Modern vállalati pénzügyek 1-2.

Tartalom

I. KÖTET
Előszó a magyar kiadáshoz XV
Előszó XVII
ELSŐ RÉSZ: AZ ÉRTÉK
1. fejezet: A PÉNZÜGYEK JELENTŐSÉGE: 3
1.1. A pénzügyi vezető szerepe 4
Az érték fogalma / Idő és bizonytalanság / Bonyolult szervezetek pénzügyi célrendszere / Az információ értéke
1.2. Ki a pénzügyi vezető? 7
1.3. Miről szól a könyv? 8
1.4. Összefoglalás 9
Feladatok 10
2. fejezet: A JELENÉRTÉK ÉS A TŐKE ALTERNATÍVAKÖLTSÉGE
2.1. A jelenérték fogalma 12
A jelenérték számítása / Nettó jelenérték/ Néhány megjegyzés a kockázattal és a jelenértékkel kapcsolatban / Jelenérték és megtérülési ráta
2.2. A nettó jelenérték szabály alapjai 15
Hogyan teremt összhangot a tőkepiac az eltérő fogyasztási magatartásformák között? / A beruházás mint befektetés / Egy lényeges feltételezés / Tökéletlen tőkepiacok
2.3. Egy alapvető eredmény 22
Egyéb vállalati célok
2.4. Összefoglalás 23
Ajánlott irodalom 24
Feladatok 24
3. fejezet: JELENÉRTÉK-SZÁMÍTÁS 27
3.1. Hosszú lejáratú eszközök értékelése 27
Több időszakban esedékes pénzáramlások (cash flow) értékelése / A diszkonttényezők lejárati szerkezete és az arbitrázs / A jelenérték kiszámítása táblázatok segítségével
3.2. Örökjáradék és annuitás 31
Növekvő tagú örökjáradék jelenértéke / Az annuitások értékelése
3.3. Kamatos kamat és jelenérték 35
A kamatfizetés gyakoriságának hatása
3.4. Összefoglalás 39
Ajánlott irodalom 40
Feladatok 40
4. fejezet: KÖTVÉNYEK ÉS RÉSZVÉNYEK JELENÉRTÉKE 43
4.1. A kötvények értékelésének gyors áttekintése 43
4.2. A részvények értékelése 45
Mai árfolyam / Mi határozza meg a jövő évi árfolyamot?
4.3. A tőkésítési ráta egyszerű becslése 49
A DCF-modell használata az elektromos áram árának meghatározásához / Óvatosságra intünk az állandó növekedésre épülő modellekkel kapcsolatban
4.4. A részvényárfolyam és az egy részvényre jutó nyereség (EPS) kapcsolata 53
A növekedési lehetőségek jelenértéke / Az osztalék és a növekedési lehetőségek általános kapcsolata / Mit jelent az árfolyam/nyereség (P/E) ráta? / Mit jelent a nyereség? 60
4.5. Összefoglalás 61
Függelék: Vállalkozások értékelése a DCF-módszerrel
A szabad pénzáramlás előrejelzése / Az értékelés formája / Az üzletág időszak végi értékének becslése / Még egy reális megközelítés / Következtetés
Ajánlott irodalom 67
Feladatok 67
5. fejezet MIÉRT VEZET A NETTÓ JELENÉRTÉK JOBB BEFEKTETÉSI DÖNTÉSEKHEZ, MINT MÁS KRITÉRIUMOK? 69
5.1. Kiindulópont 69
5.2. A nettó jelenérték mutató vetélytársai 71
5.3. A megtérülési idő 72
A megtérülési szabály / Diszkontált megtérülés
5.4. Könyv szerinti érték átlagos hozama 74
5.5. A belső megtérülési ráta (IRR) 76
Első csapda: hitelnyújtás vagy hitelfelvétel? / Második csapda: többféle megoldás / Harmadik csapda: egymást kölcsönösen kizáró lehetőségek / Negyedik csapda: a rövid és hosszú távú kamatlábak eltérnek / Végkövetkeztetés a belső megtérülési rátával kapcsolatban
5.6. Jövedelmezőségi index vagy nyereség/költség hányados 86
5.7. Összefoglalás 87
Ajánlott irodalom 89
Feladatok 89
6. fejezet: BERUHÁZÁSI DÖNTÉSEK A NETTÓ JELENÉRTÉK SZABÁLY ALAPJÁN 93
6.1. Mit diszkontáljunk? 93
Csak a pénzáramlások relevánsak / A pénzáramlásokat mindig növekményi alapon kell megbecsülni / Az infláció következetes kezelése
6.2. Példa - az IM&C-projekt 99
A beruházási és finanszírozási döntések szétválasztása / A pénzáramlások becslése / Az amortizáció / Az adók / A beruházási lehetőségek elemzése
6.3. Beruházási javaslatok kölcsönhatásai 107
Első eset: a beruházás optimális időzítése / Második eset: a különböző élettartalmú beruházások közötti választás / Harmadik eset: meglévő eszközök cseréje / Negyedik eset: a kihasználatlan kapacitás költségei / Ötödik eset: változó kapacitáskihasználás
6.4. Tőkebefektetési programok korlátozott erőforrások esetén 114
A jövedelmezőségi index alkalmazása tőkekorlátok esetén / Néhány kifinomultabb tőkeallokációs modell / Tőkeallokációs modellek használhatósága
6.5. Összefoglalás 119
Függelék: A tőkeallokációs modell finomítása 120
Forrásátvitel / Egymást kölcsönösen kizáró lehetőségek / Összefüggő (feltételes) projektek / Nem pénzügyi erőforrások korlátai / A termelés nem pénzügyi jellegű korlátai
Ajánlott irodalom 121
Feladatok 122
MÁSODIK RÉSZ: A KOCKÁZAT
7. fejezet: BEVEZETÉS A KOCKÁZAT, A HOZAM ÉS A TŐKE ALTERNATÍVAKÖLTSÉGÉNEK FOGALMÁBA 127
7.1. A tőkepiac történetének 63 éve 127
Múltbeli adatok használata a mai (aktuális) tőkeköltség becsléséhez
7.2. A portfolió kockázatának mérése 130
Variancia és szórás / A hozamingadozás mérése / Hogyan csökkenti a diverzifikáció a kockázatot?
