ző kötvényhozamok közötti kapcsolat | 726 |
A fizetésképtelenség figyelembevétele | 728 |
A kötvények minősítése (besorolása) | 729 |
Bóvli kötvények | 731 |
Az opciós árelmélet és a kockázatos hitelek | 732 |
A kormányzati hitelgaranciák értékelése | 735 |
A vissza nem fizetés valószínűségének meghatározása | 736 |
Összefoglalás | 738 |
Ajánlott irodalom | 740 |
Feladatok | 740 |
Gyakorlatok | 743 |
Gondolkodtató kérdések | 745 |
A hitellel történő finanszírozás különböző formái | 747 |
Belföldi és külföldi kibocsátású kötvények, eurokötvények | 748 |
A kötvényszerződés | 749 |
Egyoldalú kötelezettségvállalás vagy megbízási szerződés | 749 |
A kötvény feltételei | 751 |
Fedezet és szenioritás | 752 |
Eszközzel fedezett értékpapírok | 754 |
Törlesztési feltételek | 755 |
Törlesztési alap | 755 |
Visszahívási lehetőségek | 755 |
Korlátozó záradékok | 758 |
Változások a záradékok nyújtotta védelemben | 760 |
Zártkörű kibvocsátás és projektfinanszírozás | 761 |
Projektfinanszírozás | 762 |
A projektfinanszírozási ügyletek néhány közös jellemzője | 764 |
A projektfinanszírozás szerepéről | 765 |
Innováció a kötvénypiacon | 765 |
Összefoglalás | 767 |
Függelék: Csődeljárások | 768 |
Ajánlott irodalom | 773 |
Feladatok | 774 |
Gyakorlatok | 775 |
Gondolkodtató kérdések | 777 |
A lízing | 779 |
Mi a lízing? | 780 |
Miért érdemes lízingelni? | 781 |
A lízingszerződés mellett szóló érvek | 781 |
Néhány kétes érv a lízing mellett | 783 |
Operatív lízing | 785 |
Példa az operatív lízingre | 785 |
Lízing vagy vásárlás? | 786 |
A pénzügyi lízing értékelése | 788 |
Példa a pénzügyi lízingre | 788 |
Valójában ki a lízingbe adott eszköz tulajdonosa? | 789 |
A lízing és az adóhivatal | 790 |
A lízingszerződés értékelésének első menete | 791 |
A történet folytatódik | 793 |
Mikor kifizetődő a bérbe adás? | 794 |
Összefoglalás | 795 |
Ajánlott irodalom | 796 |
Feladatok | 797 |
Gyakorlatok | 798 |
Gondolkodtató kérdések | 800 |
Esettanulmány: Halverton Corporation | 800 |
A hetedik részhez kapcsolódó webhelyek | 802 |
Kockázatkezelés | 803 |
A pénzügyi kockázat lefedezése | 805 |
Biztosítás | 806 |
Hogyan változtatta meg biztosítási stratégiáját a Britissh Petroleum? | 807 |
Fedezeti ügylet a tőzsdei határidős piacokon | 808 |
Határidős áru- és értéktőzsdék | 809 |
A határidős kereskedelem működése | 811 |
Pénzügyi eszközök azonnali és határidős árfolyamai | 812 |
Azonnali árak és tőzsdei határidős árak az árupiacokon | 813 |
Tőzsdén kívüli határidős ügyletek | 815 |
Egyedi határidős szerződések | 815 |
Csereügyletek | 816 |
Kamatcsereügyletek | 816 |
Devizacsere-.ügyletek | 819 |
Hitelderivatívok | 820 |
A fedezeti ügylet lebonyolítása | 821 |
Példa és egy kis finomítás | 822 |
Opciók, delták és béták | 824 |
Ördögi dolog-e a származtatott ügylet? | |
Összefoglalás | 828 |
Ajánlott irodalom | 829 |
Feladatok | 830 |
Gyakorlatok | 831 |
