Előszó
Amikor arra kértek fel, hogy az Újszövetségi szentírás hitelességéről írjak - bevallom először nagy ellenkezést éreztem.
Hogy miért?
Aki a dió magvát élvezi, annak nem ízlik, ha a dióhéjat kell...
Tovább
Előszó
Amikor arra kértek fel, hogy az Újszövetségi szentírás hitelességéről írjak - bevallom először nagy ellenkezést éreztem.
Hogy miért?
Aki a dió magvát élvezi, annak nem ízlik, ha a dióhéjat kell rágnia.
A Szentírást Isten szavának ismerjük el és abból erőt, eligazítást, lelkesítést, vigasztalást merítünk - s most? Visszatérünk a kritikához és annak - nem mondom, hogy nem érdekes, de a hívő szempontjából fölöslegesnek tetsző munkájához?
Olyan ez, mint amikor valaki terített asztalnál ül, és ahelyett, hogy a szépen feltálalt ételeket fogyasztaná, a konyhaművészet titkait gyakoroltatják vele: a krumplipucolástól a rántáskeverésig...
Inkább az evangélium tartalmát szeretnénk élvezni, mint a héját rágni.
De aztán elgondolkoztam azon, hogy egész hitemnek és főleg a Szentírással szemben tanúsított nagy tiszteletemnek egyik leglényegesebb alapja az a komoly stúdium, amelyet az újszövetségi szent könyvek kritikai tanulmányozásának szenteltem. így aztán belátom azt, hogy másoknak is szükséges és hasznos lehet a bibliai kritika ismerete.
Most már csak az a kérdés, hogy hogyan oldjam meg a reám bízott feladatot? Hogyan lehet pár oldalon »tudományosan« bebizonyítani a kereszténység szent könyveinek, főleg az evangéliumoknak a hitelességét úgy, hogy az »érdekes is és alapos is legyen«?
Vissza