7.3. A portfolió kockázatának számítása 137
A portfolió kockázatának átlagos formulája / A diverzifikáció korlátai
7.4. Hogyan befolyásolják egyes értékpapírok a portfolió kockázatát? 141
A béta mint a piaci kockázat mértéke / Miért határozza meg az értékpapírok bétája a portfolió kockázatát
7.5. A diverzifikáció és az értékek összeadhatósága 146
7.6. Összefoglalás 147
Ajánlott irodalom 148
Feladatok 149
8. fejezet: KOCKÁZAT ÉS HOZAM 151
8.1. Harry Markowitz és a portfólióelmélet születése 151
Portfoliók kialakítása részvényekből / A hitelnyújtás és a hitelfelvétel lehetősége
8.2. A kockázat és hozam kapcsolata 157
A várható hozam becslése / A tőkepiaci árfolyamok modelljének (CAPM) levezetése / Mi történik, ha egy részvény nem fekszik az értékpapírpiaci egyenesen?
8.3. A tőkepiaci árfolyamok modelljének (CAPM) érvényessége és szerepe 161
A tőkepiaci árfolyamok modelljének (CAPM) tesztelése / Feltételezések a tőkepiaci árfolyamok modelljének (CAPM) hátterében
8.4. Alternatív elméletek 164
Fogyasztási béta versus piaci béta / Az arbitrált árfolyamok elmélete (APT) / A tőkepiaci árfolyamok modelljének (CAPM) és az arbitrált árfolyamok elméletének (APT) összehasonlítása
8.5. Összefoglalás 170
Ajánlott irodalom 171
Feladatok 172
9. fejezet: TŐKEKÖLTSÉGVETÉS ÉS KOCKÁZAT 175
9.1. A béták mérése 177
A béták időbeli stabilitása / Béta-könyv használata / Ágazati béták és az üzletágak tőkeköltségei
9.2. Tőkeszerkezet és a vállalati tőkeköltség 184
Hogyan befolyásolja a tőkeszerkezet változása a várható hozamot? / Hogyan befolyásolja a tőkeszerkezet változása a bétát? / Egy figyelmeztetés és néhány megfigyelés
9.3. Egy példa a tőkeköltség becslésére 188
A Carolina P&L részvényeinek várható hozama / A Carolina P&L vállalati tőkeköltségének becslése
9.4. A diszkontráta meghatározása, ha nincs béta-könyv 192
Mellőzzük a megalapozatlan tényezőket a diszkontráta meghatározásakor / Mi határozza meg az eszközök bétáját? / Kockázatra utaló jelek keresése
9.5. A kockázat és a diszkontált pénzáramlások további vizsgálata 196
Kockázatmentes egyenértékesek kiszámítása / Amikor nem használhatunk egyszerű, kockázatot is kifejező módosított diszkontrátát a hosszú lejáratú eszközökre / Egy általánosan előforduló hiba
9.6. Összefoglalás 202
Függelék: A CAPM felhasználása a kockázatmentes egyenértékes kiszámításához 203
Ajánlott irodalom 204
Feladatok 205
HARMADIK RÉSZ: FINANSZÍROZÁSI DÖNTÉSEK ÉS PIACI HATÉKONYSÁG
10. fejezet: VÁLLALATFINANSZÍROZÁS ÉS HAT LECKE PIACI HATÉKONYSÁGBÓL 209
10.1. Mindig visszatérünk a nettó jelenértékhez (NPV) 210
A befektetési és a finanszírozási döntések közötti különbségek / A hatékony tőkepiacok
10.2. Mi a hatékony piac? 212
Egy meghökkentő felfedezés: az árfolyamváltozások véletlenszerűek / A tényeknek megfelelő elmélet / A hatékonyság három formája a hatékony piacok elméletében / Nincs tökéletes elmélet / Az 1987-es összeomlás
10.3. Első lecke piaci hatékonyságból: a piacnak nincs emlékezete 223
10.4. Második lecke piaci hatékonyságból: a piaci árfolyamok megbízhatóak 223
Példa: a Northwestern Bell kötvényvisszavásárlási ajánlata
10.5. Harmadik lecke piaci hatékonyságból: nincsenek pénzügyi illúziók 225
Részvényfelaprózás és osztalék / Az abnormális hozamok számítása / A számviteli módszer változása
10.6. Negyedik lecke piaci hatékonyságból: a „csináld magad" lehetőség 229
10.7. Ötödik lecke piaci hatékonyságból: nézz meg egy részvényt és mindet láttad 230
10.8. Hatodik lecke piaci hatékonyságból: az adatok mögé kell látni 231
10.9. Összefoglalás 232
Ajánlott irodalom 233
Feladatok 233
11. fejezet: A VÁLLALATFINANSZÍROZÁS ÁTTEKINTÉSE 235
11.1. Közönséges vagy törzsrészvények 236
Definíciók / A részvényesek jogai