Gondolkodtató kérdések | 835 |
Nemzetközi pénzügyi menedzsment | 837 |
A devizapiac | 837 |
Néhány alapösszefüggés | 839 |
Kamatlábak és árfolyamok | 840 |
A határidős prémium és az azonnali árfolyamok változása | 841 |
Az árfolyamok és az inflációs ráták változása | 842 |
Kamatlábak és inflációs ráták | 843 |
Ilyen egyszerű lenne a valóság? | 844 |
Az árfolyamkockázat fedezése | 848 |
Tranzakciós és gazdasági kockázat | 850 |
Devizaspekuláció | 851 |
Az árfolyamkockázat és a nemzetközi beruhdádzási döntések | 851 |
Kiegészítések a tőskeköltséghez | 854 |
Politikai kockázat | 855 |
Összefoglalás | 857 |
Ajánlott irodalom | 858 |
Feladatok | 859 |
Gyakorlatok | 860 |
Gondolkodtató kérdések | 863 |
Esettanulmány: Exacta | 864 |
A nyolcadik részhez kapcsolódó webhelyek | 865 |
A pénzügyi tervezés és a rövid lejáratú pénzügyi döntések | 867 |
Pénzügyi elemzés és tervezés | 869 |
Pénzügyi beszámolók | 869 |
Az Executive Paper pénzügyi kimutatásai | 871 |
A mérleg | 871 |
Az eredménykimutatás | 873 |
Az alapok forrása és felhasználása | 874 |
Az Executive Paper pénzügyi helyzetének mérése | 875 |
Mennyi hitelt vett fel az Executive Paper? | 878 |
Mennyire likvid az Executive Paper? | 879 |
Mennyire hatékonyan használja fel az Executive Paper az eszközeit? | 880 |
Mennyire jövedelmező az Executive Paper? | 882 |
Mennyire értékelik az Executive Papert a befektetők? | 883 |
A Dupont-elemzés | 885 |
Pénzügyi tervezés | 886 |
Pénzügyi tervezési modellek | 887 |
A modellkészítés csapdái | 889 |
A pénzügyi tervezési modellekben nincs pénzügy | 890 |
Külső finanszírozás és növekedés | 891 |
Összefoglalás | 893 |
Ajánlott irodalom | 893 |
Feladatok | 894 |
Gyakorlatok | 898 |
Gondolkodtató kérdés | 904 |
Rövid távú pénzügyi tervezés | 905 |
A forgótőke összetevői | 906 |
forgóeszközök | 906 |
Folyó források | 907 |
A rövid és a hosszú távú finanszírozási döntések közötti kapcsolat | 908 |
A többletpénznek köszönhető kényelem | 909 |
A pénz és a forgótőke változásának nyomon követése | 909 |
A nettó forgótőke változásának nyomon követése | 911 |
Nyereség és pénzáramlás | 913 |
Aviditási terv | 914 |
A likviditási terv elkészítése: bevételek | 915 |
A likviditási terv elkészítése: kiadások | 917 |
A rövid távú finanszírozási terv | 918 |
A rövid távú finanszírozási lehetőségek | 918 |
A Dynamic pénzügyi terve | 919 |
A terv értékelése | 919 |
Megjegyzés a rövid távú pénzügyi tervezési modellekről | 921 |
A rövid lejáratú hitelek forrásai | 922 |
Bankhitel | 922 |
Kereskedelmi értékpapír | 925 |
Középlejáratú kötvények | 927 |
Összefoglalás | 927 |
Ajánlott irodalom | 929 |
Feladatok | 929 |
Gyakorlatok | 931 |
Gondolkodtató kérdések | 934 |
Pénzgazdálkodás | 935 |
A követelések behajtása és teljesítése | 935 |
Hogyan generálnak a csekkel pénzáramlást? | 936 |
Gazdálkodás az úton levő pénzekkel | 938 |
A behajtások felgoyrsítása | 939 |