11.2. A vállalatok idegen forrásainak áttekintése 238
Az idegen források formái / Más névvel felruházott hitel
11.3. Elsőbbségi részvények 241
11.4. Átváltható értékpapírok 243
11.5. A változatosság gyönyörködtet 243
Az innováció folyamata
11.6. A vállalkozások finanszírozásának módszerei 246
Túlzottan támaszkodnak-e a cégek saját forrásaikra? / A hitelfelvétel és részvénykibocsátás időzítése / A felhígulás téveszméje / Változott-e a vállalatok tőkeszerkezete / Piaci értéken alapuló eladósodottsági mutató
11.7. Összefoglalás
12. fejezet: HOGYAN BOCSÁTANAK KI ÉRTÉKPAPÍROKAT A VÁLLALATOK? 263
12.1. A vállalkozási tőke 264
12.2. Az első nyilvános részvénykibocsátás 267
A nyilvános kibocsátás megszervezése / Az új kibocsátások árfolyamának megállapítása / A nyilvános kibocsátás költségei
12.3. Nyilvános társaságok részvénykibocsátása 272
A nyilvános kibocsátás és a keretengedélyezés / Nemzetközi értékpapír-kibocsátások / A nyilvános kibocsátás költségei / A piac reagálása a részvénykibocsátásokra
12.4. Az aláírók szerepe 276
Kik az aláírók? / Az aláírók kiválasztása
12.5. Zártkörű kibocsátás 281
12.6. Összefoglalás 283
A) Függelék: Elővételi jogok a jegyzésben: a régi részvényeseknek szóló kibocsátás 284
Hogyan történik a korlátozott körű kibocsátás (rights issue)?/ Hogyan hatnak az elővételi jogok a részvény árfolyamára?/ A kibocsátási árfolyam nem számít, ha az elővételi jogokat
gyakorolják / A nyilvános ajánlattétel és a korlátozott körű (elővételi jogokat biztosító) kibocsátás közötti választás
B) Függelék: A Marvin első kibocsátásának tájékoztatója 288
Ajánlott irodalom 293
Feladatok 294
NEGYEDIK RÉSZ: OSZTALÉKPOLITIKA ÉS A TŐKESZERKEZET
13. fejezet: VITA AZ OSZTALÉKOKRÓL 299
13.1. Hogyan fizetik az osztalékokat? 300
Az osztalékra vonatkozó törvényi korlátozások / Az osztalékkifizetés formái / Részvény-visszavásárlás
13.2. Hogyan döntenek a vállalatok az osztalék mértékéről? 303
A Lintner-modell / Az osztalékok információtartalma
13.3. Az osztalékpolitikával kapcsolatos ellentmondások 305
Tökéletesen működő tőkepiacokon az osztalékpolitika figyelmen kívül hagyható / Az osztalék lényegtelen - illusztráció / A részvényárfolyam kiszámítása / Részvény-visszavásárlás
13.4. A jobboldaliak 310
MM figyelmen kívül hagyja a kockázatot? / A piac tökéletlenségei
13.5. Az adók és a radikális baloldal 313
Az adózás hatása az értékre / Miért fizessünk egyáltalán osztalékot? / Osztalék és árfolyamnyereség az 1986. évi adóreform után
13.6. A középutasok 318
Alternatív adórendszerek
13.7. Összefoglalás 321
Ajánlott irodalom 322
Feladatok 323
14. fejezet: A VÁLLALATI HITELFELVÉTELI POLITIKA JELENTŐSÉGE 325
14.1. A tőkeáttétel hatása adómentes versenygazdaságban 326
Modigliani és Miller (MM) színre lép / Az érték megmaradásának törvénye / Példa az I. tételre
14.2. Hogyan befolyásolja a tőkeáttétel a nyereséget? 333
Az I. tétel / A II. tétel / A kockázat és a hozam összefüggései
14.3. A hagyományos álláspont 337
Két figyelmeztetés / Részvényhozam tőkeáttétel esetén - a hagyományos álláspont / Hol szenvednek csorbát az MM-tételek? / A mai elégedetlen ügyfeleket valószínűleg a különleges részvények érdeklik / Pfizer halva született USU-ja / Tökéletlenségek és lehetőségek
14.4. Összefoglalás 344
Függelék: MM és a CAPM 345
Ajánlott irodalom 346
Feladatok 347
15. fejezet: MENNYI HITELT VEGYEN FEL A VÁLLALAT? 349
15.1. A vállalati adók 350
Hogyan járul hozzá a kamat miatti adómegtakarítás a részvényesek tőkéjének értékéhez? / Merck tőkszerkezetének átalakítása / MM és az adók
15.2. Vállalati és személyi jövedelemadók 355
Hitelfelvételi politika az adóreform előtt és után / Merton Miller: „Hitelek és adók" / Miller modellje az 1986. évi adóreform után / Egy lehetséges áthidaló elmélet?
15.3. A pénzügyi nehézségek költségei 363
Csődköltségek / Egy megjegyzés a csődköltségekről / Közvetlen és közvetett csődköltségek / Pénzügyi nehézségek csőd nélkül / Az első játszma: a kockázat áthárítása a kötvényekre / A második játszma: a saját tőkéhez való hozzájárulás elmulasztása / Három további játszmalehetőség / A játszmák költségei / A nehézségek költségei függenek az eszközök típusától
15.4. A finanszírozási döntések magyarázata 376
A hierarchiaelmélet
15.5. A vállalat idegen tőke/saját tőke arányának megválasztása 379
Az ellenőrzési pontok / Tervezés
15.6. Összefoglalás 380
Ajánlott irodalom 382
Feladatok 383
16. fejezet: A BEFEKTETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI DÖNTÉSEK KÖLCSÖNHATÁSAI 385
16.1. A módosított jelenérték szabály 386
Az alapeset / Kibocsátási költségek / A vállalat hitelfelvevőképességéhez való hozzájárulás / A kamat miatti adómegtakarítás értéke / A módosított jelenérték megközelítés áttekintése
16.2. Módosított diszkontráta - a módosított jelenérték egy alternatívája 389
Példa: a termálvíz-projekt / A módosított tőkeköltség általános definíciója / Mi történik, ha a jövőbeli hitelállomány szintje bizonytalan? / Mennyire hasznosak a módosított tőkeköltség formulák?
16.3. A súlyozott átlagos tőkeköltség formula 393
Alkalmazzuk a tankönyvi formulát a termálvíz-projektre / A tankönyvi formula használata / Alkalmazás egy vasúttársaságra / A WACC-formula használata során elkövetett hibák
16.4. A biztos, nominális pénzáramlások diszkontálása 399
Egy általános szabály / Néhány további példa / Módosított diszkontráta a hitellel egyenértékű pénzáramlásra
16.5. Összefoglalás 404
Ajánlott irodalom 406
Feladatok 407
ÖTÖDIK RÉSZ: A PÉNZÜGYI TERVEZÉS
17. fejezet: A PÉNZÜGYI TELJESÍTMÉNY ÉRTÉKELÉSE 411
17.1. Pénzügyi mutatók 411
Tőkeáttételi mutatók / Likviditási mutatók / Jövedelmezőségi vagy hatékonysági mutatók / Piaci érték mutatók / Számviteli definíciók / A viszonyítási alap megválasztása / Melyik pénzügyi mutatót válasszuk?
17.2. Múltbeli eredményadatok 427
A számviteli eredmény jelentése / Hogyan hat az infláció a könyv szerinti eredményre?