A kifizetések ellenőrzése | 940 |
Elektronikus átutalások | 941 |
Nemzetközi pénzgazdálkodás | 943 |
A bank szolgáltatásainak kifizetése | 944 |
Mennyi pénzt tartson a vállalat? | 944 |
Készletgazdálkodás | 945 |
A készletezési modell kiterjesztése a pénzegyenlegre | 946 |
Kompromisszumok a pénzgazdálkodásban | 946 |
A fölös pénzeszközök befektetése | 947 |
A pénzpiac | 947 |
A pénzpiaci befektetések értékelése | 948 |
A pénzpiaci befektetések hozamának kiszámítása | 949 |
A nemzetközi pénzpiac | 949 |
Pénzpiaci befektetések | 950 |
amerikai kincstári váltó | 950 |
A szövetségi kormányhivatalok értékpapírjai | 952 |
Rövid lejáratú adómentes befektetések | 952 |
Lekötött bankbetétek és letéti jegyek | 953 |
Kereskedelmi értékpapír | 953 |
Bankelfogadvány | 953 |
Visszavásárlási megállapodás (repo) | 954 |
Változó osztalékú elsőbbségi részvény - a pénzpiaci befektetések egy alternatívája | 954 |
Összefoglalás | 956 |
Ajánlott irodalom | 958 |
Feladatok | 959 |
Gyakorlatok | 960 |
Gondolkodtató kérdések | 962 |
Vállalati hitelnyújtás (kereskedelmi hitel) | 963 |
az értékesítés feltételei | 963 |
A kereskedelmi hitel eszközei | 965 |
Hitelelemzés | 965 |
Döntés kereskedelmi hitel nyújtásáról | 969 |
Mikor hagyjuk abba a nyomok vizsgálatát? | 970 |
Hiteldöntés ismétlődő rendelések esetén | 971 |
Néhány általános elv | 972 |
A követelések behajtásának gyakorlata | 973 |
A faktorálás és a hitelbiztosítás | 974 |
Összefoglalás | 975 |
Ajánlott irodalom | 976 |
Feladatok | 976 |
Gyakorlatok | 977 |
Gondolkodtató kérdések | 979 |
A kilencedik részhez kapcsolódó webhelyek | 981 |
Vállalati fúziók, vállalatfelügyelet és -irányítás | 983 |
Vállalati fúziók | 985 |
A fúzió ésszerűnek tekinthető okai | 986 |
Méretgazdaságosság | 988 |
A vertikális integráció gazdaságossága | 988 |
Kiegészítő (komplementer) erőforrások | 989 |
Fölös pénzeszközök | 989 |
A hatékonyság növelése | 990 |
A fúzió néhány vitatható oka | 991 |
Diverzifikáció | 991 |
Az EPS növelése: a csúsztatott hatás | 992 |
Alacosnyabb finanszírozási költségek | 994 |
A fúziók gazdasági hasznának és költségeinek becslése | 995 |
A fúzióból származó előnyök becslésének helyes és helytelen módjai | 997 |
Kitekintés a költségek becslésére - mi történik, ha a célvállalat részvényárfolyama kifejezi az egyesülési szándékot? | 997 |
A részvénnyel finanszírozott fúzió költségeinek becslése | 999 |
Aszimmetrikus információ | 1000 |
A fúziók lebonyolítása | 1001 |
A fúziók és a monopóliumellenes törvények | 1001 |
A fúzió lehetséges formái | 1002 |
Egy számviteli összefüggés | 1002 |
Néhány adózási kérdés | 1004 |
Fúziós csaták és taktikák | 1005 |
A Boone Pickens próbálkozásai a Cities Service, a Gulf Oil és a Phillips Petroleum megszerzésére | 1006 |
A felvásárlás elleni védekező taktikák | 1008 |
AlliedSignal kontra AMP | 1010 |
Ki nyeri a legtöbbet a fúziókon? | 1012 |
A fúziók és a gazdaság | 1013 |