17.3. A pénzügyi elemzés felhasználási területei 431
Pénzügyi mutatók használata a piaci kockázat becslésére / Pénzügyi mutatók használata a vállalatok hitelképességi besorolásának (kötvénybesorolások) előrejelzéséhez
17.4. Összefoglalás 435
Ajánlott irodalom 435
Feladatok 435
18. fejezet: A PÉNZÜGYI TERVEZÉS MÓDSZEREI 439
18.1. Mi a pénzügyi tervezés? 449
A pénzügyi tervezés a vállalat egészére koncentrál / A pénzügyi tervezés nem csupán előjelzésből áll
18.2. Egy teljes pénzügyi terv tartalma 441
Tervezett finanszírozás / A hatékony tervezés három követelménye / Pénzügyi tervezés, mint opciókból álló portfolió menedzselése
18.3. Pénzügyi tervezési modellek 445
Az Executive Fruit pénzügyi modellje / A modellképzés csapdái / A vállalati pénzügyi modellekben nincs pénzügy
18.4. Összefoglalás 452
Függelék: A LONGER 453
Példa / A modell kiterjesztése / A LONGER összehasonlítása a tipikus vállalati tervezési modellel / Árnyékár vagy határköltség
Ajánlott irodalom 461
Feladatok 461
19. fejezet: RÖVID TÁVÚ PÉNZÜGYI TERVEZÉS 463
19.1. A forgótőke összetevői 464
19.2. A rövid és hosszú távú pénzügyi döntések közötti kapcsolat 466
Lejáratok összehangolása / Állandó forgótőke-befektetés / A többletpénz okozta kényelem
19.3. A pénz és a forgótőke változásának nyomon követése 468
A nettó forgótőke változásának nyomon követése / Nyereség és pénzáramlás
19.4. Likviditási terv 473
A likviditási terv elkészítése: bevételek / A likviditási terv elkészítése: kiadások
19.5. Rövid távú finanszírozási terv 476
Rövid távú finanszírozási lehetőségek / Az első finanszírozási terv / A második finanszírozási terv / Megjegyzés a rövid távú finanszírozási modellekről
19.6. Összefoglalás 483
Ajánlott irodalom 484
Feladatok 484
FÜGGELÉK: JELENÉRTÉK-TÁBLÁZATOK 487

II. KÖTET
HATODIK RÉSZ: GYAKORLATI PROBLÉMÁK A TŐKEKÖLTSÉGVETÉS KÉSZÍTÉSÉBEN
20. fejezet: BEPILLANTÁS A TŐKEBEFEKTETÉS FEKETE DOBOZÁBA 3
20.1 Érzékenységvizsgálatok 4
Az információ értéke / Az érzékenységvizsgálat korlátai / A projekt vizsgálata különböző feltételezett helyzetekben / Nyereségküszöb-elemzés
20.2. A Monte-Carlo-szimuláció 12
Az elektromosautó-projekt szimulációja / A szimuláció értékelése: mindennek ára van/A szimuláció helytelen használata
20.3. Döntési fák és az egymást követő döntések sorozata 18
Példa: a Vegetron / Egy fogósabb példa: a Magna Charter / Az üzletből vagy annak egy részéből történő kiszállás / A kiszállás értéke és a tőkeköltségvetés / Érvek és ellenérvek a döntési fákkal kapcsolatban / A döntési fák és a Monte-Carlo-szimuláció
20.4. Összefoglalás 27
Ajánlott irodalom 29
Feladatok 30
21. fejezet: HONNAN SZÁRMAZIK A POZITÍV NETTÓ JELENÉRTÉK? 33
21.1. Először nézzük a piaci értéket 33
A Cadillac és a filmcsillag / Példa: befektetés egy új áruházba / Egy másik példa: aranybánya nyitása
21.2. Extraprofit (gazdasági járadék) előrejelzése 38
21.3. Példa - a Marvin Enterprises egy új technológia kiaknázása mellett dönt 39
A toroköblítők árának előrejelzése / A Marvin terjeszkedésének értéke / Alternatív terjeszkedési lehetőségek / A Marvin-részvények értéke / A Marvin Enterprises tanulságai
21.4. Összefoglalás 47
Ajánlott irodalom 47
Feladatok 47
22. fejezet: A TŐKEKÖLTSÉGVETÉS ELKÉSZÍTÉSÉNEK MEGSZERVEZÉSE ÉS AZ UTÓLAGOS TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS 49
22.1. A tőkeköltségvetés és a projekt engedélyezése 49
Projektek engedélyezése / A vállalatok gyakorlatban alkalmazott döntési kritériumai / A tőkebefektetési döntések ellenőrzése
22.2. Problémák és néhány megoldás 53
Az előrejelzések összhangjának biztosítása / Az érdekellentétek kiküszöbölése / Az előrejelzés tendenciózus hibáinak csökkentése / Hogyan jusson hozzá a felső vezetés a szükséges információkhoz? / A stratégiai „egyezés" felismerése
22.3. A teljesítmény értékelése 56
A folyamatban lévő projektek ellenőrzése / Az utólagos minősítés / A pénzáramlás növekményének mérése a tények alapján / A működési teljesítmény értékelése / A számviteli megtérülési ráta mint a teljesítmény mércéje
22.4. Példa - a Nodheadi Supermarket jövedelmezőségének mérése 60
Könyv szerinti jövedelem versus tényleges jövedelem / Hosszú távon a befektetés könyv szerinti hozama (ROI) megadja a helyes választ?
22.5. Mit tehetünk a számviteli jövedelmezőség mérésében lévő torzítással? 64
Kell-e a vezetőknek túlságosan aggódniuk a számviteli jövedelmezőség miatt?
22.6. Összefoglalás 67
Ajánlott irodalom 68
Feladatok 69
HETEDIK RÉSZ: OPCIÓK
23. fejezet: A VÁLLALATI FORRÁSOK ÉS AZ OPCIÓK ÉRTÉKELÉSE 73
23.1 Részvények, vételi és eladási opciók 75
Részvények, vételi és eladási opciók eladása
23.2. A részvények, a vételi és az eladási opciók kombinációi 78
A kockázatos és a kockázatmentes kötvények közötti különbség / Rejtett opciók felfedezése a mindennapokban
23.3. Mi határozza meg az opciók értékét? 86
23.4. Egy opcióértékelési modell 91
Miért nem működik a diszkontált pénzáramlás módszere az opciók esetében? / Opciók előállítása kölcsönfelvétel és részvények segítségével / A kockázatsemleges módszer / Egy időszaknál hosszabb időtartamú opciók értékelése / A Black-Scholes-formula használata
23.5. Összefoglalás 96
Ajánlott irodalom 97
Feladatok 98
24. fejezet: AZ OPCIÓS ÁRELMÉLET ALKALMAZÁSAI 101
24.1. A származékos beruházási lehetőségek értékelése 102
A reálopciók és a menedzsment értéke
24.2. Az üzletből való kiszállás lehetősége mint opció 104
A projektből való kiszállásnak megfelelő eladási opció értékelése - példa / Mi történik Ms. Magna opciójával, ha több mint két kimenet lehetséges? / Az opció értékei a hatodik hónap végén / Az opció jelenlegi értéke / Általános binomiális módszer
24.3. Az időzítési opció 112
Példa az időzítési opcióra / A malátáshering-opció értékelése/Opciók értékelése és a döntési fák
24.4. Felsorolás 117
Amerikai vételi opció - osztalék nélkül / Európai eladási opció - osztalék nélkül / Amerikai eladási opció - osztalék nélkül / Európai vételi opció osztalékot fizető részvényekre / Amerikai vételi opció osztalékot fizető részvényekre
24.5. Összefoglalás 121
Ajánlott irodalom 123
Feladatok 123
25. fejezet: OPCIÓS UTALVÁNYOK ÉS ÁTVÁLTHATÓ KÖTVÉNYEK 125
25.1. Mi az opciós utalvány? 125
Opciós utalványok értékelése / Két komplikáció: osztalékok és a felhígulás / Példa: a United Glue opciós utalványainak árfolyama / Hogyan módosítja a felhígulás a United Glue opciós utalványainak értékét? / Kötvényekre vonatkozó opciós utalványok
25.2. Mi az az átváltható kötvény? 133
Átváltható kötvények árfolyama / Visszatérés az osztalékhoz és a felhígítás / Átváltás kikényszerítése
25.3. Az opciós utalványok és az átváltható kötvények közötti különbségek 139
25.4. Miért bocsátanak ki a vállalatok opciós utalványokat és átváltható kötvényeket? 140
25.6. Összefoglalás 142
Ajánlott irodalom 143
Feladatok 144
NYOLCADIK RÉSZ: HITELLEL TÖRTÉNŐ FINANSZÍROZÁS
26. fejezet: KOCKÁZATOS HITELEK ÉRTÉKELÉSE 149
26.1. A klasszikus kamatelmélet 150
Reálkamat / Infláció és kamatláb
26.2. A kamatlábak lejárati szerkezete és a lejáratig számított hozam 154
A lejáratig számított hozam / A lejáratig számított hozam értelmezésének problémái / A kamatlábak lejárati szerkezetének feltárása / Különböző lejáratú kötvények árfolyama
26.3. A kamatlábak lejárati szerkezetének magyarázata 162
Ms. Long problémája / Mr. Short problémája / A várakozási hipotézis / A likviditáspreferencia-elmélet / Az infláció bevezetése / A kamatszerkezet-elméletek összehasonlítása / A kamatszerkezetre vonatkozó néhány új elmélet
26.4. A fizetésképtelenség figyelembevétele 173
Kötvények minősítése (besorolása) / Bóvli kötvények / Az opciós árelmélet és a kockázatos hitelek / A kormányzati hitelgaranciák értékelése
26.5. Összefoglalás 181
Ajánlott irodalom 183
Feladatok 184
27. fejezet: A HITELLEL TÖRTÉNŐ FINANSZÍROZÁS KÜLÖNBÖZŐ FORMÁI 187
27.1. Belföldi és külföldi kibocsátású kötvények, eurokötvények 188
27.2. A kötvényszerződés 189
Egyoldalú kötelezettségvállalás vagy megbízási szerződés / A kötvény feltételei / Névre szóló és bemutatóra szóló kötvények
27.3. Fedezet és szenioritás 193
27.4. Törlesztési feltételek 194
Törlesztési alap / Visszahívási lehetőségek / Meghosszabbítható és lerövidíthető kötvények
27.5. Korlátozó záradékok 198
Változások a záradékok nyújtotta védelemben / Pozitív garanciákat tartalmazó záradékok
27.6. innováció a kötvénypiacon 201
Az innováció oka / Az innováció haszna / Tartós innovációk
27.7. Projektfinanszírozás 206
Egy példa az olajiparból / Kik használják a projektfinanszírozást? / A projektfinanszírozások
néhány közös jellemzője / A projektfinanszírozás előnyei
27.8. Összefoglalás 211
Függelék: Kivonatok egy kötvénykibocsátás tájékoztatójából 213
Ajánlott irodalom 221
Feladatok 222
28. fejezet: A PÉNZÜGYI KOCKÁZAT LEFEDEZÉSE 223
28.1. A fedezeti ügylet technikája 226
Hogyan teszik lehetővé a fedezeti ügyletek, hogy elkülönítsük tétjeinket?