Fúziós hullámok | 1013 |
Hasznosak-e a fúziók a gazdaságban | 1014 |
Összefoglalás | 1015 |
Függelék: A konglomerátumok és az értékek összeadhatósága | 1016 |
Ajánlott irodalom | 1018 |
Feladatok | 1019 |
Gyakorlatok | 1020 |
Gondolkodtató kérdések | 1022 |
Vállalatfelügyelet, vállalatirányítás és finanszírozási szerkezet | 1023 |
Tőkeáttételes kivásárlások, vállalatfeldarabolások és átszervezések | 1024 |
RJR Nabisco | 1025 |
Barbárok a kapuk előtt? | 1027 |
Tőkeáttételes átszervezések | 1028 |
A tőkeáttételes kivásárlások és átszervezések finanszírozási szerkezete | 1029 |
A fúziók és a szétválások pénzügyi aspektusai | 1031 |
Feldarabolások | 1031 |
Leválasztások | 1032 |
Eszközértékesítés | 1033 |
Privatizáció | 1034 |
Konglomerátumok | 1035 |
Érvek és ellenérvek az egyesült államokbeli konglomerátumokkal kapcsolatosan | 1035 |
Tizenöt évvel a fejezet olvasása után | 1038 |
A hagyomdányos konglomerátumok finanszírozási szerkezete az Egyesült Államokban | 1038 |
Időszakos komglomerátumok | 1039 |
Konglomerátumok a világban | 1042 |
A konglomerátumok értékelése | 1043 |
A vállalatirányítás és -felügyelet gyakorlata az Egyesült Államokban, Németországban és Japánban | 1043 |
Tulajdonosi szerkezet és vállalatfelügyelet Németországban | 1044 |
... és Japánban | 1047 |
A vállalati tulajdonosi szerkezet nemzetközi gyakorlata | 1048 |
Összefoglalás | 1049 |
Ajánlott irodalom | 1051 |
Feladatok | 1052 |
Gyakorlatok | 1052 |
Gondolkodtató kérdés | 1053 |
A tizedik részhez kapcsolódó webhelyek | 1053 |
Következtetés | 1055 |
Következtetés - amit tudunk és amit nem tudunk ma a pénzügyekről | 1057 |
Amit tudunk: a pénzügyek hét legfontosabb elve | 1057 |
Nettó jelenérték | 1057 |
A tőkepiaci árfolyamok modellje | 1058 |
Hatékony tőkepiacok | 1058 |
Az értékek összeadhatósága és az értékmegmaradás törvénye | 1059 |
A tőkeszerkezet elmélete | 1059 |
Opciós árelmélet | 1060 |
Érdekképviseleti elmélet | 1060 |
Amit nem tudunk: tíz megoldatlan probléma a pénzügyekben | 1061 |
Mi határozza meg a projektek kockázatát és jelenértékét? | 1061 |
Kockázat és hozam - nem felejtettünk el valamit? | 1061 |
Vannak lényeges kivételek a hatékony piacok elmélete alól? | 1063 |
Vajon a menedzsment mérlegen kívüli kötelezettséget jelent? | 1063 |
Hogyan magyarázzuk az új értékpapírok és az új piacok sikerét? | 1064 |
Hogyan oldhatjuk fel az osztalékpolitika ellentmondását? | 1065 |
Milyen kockázatot vállaljon a vállalat? | 1065 |
Mekkora a likviditás haszna? | 1066 |
Mivel magyarázzuk a fúziós hullámokat? | 1067 |
Hogyan magyarázzuk a finanszírozási szerkezet nemzetközi eltéréseit? | 1067 |
Végszó | 1068 |
A) függelék. Jelenérték-táblázatok | 1069 |
B) függelék. A feladatok megoldása | 1081 |
C) függelék. A könyvben előforduló fontosabb fogalmak magyarázata | 1119 |
Névmutató | 1145 |
Tárgymutató | 1151 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.