28.2. Átlagos futamidő (duration) és volatilitás 229
Példa és egy kis finomítás
28.3. Fedezeti ügylet a tőzsdei határidős piacokon 233
Határidős áru- és értéktőzsdék / A határidős kereskedelem működése / Pénzügyi eszközök azonnali és határidős árfolyamai / Azonnali és tőzsdei határidős árak az árupiacokon / A határidős fedezeti ügyletek lebonyolítása
28.4. Határidős ügyletek 238
Egyedi határidős szerződések
28.5. Swap-ügyletek 240
28.6. Az opciókkal történő fedezeti ügyletek 241
28.7. Összefoglalás 242
Ajánlott irodalom 244
Feladatok 244
29. fejezet: A LÍZING 247
29.1. Mi a lízing? 248
29.2. Miért érdemes bérelni? 249
A bérleti szerződések mellett szóló érvek / Néhány kétes érv a lízing mellett
29.3. A pénzügyi lízing értékelése 253
Példa a pénzügyi lízingre / Valójában ki a tulajdonosa a lízingbe adott eszköznek? / A lízing
és az adóhivatal / A lízingszerződés értékelésének első menete / Miért rontja a lízing a Greymare részvényeseinek helyzetét? / A történet folytatódik
29.4. Mikor kifizetődő a bérbe adás? 260
29.5. Tőkeáttétellel finanszírozott nagy volumenű lízing értékelése 261
29.6. Összefoglalás 264
Ajánlott irodalom 265
Feladatok 266
KILENCEDIK RÉSZ: RÖVID LEJÁRATÚ PÉNZÜGYI DÖNTÉSEK
30. fejezet. VÁLLALATI HITELNYÚJTÁS (KERESKEDELMI HITEL) 271
30.1. Az értékesítés feltételei 271
30.2. A kereskedelmi hitel eszközei 273
30.3. Hitelelemzés 274
Pénzügyi mutatók elemzése / Számszerű hitelbesorolás (credit scoring) / Jobb kockázati index kialakítása
30.4. Döntés kereskedelmi hitel nyújtásáról 280
Mikor hagyjuk abba a nyomok vizsgálatát? / Hiteldöntés ismétlődő rendelések esetén / Néhány általános elv
30.5. Követelések behajtásának gyakorlata 284
A faktorálás és a hitelbiztosítás
30.6. Összefoglalás 286
Függelék: Csődeljárások 286
Személyes csőd / Üzleti csőd / A felszámolás és a szanálás közötti választás
Ajánlott irodalom 291
Feladatok 292
31. fejezet: PÉNZGAZDÁLKODÁS 295
31.1. Készletek és folyószámla-egyenlegek 296
A modell kiterjesztése a pénzeszközökre / A Miller-Orr-modell / A Miller-Orr-modell alkalmazása / Pénzeszközök finanszírozása hitelből / Nagyvállalatok pénzgazdálkodása
31.2. Követelések behajtása és kötelezettségek teljesítése 304
Úton levő pénz/Gazdálkodás az úton levő pénzekkel / Behajtások felgyorsítása / Kifizetések ellenőrzése
31.3. Bankkapcsolatok 310
Mi történik, ha a számlapénz kamatot fizet?
31.4. Összefoglalás 311
Ajánlott irodalom 312
Feladatok 313
32. fejezet: RÖVID LEJÁRATÚ HITELNYÚJTÁS ÉS KÖLCSÖNFELVÉTEL 315
32.1. Rövid lejáratú hitelnyújtás 315
A pénzpiac / Pénzpiaci befektetések értékelése / A pénzpiaci befektetések hozamának kiszámítása / Amerikai kincstári váltók / Kormányhivatalok értékpapírjai / Rövid lejáratú
adómentes befektetések / Lekötött bankbetétek és betétjegyek / Kereskedelmi értékpapír (CP) és középlejáratú adóslevelek / Bankelfogadványok / Visszavásárlási megállapodások
32.2. Változó osztalékú elsőbbségi részvény - a pénzpiaci befektetések egy alternatívája 324
32.3. Rövid lejáratú kölcsönfelvétel 325
Hitelösszeg korlátozása / Fedezetlen hitelek / Követelésekkel fedezett hitelek / Készletekkel fedezett hitelek
32.4. Rögzített futamidejű hitelek 330
Hitelmegosztások és hitelátruházások / Eurodollár-kölcsönök
32.5. Összefoglalás 333
Ajánlott irodalom 335
Feladatok 335
TIZEDIK RÉSZ. FÚZIÓK, NEMZETKÖZI PÉNZÜGYEK, NYUGDÍJALAPOK
33. fejezet: VÁLLALATFELVÁSÁRLÁS, VÁLLALATEGYESÜLÉS, FÚZIÓ
33.1. A fúziók gazdasági hasznának és költségeinek becslése 340
A fúzióból származó előnyök becslésének helyes és helytelen módjai
33.2. A fúzió ésszerűnek tekinthető okai 343
Méretgazdaságosság / A vertikális integráció gazdaságossága / A kiegészítő (komplementer) erőforrások egyesítése / Kihasználatlan adómegtakarítási lehetőségek / Fölös pénzeszközök / A hatékonyság növelése
33.3. A fúzió néhány vitatható oka 346
Diverzifikáció / A vállalatösszevonás és az egy részvényre jutó nyereség (EPS) / Alacsonyabb finanszírozási költségek
33.4. A fúzió költségének becslése 351
Pénzzel finanszírozott fúzió költségének becslése / Részvényekkel finanszírozott fúzió költségeinek becslése / Aszimmetrikus információ
33.5. A fúzió lebonyolítása 355
Fúziók és a monopóliumellenes törvények / A fúzió lehetséges formái / Egy számviteli összefüggés / Néhány adózási kérdés
33.6. Fúziós taktikák 359
Küzdelem a Cities Service megszerzéséért / Jobb eladni, mint vásárolni? / A felvásárlás elleni védekező taktikák / A Phillips Petroleum átszervezése / Eladás és feldarabolás
33.7. Tőkeáttételes kivásárlás 367
RJR Nabisco / Barbárok a kapuknál?
33.8. A fúziók és a gazdaság 372
Fúzióhullámok / Hasznosak-e a fúziók a gazdaságban?
33.9. Összefoglalás 375
Függelék: Konglomerátumok és az értékek összeadhatósága 376
Ajánlott irodalom 378
Feladatok 379
34. fejezet: NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI MENEDZSMENT 381
34.1. A devizapiac 382
34.2. Néhány alapösszefüggés 385
Kamatlábak és árfolyamok / A határidős prémium és az azonnali árfolyamok változása / Az árfolyamok és az inflációs ráták változásai / Kamatlábak és inflációs ráták / Ilyen egyszerű
lenne a valóság?
34.3. Védekezés az árfolyamkockázat ellen 393
34.4. Nemzetközi beruházási döntések 396
34.5. A külföldi beruházások tőkeköltsége 399
Valóban alacsonyabb a tőkeköltség Japánban? / Kerüljük el a torzító tényezőket a nemzetközi beruházási döntések során
34.6. Külföldi ügyletek finanszírozása 402
A finanszírozási módozatok és az adó
34.7. Politikai kockázat 405
34.8. A befektetési és finanszírozási döntések kölcsönhatásai 407
34.9. Összefoglalás 408
Ajánlott irodalom 409
Feladatok 410
35. fejezet: MUNKÁLTATÓI NYUGDÍJAK 413
35.1. Nyugdíjrendszerek típusai 414
35.2. Speciális alkalmazotti kedvezmények 415
35.3. A nyugdíjalap mérlege 419
A nyugdíjkötelezettségek értékelése / A nyugdíjrendszer eszközeinek értékelése / A nyugdíj hozzájárulás meghatározása / Egy megjegyzés az aktuáriusok feltételezéseiről / ERISA,
hozzájárulások az alaphoz, nyugdíjbiztosítás / A nyugdíjrendszer felszámolása / Nyugdíjrendszerek számvitele
35.4. A nyugdíjalap kezelése 426
A nyugdíjalap befektetési politikája és a kockázat / A nyugdíjalap befektetési politikája és az adók / A célok megfogalmazása
35.5. Az alap működésének értékelése 430
Válasszunk mérőeszközöket! / A teljesítmény mérése - példa / Néhány figyelmeztetés a teljesítményértékeléssel kapcsolatban
35.6. Összefoglalás 435
Ajánlott irodalom 436
Feladatok 437
TIZENEGYEDIK RÉSZ: BEFEJEZÉS
36. fejezet: KÖVETKEZTETÉS: AMIT TUDUNK ÉS AMIT NEM TUDUNK MA A PÉNZÜGYEKRŐL 443
36.1. Amit tudunk: A pénzügyek hat legfontosabb elve 443
1. Nettó jelenérték / 2. A tőkepiaci árfolyamok modellje (CAPM) / 3. Hatékony tőkepiacok / 4. Az értékek összeadhatóságának elve / 5. Opciós árelmélet / 6. Érdekképviselet-elmélet
36.2. Amit nem tudunk: 10 megoldatlan probléma a pénzügyekben
1. Hogyan születnek a főbb finanszírozási döntések? / 2. Mi határozza meg a projektek kockázatát és jelenértékét? / 3. Kockázat és hozam - Nem felejtettünk el valamit? / 4. Vannak-e lényeges kivételek a hatékony piacok elmélete alól? / 5. Vajon a menedzsment mérlegen kívüli kötelezettséget jelent-e? / 6. Hogyan magyarázzuk az új értékpapírok és az új piacok sikerét? / 7. Hogyan magyarázhatjuk meg a tőkeszerkezetet? / 8. Hogyan
oldhatjuk föl az osztalékpolitika ellentmondását? / 9. Mi a likviditás haszna? / 10. Mivel magyarázzuk a fúziós hullámot?
36.3. Végszó 455
FÜGGELÉK: JELENÉRTÉK-TÁBLÁZATOK 457
A FELADATOK MEGOLDÁSAI 472
TÁRGYMUTATÓ 495

Témakörök